Írta: | Forrás: Habsburg Ottó Alapítvány | 2022. november 20.
November 20-a Habsburg Ottó születésének 110. évfordulója. Az utolsó magyar trónörökös élete jelentős részét száműzetésben töltötte, európai parlamenti képviselőként ugyanakkor mindent megtett a vasfüggöny által széttagolt kontinens újraegyesítéséért és a posztszocialista országok, köztük Magyarország felemelkedéséért. Cikkünkben Habsburg Ottóra, a született európai politikusra és közíróra emlékezünk.
Habsburg Ottó 1912-ben, Reichenauban született IV. Károly, az utolsó osztrák császár és magyar király, valamint Zita Bourbon-Pármai hercegnő legidősebb gyermekeként. A család Ausztriából való száműzetését és vagyonának elkobzását követően különböző országokban élt, így Ottó lakott többek között a Portugáliához tartozó Madeira szigetén, Spanyolországban, Belgiumban, az Egyesült Államokban és Franciaországban is.
A középiskolát Spanyolországban, egyetemi tanulmányait Belgiumban, a Leuveni Egyetemen végezte, ahol 1935-ben doktori címet szerzett a politika és társadalomtudományok területén. Ezenfelül kiválóan beszélt német, magyar, francia, angol, spanyol, portugál, horvát és olasz nyelven.
Habsburg Ottó 1951-ben Szász-Meiningeni Regina hercegnővel kötött házasságot, és a családnak összesen 7 gyermeke – Habsburg Andrea, Mónika, Michaela, Gabriella, Walburga, Károly és György – született.
Az utolsó magyar trónörököst szülei és tanárai gyermekkorától az uralkodásra nevelték, és Ottó még a Habsburg-dinasztia legnagyobb kritikusai szerint is kimondottan alkalmas lett volna erre a királyi trónra.
„Ottó az utolsó császár, Károly legidősebb fia volt, akiből, méretes közhellyel élve, valószínűleg a Habsburgok legjobb uralkodója lehetett volna. Ottó kiválóságát azonban elsősorban nem annak köszönhette, hogy Habsburg, hanem hogy elkötelezett híve volt az európai békének és a katolikus egyháznak, valamint számtalan ügyet felkarolt az Európai Parlament tagjaként”
– méltatja az utolsó Habsburg trónörököst Martyn Rady, a Londoni Egyetem Szláv és Kelet-Európai Tanulmányok Intézetének emeritus professzora.
A száműzetés éveit követően Habsburg Ottó Ausztriába csupán 1966-ban, míg Magyarországra 1987-ben térhetett vissza, 1979-től azonban európai parlamenti képviselőként húsz éven át egyre növekvő tekintéllyel harcolt a számára fontos ügyekért. A rendszerváltás után legfőbb célkitűzése a posztkommunista országok – köztük Magyarország – támogatása és gazdasági felzárkóztatása lett. Közel hetven évvel apja, IV. Károly halála után, a királyi palota helyett az Európai Parlament tagjaként képviselhette Magyarország érdekeit.
Amikor 1990 májusában egy újságíró megkérdezte az egykori trónörököst, hogy nem érez‑e keserűséget amiatt, hogy soha nem lehetett belőle király, Ottó így válaszolt: „Istennek hála, európai parlamenti képviselő vagyok”.
Közel 20 esztendős parlamenti képviselősége során Habsburg Ottó tevékeny szerepet vállalt a vasfüggöny lebontásában és annak tudatosításában, hogy az európai integráció csak a kontinens keleti államainak csatlakozásával lehet teljes. Óriási történelmi, politikai tapasztalata által jól érzékelte a világpolitikai folyamatokat és a nemzeti politikák sajátosságait.
1989-ben a kommunista rendszer széthullását eredményező utolsó meghatározó eseményeként is emlegetett Páneurópai Piknik fővédnökeként része volt az osztrák-magyar határon a vasfüggöny átvágásában, amit közel 700 kelet-német használt ki nyugatra való meneküléséhez. A Habsburg családot a helyszínen Walburga képviselte.
Életének 99. évében a bajorországi Pöckingben hunyt el, szívét – végakaratának eleget téve – a Pannonhalmi Bencés Főapátság kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Habsburg Ottó születésének 110. évfordulója alkalmából 2022. második felében a Habsburg Ottó hagyatékát és szellemi örökségét gondozó Alapítvány nagyszabású rendezvénysorozatot szervez, amelynek több hazai és külföldi konferencia, valamint egy a Habsburg Ottó életét bemutató, a Várkert Bazárban december 1-ig ingyenesen megtekinthető fotókiállítás is része.
A Habsburg Ottó 110 rendezvénysorozat részletes programja a Habsburg Ottó Alapítvány honlapján érhető el.
Ünnepi hangulat lengte be virágvasárnap a palágykomoróci görögkatolikus templomot, ahol a szent liturgia keretében megszentelték a szentély újonnan elkészült ólomüveg ablakait. Az esemény amellett, hogy a kiemelkedő művészeti alkotások ünnepélyes átadását jelentette, a közösség hitének és összefogás...
A tavasz beköszöntével újabb kulturális színfolttal gazdagodott Beregszász művészeti élete. Április 2-án Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy termében nyílt meg Gogola Zoltán festőművész legújabb, Beregszászi kilátás című tárlata. Az alkotó ezúttal nem a megszokott turistacsalogató látvá...
Húsvétkor a világ számos pontján ünnepelnek az emberek: a tavasz kezdetét, a természet megújulását, és a vallási hagyományok szerint Jézus Krisztus feltámadását. Ennek persze elmaradhatatlan kelléke az ünnepi lakoma, ami minden nemzetnél más és más finomságokból áll. A húsvét egyik velejárója a c...
Húsvétnak a péntektől máig tartó szent háromnapja Jézus kereszthalálának és feltámadásának az egymást követő liturgikus ünnepe, s miközben felidézzük a kétezer éve Jeruzsálemben történteket, arra emlékezünk, hogy a végtelenül jóságos Teremtő Isten egyszülött fiát áldozta azért, hogy az embert megvál...
