Rövid, szenvedésekkel teli életutat járt be a ma 228 éve elhunyt Dayka Gábor költő. Ungváron líceum viseli nevét, ahol élete utolsó éveit töltötte tanítóként.
Írta: | Forrás: Kárpátalja.ma | 2024. október 20.
Rövid, szenvedésekkel teli életutat járt be a ma 228 éve elhunyt Dayka Gábor költő. Ungváron líceum viseli nevét, ahol élete utolsó éveit töltötte tanítóként.
Ujhelyi Dayka Gábor 1769. március 21-én Miskolcon született.
Édesapa, Dayka István nemesi családból származó szabómester volt, akit korán elvesztett. Édesanyja ezután szakácsnőként próbálta fenntartani a családot. Dayka fivére katonának állt, és II. József török háborújában életét vesztette.
Miskolcon a minoriták algimnáziumában kezdte meg tanulmányait, majd az egri ciszterci gimnáziumban lett diák, ahol kitűnik jó magaviseletével és tanulmányaival. Egerből Kassára került 1784-ben, ahol filozófiát hallgatott. Ekkor jelentkezik betegsége, ami miatt a tanulmányait egy rövid időre meg kellett szakítania.
1787-ben visszatért Egerbe, ahol kispapként tevékenykedett. Rövid időn belül Pestre került, hogy tovább tanuljon. Dayka Gábor jó nyelvérzékkel volt megáldva: egy nyelvtankönyvből egy hónap alatt tanult meg olaszul, amin sokan elcsodálkoztak.
A papnevelő intézet megszűnésével 1790-ben visszakerült Egerbe. Itt sokat vívódott önmagával, mert úgy érezte, a papi élet mégsem az ő világa. Végül Szaicz Leó szervitarendi szerzetes feljelentése után el kellett hagynia a szemináriumot, de már előtte is sok feddésben részesült. Így a felszentelése előtt lépett ki a rendből.
Lőcsére került, ahol a helyi gimnáziumban magyart tanított 1792-től, és feleségül veszi Reich Zsuzsannát.
Betegsége továbbra is fennállt, ám nem tántorította el a tanári pályától. Míg pedagógusi pályája sikeres volt, házassága már nem volt ilyen szerencsés, ami az egészségére is hatással volt.
1795-ben Ungvárra helyezték át saját kérésére, és a királyi katolikus gimnáziumban tanított. Tüdőbaja egyre inkább elhatalmasodott rajta, emiatt egy évvel később szabadságra ment, és Kassán gyógyíttatta magát. Még 1796-ban visszatért Ungvárra.
Dayka Gábor eladósodva, nagybetegen hunyt el 1796. október 20-án.
Özvegye visszatért Lőcsére, majd színésznőnek állt, később egy pozsonyi gazdag zsidó kereskedőcsalád gyermekei mellé fogadták fel.
Verseit kötetbe szerkesztve Kazinczy Ferenc adatta ki 1813-ban. A kötet további öt kiadást élt meg: 1833-ban, 1879-ben és 1880-ban, maj 1993-ban Miskolcon is kiadták a verseit, 2009-ben Budapesten pedig összes versét.
A mindössze 27 évet élt Dayka Gábor költészetéről Csokonai Vitéz Mihály is elismeréssel nyilatkozott.
„A bánatos sejtelmek és mély lelki fájdalom költőjét, Dayka Gábort, nem képzelt szenvedések és kigondolt gyötrelmek sanyargatták. (…) Életében sok csapás érte, a lírájából kicsendülő búslakodó hang megragadta írótársait. (…) Keveset írt, de annál nagyobb gonddal dolgozott. (…)Strófáit finom formaérzékkel alkotta meg, búsongó vallomásait hangulatosan szedte rímekbe”– tartja róla a magyar irodalomtörténet.
A sírhelyét 1864-ben kezdték el felkutatni, sikertelenül, és már a köztudatban sem élt emléke. 1909-ben tiszteletére szobrot avattak Ungváron. 1969-ben születési helyén, Miskolcon emléktáblát helyeztek el az egykori iskolája helyén épület Földes Ferenc Gimnázium falán. Nevét az Ungvári Dayka Gábor Líceum (korábban: Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola) őrzi.
Összes költeménye ide kattintva érhető el.
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
Sokak által ismert a Viski Folkműhely tevékenysége, ahol jelenleg is közel hetven gyermekkel foglalkoznak a pedagógusok, akik azt is fontosnak tartották, hogy az ifjú zenészeknek legyen lehetőségük a tanultakat – ének, zene, tánc – kamatoztatni. Többek mellett ezért hívták életre 2017-ben a Viski Fr...
Az advent csendes várakozása és a karácsony közeledtének örömteli izgalma meghitt és igazán lélekemelő hangulattal töltötte meg a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermét december 21-én, amikor a Latorca-parti város magyarsága újra összegyűlt, hogy az összetartozás jegyében együtt élje át a szere...
A karácsonyt minden évben december 25-én tartjuk, miközben a történészek és teológusok szerint Jézus születése aligha esett a téli hónapokra. A kereszténység második legnagyobb ünnepe az év legsötétebb időszakára került, amelynek szimbolikája egészen a pogány hagyományokig nyúlik vissza.