Írta: | Forrás: Habsburg Ottó Alapítvány | 2022. november 20.
November 20-a Habsburg Ottó születésének 110. évfordulója. Az utolsó magyar trónörökös élete jelentős részét száműzetésben töltötte, európai parlamenti képviselőként ugyanakkor mindent megtett a vasfüggöny által széttagolt kontinens újraegyesítéséért és a posztszocialista országok, köztük Magyarország felemelkedéséért. Cikkünkben Habsburg Ottóra, a született európai politikusra és közíróra emlékezünk.
Habsburg Ottó 1912-ben, Reichenauban született IV. Károly, az utolsó osztrák császár és magyar király, valamint Zita Bourbon-Pármai hercegnő legidősebb gyermekeként. A család Ausztriából való száműzetését és vagyonának elkobzását követően különböző országokban élt, így Ottó lakott többek között a Portugáliához tartozó Madeira szigetén, Spanyolországban, Belgiumban, az Egyesült Államokban és Franciaországban is.
A középiskolát Spanyolországban, egyetemi tanulmányait Belgiumban, a Leuveni Egyetemen végezte, ahol 1935-ben doktori címet szerzett a politika és társadalomtudományok területén. Ezenfelül kiválóan beszélt német, magyar, francia, angol, spanyol, portugál, horvát és olasz nyelven.
Habsburg Ottó 1951-ben Szász-Meiningeni Regina hercegnővel kötött házasságot, és a családnak összesen 7 gyermeke – Habsburg Andrea, Mónika, Michaela, Gabriella, Walburga, Károly és György – született.
Az utolsó magyar trónörököst szülei és tanárai gyermekkorától az uralkodásra nevelték, és Ottó még a Habsburg-dinasztia legnagyobb kritikusai szerint is kimondottan alkalmas lett volna erre a királyi trónra.
„Ottó az utolsó császár, Károly legidősebb fia volt, akiből, méretes közhellyel élve, valószínűleg a Habsburgok legjobb uralkodója lehetett volna. Ottó kiválóságát azonban elsősorban nem annak köszönhette, hogy Habsburg, hanem hogy elkötelezett híve volt az európai békének és a katolikus egyháznak, valamint számtalan ügyet felkarolt az Európai Parlament tagjaként”
– méltatja az utolsó Habsburg trónörököst Martyn Rady, a Londoni Egyetem Szláv és Kelet-Európai Tanulmányok Intézetének emeritus professzora.
A száműzetés éveit követően Habsburg Ottó Ausztriába csupán 1966-ban, míg Magyarországra 1987-ben térhetett vissza, 1979-től azonban európai parlamenti képviselőként húsz éven át egyre növekvő tekintéllyel harcolt a számára fontos ügyekért. A rendszerváltás után legfőbb célkitűzése a posztkommunista országok – köztük Magyarország – támogatása és gazdasági felzárkóztatása lett. Közel hetven évvel apja, IV. Károly halála után, a királyi palota helyett az Európai Parlament tagjaként képviselhette Magyarország érdekeit.
Amikor 1990 májusában egy újságíró megkérdezte az egykori trónörököst, hogy nem érez‑e keserűséget amiatt, hogy soha nem lehetett belőle király, Ottó így válaszolt: „Istennek hála, európai parlamenti képviselő vagyok”.
Közel 20 esztendős parlamenti képviselősége során Habsburg Ottó tevékeny szerepet vállalt a vasfüggöny lebontásában és annak tudatosításában, hogy az európai integráció csak a kontinens keleti államainak csatlakozásával lehet teljes. Óriási történelmi, politikai tapasztalata által jól érzékelte a világpolitikai folyamatokat és a nemzeti politikák sajátosságait.
1989-ben a kommunista rendszer széthullását eredményező utolsó meghatározó eseményeként is emlegetett Páneurópai Piknik fővédnökeként része volt az osztrák-magyar határon a vasfüggöny átvágásában, amit közel 700 kelet-német használt ki nyugatra való meneküléséhez. A Habsburg családot a helyszínen Walburga képviselte.
Életének 99. évében a bajorországi Pöckingben hunyt el, szívét – végakaratának eleget téve – a Pannonhalmi Bencés Főapátság kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Habsburg Ottó születésének 110. évfordulója alkalmából 2022. második felében a Habsburg Ottó hagyatékát és szellemi örökségét gondozó Alapítvány nagyszabású rendezvénysorozatot szervez, amelynek több hazai és külföldi konferencia, valamint egy a Habsburg Ottó életét bemutató, a Várkert Bazárban december 1-ig ingyenesen megtekinthető fotókiállítás is része.
A Habsburg Ottó 110 rendezvénysorozat részletes programja a Habsburg Ottó Alapítvány honlapján érhető el.
Augusztus 27–29. között hatodik alkalommal rendezték meg Mezőváriban a Népi és Hagyományőrző Napokat. A háromnapos rendezvénynek ezúttal is az Egy Ház a Nemzetért közösségi tér adott otthont, ahol mintegy ötven gyermek ismerkedett a néptánc, a népzene, az éneklés, a népi játékok és a hagyományos kéz...
Magyar értékek, kultúra és fenntartható környezet témakörökben idén is elkészültek a négyperces portréfilmek a XII. Kulturális Filmek Fesztiváljára. A döntő megrendezésre idén a Békés megyei Szarvason, az elmúlt hétvégén került sor.
87 éve másfélmillió német katona, két és félezer páncélos, kétezer repülőgép zúdult az egymilliós lengyel hadseregre, amely alig 150 páncélossal és 400 elavult repülőgéppel rendelkezett. 1939. szeptember 1-jén tört ki a második világháború, az emberiség történetének legvéresebb és legnagyobb fegyver...
A Rákóczi Szövetség támogatóival együtt az ősz folyamán idén is háláját fejezi ki mintegy félezer településen annak a közel 10 ezer külhoni családnak, akik a magyar iskolát és ezzel együtt a magyar jövőt választották iskolakezdő gyermeküknek. 3500 felvidéki, 1000 kárpátaljai, 1300 vajdasági, 4000 er...
