Írta: F.A. | Forrás: MÉKK | 2011. október 09.
Tizenegyedik alkalommal került megrendezésre a Határon túli magyar irodalom napjai Székesfehérváron és Fejér megyében című irodalmi rendezvény a Magyar Írószövetség Közép-dunántúli Írócsoportja, a Vörösmarty Társaság és a fehérvári önkormányzat támogatásával. A programsorozat egyik védnöke Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, fő szervezője pedig Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke volt.
A kétnapos program több helyszínen került lebonyolításra. Az első nap késő délutánján a Vörösmarty Társaság dísztermében Zsille Gábor tartott előadást a 100 éve született lengyel Nobel-díjas íróról, Czeslaw Miloszról, aki a magyarok nagy barátja volt.
Utána dr. Arató Antal címzetes könyvtárigazgató, a Vár című folyóirat munkatársa nyitotta meg Vén Zoltán grafikusművész kiállítását. Ezt követően L. Simon László Agárdra, a hagyományos borkóstolóra invitálta az író-társaságot.
Másnap a központi rendezvény ünnepélyes megnyitójának a Szent István Művelődési Ház adott otthont. Az esemény keretében a résztvevők koszorút helyeztek el Sobor Antal emléktáblájánál. A találkozók, és a fehérvári művészeti élet meghatározó alakjára, ifjú kori barátja Kabdebó Tamás emlékezett.
„Hősökkel vagy hősök nélkül –… mert ebben a hősietlen korban hősnek lenni nem érdemes és nem szabad de meg se add magad…” – Kányádi Sándor ezen gondolatait választották az idei találkozó fő tematikájának. A székesfehérvári polgármester, Cser-Palkovics András is ajándékkal kedveskedett Sobor Antal özvegyének, mégpedig olyan filmfelvételekkel, amelyeken az alkotó szerepel. Köszöntőjében a polgármester példaként említette a határon túli írókat, akik felvállalják magyarságukat akkor is, amikor könnyű (sajnos, ez a ritkább), és akkor is, amikor nehéz. Ezért is fontos az a hagyomány és küldetés, amelyet a határon túli irodalom napjaival a házigazdák immár 11. alkalommal felvállaltak. Arra biztatta a résztvevőket, hogy baráti beszélgetéssorozat is legyen ez a találkozó, ne csak szakmai eszmecsere.
Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke megjegyezte: a munkakapcsolatokon túl már régen kialakultak a határokon átívelő barátságok is.
Bobory Zoltán, a Vár című irodalmi és közéleti folyóirat főszerkesztője és a Vörösmarty Társaság elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy a tanácskozás nem véletlenül kapta Kányádi Sándor egyik verssorából kiemelt „Hősökkel vagy hősök nélkül” címet: „A határon túli magyar irodalmárok a mi hőseink, akik óriási közösségteremtő erővel bírnak, mindamellett a magyar kultúráért, a magyar nyelvért harcolnak nap, mint nap. S teszik mindezt a magyar irodalom használatával. Tisztában vagyunk vele, hogy nincsenek már országhatárok, amelyek elválasztanának bennünket, mégis vannak akadályok. Elég csak a nyelvtörvényekre, vagy a magyarellenes megnyilvánulásokra gondolni. Azért hívjuk hozzánk a határon túli irodalmárokat, hogy egy kicsit lebontsuk ezt a határt”.
A Magyar Írószövetség elnöke, Szentmártoni János arról beszélt, hogy az egyik legfontosabb feladatnak a kortárs irodalomnak és közönségének egymásra találását tartja. A fehérvárihoz hasonló irodalmi találkozók révén pedig erőt gyűjthetnek az emberek a szellemi-lelki kiüresedéssel szemben.
A hagyományoknak megfelelően ezúttal is a megnyitón adták át a Vár-díjat. A folyóirat elismerését a vele járó fakarddal együtt az idén várvédőként Szakolczay Lajos irodalomtörténész kapta meg, aki a határon túli irodalom valamennyi találkozóján ott volt. Az irodalomtörténész rögvest előadást is tartott, mégpedig Hősök egy hősnélküli korban – Íróink a diktatúrában címmel. Az előadó felidézte többek között a Rákosi-korszak és a Kádár-éra tartásból, bátorságból példát adó íróit-költőit.
Utána Kabdebó Tamás következett, aki a közép-kelet-európai titulussal szemben hazánk közép-európaiságát hangsúlyozta. Majd a délvidéki, óbecsei Tari István következett, de mások mellett előadást tartott a felvidéki, buzitai Gál Sándor, a kárpátaljai Dupka György is.
Az est folyamán a találkozó résztvevőinek közreműködésével az aradi vértanúkra emlékeztek a Hősök terén. Alkalomhoz illő írásokat, verseket olvasott fel Bata János, Zirig Árpád, Szakolczai Lajos, Kabdebó Tamás, Péntek Imre, Tari István, Gál Sándor, Dupka György, Zsille Gábor.
Az idei összejövetelt kerekasztal-beszélgetés zárta, ahol az irodalmi folyóiratok – Vár (Bakonyi István), Pannon Tükör (Péntek Imre), az Agria (Ködöböcz Gábor) és a Vár Ucca Műhely (Brassai Zoltán), Aracs (Bata János) – határon túli kapcsolatai volt a téma. Hodossy Gyula író a Vámbéri Alapítvány antológia-folyamot, Dupka György az Együtt-et és a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatát is bemutatja.
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
