A Csillagszemű juhász a beregszászi színházban

A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban folyamatosan zajlanak az előadások, a próbák. Gyevi-Bíró Eszter budapesti rendező már több darabot állított színpadra a beregszászi teátrumban, ezek között mese is szerepelt. Ilyen például a Tizenkét hónap. A nyár folyamán a közismert magyar népmese, a Csillagszemű juhász színre vitelén dolgoznak a színház jótékonysági alapítványa vezetésével.

– Egy évvel ezelőtt, nem sokkal A veszett brigadéros bemutatása után fogalmazódott meg bennem az ötlet, hogy Beregszászba „hozzam” a Csillagszemű juhász című darabot. Közben úgy alakult, hogy a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházba kerestek mesét, ennek kiválasztására és rendezésére Vidovszky György barátomat kérték fel. Én pedig azt tanácsoltam neki, hogy ha már így alakult, hozzuk Nyíregyházára a Csillagszemű juhászt, és koprodukcióban, társrendezőként segítve egymást párhuzamosan mutassuk be Beregszászban is. Sajnos közbeszólt a koronavírus-járvány, s többek mellett emiatt csúszott az egész. De most egyazon szövegkönyvvel, közös zenei háttérrel, ám teljesen különböző díszlet és jelmez, illetve kellékkészlet alkalmazásával valósul meg a produkció rendezése itt és Nyíregyházán – mesélte Gyevi-Bíró Eszter.

– Hogyan zajlottak a próbák?

– Nagyon rövid idő állt a rendelkezésünkre, gyakorlatilag tíz nap alatt fantasztikus munkát végeztünk az olvasópróbától egészen a munkabemutatóig. A hatékonyság abból is adódik, hogy már sokszor dolgoztam együtt a beregszászi színészekkel, félmondatokból is értjük egymást. De nagyon sok munka áll még előttünk, biztos vagyok benne, hogy a kellékek egy része is változni fog, de színészileg, dramaturgiailag már közel járunk a célhoz. A csillagszemű juhászt Szilvási Szilárd testesíti meg, és elmondhatom, hogy a segédszínész igen fegyelmezett és elhivatott fiatalember, nagyon jó vele együtt dolgozni. És mivel én egyúttal drámatanár is vagyok, arra törekszem, hogy a fiatal szerepeket valóban fiatalok játsszák. Úgy hiszem, hogy Szilárdhoz illik ez a karakter, s ezáltal az ő személyisége is sokat fejlődik.

– Kiket láthatunk még a darabban?

– Ferenci Attila játssza az öreg nem öreg királyt. És ez érdekes helyzet, hiszen Szálinger Balázs átiratának éppen az a lényege, hogy a király bizony nem öreg, viszont van egy generációs konfliktus közte és a csillagszemű juhász között, ugyanis nem szívesen adja át a hatalmat, mert ő még ereje teljében lévő királynak érzi magát. Ezt pedig Ferenci Attila tudja tökéletesen színpadra vinni, egy csodálatos ívet adott az öreg, nem öreg királynak. A királynét Orosz Melinda alakítja finom vonásokkal, a királylányt Mónus Dóra személyesíti meg. Van két darabont, az egyiket Sőtér István játssza nagyszerű karakterformálással, a másikra megosztottan felvettünk két fiatalembert, akik szintén nagyon ügyesek. Szabó Imre a százados alakját ölti magára. És végül, de nem utolsó sorban van egy fantasztikus, tűzről pattant kancellár asszonyunk, aki nem más, mint Gál Natália.

– Milyen korosztálynak ajánlják a darabot?

– Alapvetően gyerekeknek (6-10 évesek) szánt előadás, de családi programnak is kitűnő. A rendezés alatt nekem fontos szempont volt, hogy a gyerekeket kísérő felnőttek is élvezzék majd az előadást, s ne csak a színészek játékát, akiket ismernek és szeretnek, hanem magát a történetet is.

Az előadás a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Jótékonysági Alapítvány szervezésében szeptember 3-án kerül bemutatásra Beregszászban.