800 éve az Aranybullát őrizték, ma a kárpátaljai magyarokon segítenek

Száz éve, 1924 tavaszán alapították meg a Johannita Rend Magyar Tagozatát. Az egyetlen protestáns lovagrendnek világszerte több mint 4100 – köztük több mint 100 magyar – lovagja van, ám munkatársaikkal és önkénteseikkel együtt több tízezren nyújtanak segítséget az időseknek, a betegeknek, a rászorulóknak, a természeti katasztrófák és háborúk áldozatainak. A Johannita Rend Magyar Tagozata az utóbbi időben főként kárpátaljai rászoruló családokon segít.

„A hit védelme és a rászorulók támogatása – több mint 900 éve ez a Johannita Rend kettős parancsa, amelyet a tagok a rendbe felvételükkor önként vállalnak. Rendünk világszerte ma már több mint 4100 tagot számlál” – mondta Tomcsányi István, a Johannita Rend Magyar Tagozatának vezérlő kommendátora.

Bár a johannita lovagok közel 900 éve vannak jelen Magyarországon, önálló magyarországi szervezetüket csak 1924-ben alapították meg. A rend magyar tagozata a 100. évfordulót május 10-én egy, a johanniták történetét bemutató konferenciával ünneplik meg a Károlyi-Csekonics-palotában, május 11-én pedig a Deák téri evangélikus templomban tartanak hálaadó lovagi istentiszteletet új lovagok felvételével.

Az Aranybulla őrzői, a rozgonyi csata hősei

A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett Jeruzsálemi Ispotályos Lovagrend története 1070 körül kezdődött Jeruzsálemben. A betegápoló közösség tagjai szerzetesek és világi segítő testvérek voltak, ám az egyre fenyegetőbb oszmán hódítások miatt később részben katonai renddé alakultak. A johannita rend jelentős katonai erőként fontos szerepet játszott a Szentföld védelmében, ám tagjai ispotályosi feladataikat sem hanyagolták el.

Az első lovagok alig néhány évtizeddel a rendalapítás után jelentek meg Magyarországon, és évszázadokon át fontos szerepet töltöttek be az országban: II. Andrást kísérték keresztes hadjáratára, majd az Aranybulla egyik hiteles példányát őrizték. A johanniták IV. Béla oldalán harcoltak a muhi csatában, és haderejüknek komoly szerepe volt abban is, hogy a rozgonyi csatában Károly Róbert diadalmaskodott. Hunyadi János mellett részt vettek a törökellenes hadjáratokban, valamint hozzájárultak a nándorfehérvári győzelemhez is.

A 16. század fordulópontot jelentett: a rend katolikus és protestáns ága kettévált, és a mai napig katolikus lovagok alkotják a máltai, a protestánsok pedig a johannita lovagrendet. Utóbbi az 1800-as évek közepén új életre kelt, a következő évtizedekben pedig egyre több magyar protestáns nemes csatlakozott. A Johannita Rend Magyar Tagozata 1924 tavaszán jött létre, a lovagok a hitetlenség elleni harcot, a betegápolást, kórházak és jótékonysági intézmények alapítását és fenntartását tűzték ki célul.

1945 májusában a fenyegető politikai helyzet miatt a magyar tagozat feloszlott, sok lovag kénytelen volt elhagyni Magyarországot, és a működés feltételeit emigrációban teremtették újra. Segítséget nyújtottak az 1956-os forradalom menekültjeinek, évtizedeken keresztül küldtek gyógyszereket Magyarországra, sokakat támogattak a vasfüggöny mögött, és jelentős nemzetközi szervezetekben emeltek szót a diktatúra ellen. A rendszerváltás után a rend „hazatért”: a magyar tagozatot 1992-ben a magyar kormány a Johannita Rend hivatalos hazai képviseleteként ismerte el.

Járványban és háborúban: humanitárius segítségnyújtás

Jelenleg világszerte 4100 – közöttük több mint 100 magyar – johannita lovag él. A rendben rajtuk kívül több tízezer munkatárs és önkéntes dolgozik, tevékenységüket több mint kétmillióan támogatják adományaikkal. A johanniták számos területen segítik az időseket, a betegeket, a rászorulókat, a fogyatékossággal élő embereket, a természeti katasztrófák és háborúk áldozatait, 16 országban segítőszolgálat is működik. „Rendünk alapítója 900 évvel ezelőtt életpéldaként állította elénk, hogy keresztény alapon, habozás nélkül segítsünk a szükségben lévőknek – nemzetiségre, vallási hovatartozásra vagy bármi másra való tekintet nélkül” – mondta missziójukról Oskar Prinz v. Preußen királyi herceg, a Johannita Rend vezetője, úrmestere.

Magyarországon 1989-ben hozták létre a Johannita Segítő Szolgálatot, amely karitatív és diakóniai munkát végez: egészségügyi és szociális intézmények, iskolák munkájához járul hozzá hiányzó eszközök beszerzésével, képzések szervezésével, mélyszegénységben élő embereket támogat Magyarország határain belül és kívül. Az elmúlt két évben elsősorban az orosz-ukrán háború határozta meg tevékenységüket: kisbuszokkal és teherautókkal hosszú ideig „ingajáratban” szállították a humanitárius segélyeket a határ magyar oldaláról az ukrán oldalra, de ezt követően sem hagyták magukra a kárpátaljaiakat. Idén télen 100 rászoruló családnak egész télre elegendő tüzelőt biztosítottak, az SOS – Save our Servants projekt keretében pedig 61 kárpátaljai református lelkésznek és 250 görögkatolikus papnak juttattak el egy-egy csomagot, amely egy család számára egy hónapra elegendő hideg élelmiszert, higiéniai terméket és gyógyszert tartalmazott. A legnagyobb értékű johannita adomány 4 teljesen felszerelt mentőautó volt, amelyet a rend a Kárpátaljai Református Egyházon keresztül juttatott el Kárpátaljára.

A Johannita Segítő Szolgálat két mentőautóval végez betegszállítást, egészségügyi felügyeletet lát el elsősorban egyházi szervezésű, nagy létszámú rendezvényeken, valamint sport- és kulturális eseményeken. 2017 szeptemberében pedig – az első magyarországi protestáns mentőszolgálatként – bekapcsolódtak Budapest sürgősségi ellátásába is.