Írta: kva \ kszk \ bpt \ Varga Béla, az MTI tudósítója | Forrás: MTI / Tisza News | 2014. április 23.
Ungvár, 2014. április 16., szerda (MTI) – Gyertyagyújtással, tudományos konferenciával, rendhagyó történelemórával és kiállítások megnyitásával kezdődött el szerdán Beregszászon a kárpátaljai zsidóság 1944. évi tragédiájára emlékező rendezvénysorozat, amely része a magyar holokauszt-emlékévnek.
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézettel (KMMI) és a Kárpátaljai Magyar Zsidók Egyesületével (KMZSE) közösen emlékezik meg Beregszászon, Ungváron, Munkácson és több más településen a kárpátaljai zsidóság gettókba zárásának és elhurcolásának 70. évfordulójáról. Az 1944. április 16-án kezdődött deportálás során Kárpátaljáról több mint 100 ezer zsidót hurcoltak koncentrációs táborokba.
A rendezvénysorozat nyitásaként Beregszászon az emlékezők a városból és a Bereg-vidékről elhurcolt zsidóság emlékére gyertyát gyújtottak a járási kultúrház (az egykori nagy zsinagóga) falán lévő holokauszt-emléktáblánál. A szónokok emlékeztettek arra, hogy 1944 tavaszán az akkor 19 ezres Beregszászról 5800, a város környékéről pedig további 5 ezer zsidó lakost hurcoltak haláltáborokba.
A kárpátaljai zsidóság 70 évvel ezelőtti tragédiájáról az Európa-Magyar Házban szervezett tudományos konferencián elhangzott, hogy – ukrán levéltári források szerint – a jelenlegi Kárpátalja területén 1944 tavaszán 12 gettó működött, amelyekbe 112 500 zsidót deportáltak. Az elhurcoltak közül 104 177-en meghaltak a lágerekben, és az életben maradottak közül alig 7 ezren tértek vissza szülőföldjükre.
A kárpátaljai zsidóság jelenlegi helyzetét ismertető előadásában Huber Béla, a KMZSE elnöke elmondta, hogy a magyar ajkú zsidók száma Kárpátalján mostanra 80 fő alá csökkent, és a közösségnek gyakorlatilag megszűnt az utánpótlása, mert a fiatalok elhagyják az országot. Úgy vélte, hogy amennyiben nem következik be pozitív változás, két-három évtized múlva nem lesz magyar zsidó az ukrajnai megyében.
A rendezvény keretében az Európa-Magyar Házban Robert Capa képeiből nyílt fotókiállítás.
A konferencia zárásaként a résztvevők főhajtással tisztelegtek Hirsch Salamon (1891–1944) egykori beregszászi főrabbi emléktáblájánál a beregszászi izraelita temetőben.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán holokauszt-emléknapot tartottak, amelynek keretében a tanintézet diákjai és az érdeklődők rendhagyó történelemórán ismerhették meg a kárpátaljai zsidóság 1944. évi tragédiáját és a zsidóságnak a régió történelmében betöltött szerepét. Az intézményben Emberségről példát… címmel Raoul Wallenbergről készült poszterekből nyílt kiállítás.
A holokausztra emlékező rendezvénysorozat április 25-éig folytatódik Kárpátalja magyarlakta településein.
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
