Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2026. április 04.
2026-ban április 5-én van húsvétvasárnap, amelyet húsvéthétfő, április 6. követ. A tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap a keresztény világ legnagyobb ünnepe. A Krisztus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékező húsvét gyökerei a zsidó pészahra nyúlnak vissza, azok pedig még ősibb természetimádatra – bár hogy pontosan menyire ősi ez az összefüggés, azt ma már a kutatók is árnyaltabban látják.
A pészah az egyik legnagyobb, évente megtartott zsidó ünnep, az Egyiptomból való kivonulás emléknapja. Eredetileg az i. e. 9. században az aratás ünnepe volt, és valószínűleg kánaáni hatásra alakult ki a másik két mezőgazdasági ünneppel, a pünkösddel és a sátoros ünneppel együtt, azonban fokozatosan elvesztette természeti jellegét és történeti magyarázatot kapott.
A hétnapos ünnep előestéjén (Nizán hónap 14-én) egy egyéves, hibátlan hím bárányt öltek le, amelyet a csont megtörése nélkül sütöttek meg, és kovásztalan kenyérrel fogyasztottak el maradéktalanul. A lakomán kovásztalan kenyeret (maszóth, „macesz”) és keserű salátát ettek.
A lakoma közben ünnepélyesen ürítették borral telt kelyheiket, miközben a legidősebb résztvevő a legfiatalabb kérésére elmondta a Biblia alapján az egyiptomi szabadulás történetét. Napjainkban az ünnep előestéjén ünnepi vacsora keretében az egyiptomi kivonulásról szóló rabbinikus hagyományokból olvasnak fel.
A kereszténység legnagyobb ünnepén Jézus Krisztus feltámadását ülik meg. A keresztény húsvétban zsidó és pogány elemek is ötvöződnek. A keresztények az i. sz. 2. század elejétől hozták kapcsolatba a zsidók pészachját Krisztus halálával és feltámadásával. A húsvéti vitát végül a niceai zsinaton (325) zárták le, amely előírta, hogy a húsvétot egyöntetűen vasárnap kell ünnepelni, a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap legyen.
2022-ben a konstantinápolyi pátriárka bejelentette, hogy tárgyalások kezdődtek a római katolikus és az ortodox egyházak között a húsvét egységes időpontjának meghatározásáról, a niceai zsinat 1700. évfordulójára, 2025-re célozva meg a megállapodást. Az ortodox húsvét 2026-ban április 12-én lesz — egy héttel a nyugati keresztény ünnep után — mivel az ortodox egyházak a Julián-naptár szerinti számítást alkalmazzák.
A nagyhét a keresztény húsvétot közvetlenül megelőző hét nap. Első napja a virágvasárnap, amelynek nyomai már a 4. században megvannak. A nagyhét kiemelkedő időszaka a „három szent nap” (triduum sacrum): nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Nagycsütörtökön van a lábmosás szertartása — annak emlékére, hogy Krisztus megmosta apostolainak lábát —, valamint az oltárfosztás. Nagypéntek Krisztus szenvedésére és halálára való emlékezés ünnepe. Nagyszombat már a húsvéti örömünnep kezdete, este kezdődik a tűzszenteléssel, majd a vigília-misével.
Az angolszász „Easter” szó eredete régóta vitatott. A hagyományos magyarázat szerint Bede Venerabilis 8. századi angol szerzetes-történetíró nyomán egy Eostre nevű pogány istennőre vezethető vissza, akinek tiszteletére az angolszászok az április hónapban ünnepeket tartottak. A mai történészek azonban széles körben egyetértenek abban, hogy Eostre neve feltűnően ritkán bukkan fel a forrásokban — kizárólag Bede említ ilyen istennőt, és a modern nyelvészeti kutatások az ő etimológiai spekulációját is megkérdőjelezik: Eostre valószínűleg nem istennő neve volt, hanem egyszerűen a tavasz és az április hónap megnevezése.
A Britannica szerint ma már széles körű tudományos konszenzus övezi azt az értelmezést, hogy az „Easter” szó a keresztény „húsvéti hét” latin megjelöléséből, az in albis („hajnalban”) kifejezésből ered, amelyből az eostarum alak fejlődött ki az óangolban. A magyar „húsvét” szavunk ezzel szemben egyértelműen a hús ekkori — a nagyböjt utáni — elfogyasztását jelöli.
A termékenység szimbóluma, a tojás az élet és az újjászületés jelképe. A tojások festése ókori hagyomány, amit a 13. századtól írásos emlékek is megörökítenek; a húsvéti tojás első írásos említése 1615-ből Strasbourgból származik. A húsvéti nyúl eredetileg a német protestánsok találmánya volt, hogy ne kelljen végigéhezni a katolikus hagyomány szerinti nagyhetet.
A tojást tojó nyúl ötlete az 1700-as években született az Egyesült Államokban: a pennsylvaniai holland telepesek az „Osterhase” eljöveteléről meséltek gyerekeiknek, akik gondosan kikészített sapkáikba várták a színesre festett tojásokat. A szokás — a Halloweenhez és a Valentin-naphoz hasonlóan — rövid idő alatt elterjedt, és a keresztény-zsidó ünnepkörhöz szorosan kapcsolódva széles körben népszerűvé vált.
Húsvétnak a péntektől máig tartó szent háromnapja Jézus kereszthalálának és feltámadásának az egymást követő liturgikus ünnepe, s miközben felidézzük a kétezer éve Jeruzsálemben történteket, arra emlékezünk, hogy a végtelenül jóságos Teremtő Isten egyszülött fiát áldozta azért, hogy az embert megvál...
2026-ban április 5-én van húsvétvasárnap, amelyet húsvéthétfő, április 6. követ. A tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap a keresztény világ legnagyobb ünnepe. A Krisztus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékező húsvét gyökerei a zsidó pészahra nyúl...
A Déryné Határtalan Program kárpátaljai megjelenésével megannyi előadás kerül bemutatásra. Ezek az alkalmak komplett színházi élményt nyújtanak a kiválasztott helyszínek, régiók számára. Gajdó Delinke erdélyi színművész előbb Nagydobronyban, most pedig Beregszászban lépett színpadra a Szelíden és sz...
Meskó Natália vezetésével március 26-án a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjában útnak indult a Kárpátaljai Magyar Olvasóklub legújabb, beregszászi ága.
