75 éve történt a politikai foglyok és kényszermunkások Szovjetunióba hurcolása.
30 éve indult el a „málenykij robotosok” ügyének tabudöntő tanulmányozása, nyilvános konferenciák szervezése (1989-2019), emlékezetpolitika, kutatás, tényfeltárás…

2019. november 15.
Helyszín: Makkosjánosi (Jánosi) | Jellege: Konferencia
75 éve történt a politikai foglyok és kényszermunkások Szovjetunióba hurcolása.
30 éve indult el a „málenykij robotosok” ügyének tabudöntő tanulmányozása, nyilvános konferenciák szervezése (1989-2019), emlékezetpolitika, kutatás, tényfeltárás…
Előzetes program
Regisztráció: 9.30–10.00
I. 10.00–11.00 – Köszöntések, film-, könyv- és kiállítás-bemutató.
II. 11.00–12.00 – Szakmai konferencia. Levezető elnök: dr. Tóth Mihály és Dupka György.
11.00–11.15 – Dr. Dupka György történész, PhD (Ungvár), a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára: 30 éve indult el a GULÁG-GUPVI tabudöntő kutatás és épült fel emlékezetpolitikánk epicentruma, a Szolyvai Emlékpark (1989–2019).
11.15–11.30 – Dr. Molnár D. Erzsébet történész, PhD (Beregszász), a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense: A Szovjetunióhoz csatolt Kárpátaljáról a Donyec-medencei szénbányákba.
11.40–11.50 – Olekszij Korszun (Ungvár) történész, a Rehabilitált Történelem Kárpátaljai Emlékkönyv szerkesztőbizottsága kiadói csoportjának vezetője: Három évtized GULÁG–GUPVI dokumentum-feltárások mérlege.
11.50–12.00 – Dr. Márkus Beáta történész, PhD (Pécs), a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar tanársegédje, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének alelnöke: „Malenkij robot” a Dél-Dunántúlon.
12.00–12.10 – Baják László történész (Budapest), a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tár főmuzeológusa: „Málenkij robot két évig. Apám története”.
12.10–12.20 – Kállay Karolina (Szatmárnémeti) történelemtanár, helytörténész: Helyszíni szemle és történettudósítás az egykori SZU MVD GUPVI és a repatriálással megbízott szovjet szervek 36. sz. máramarosi hadifogoly-gyűjtőtáborában és átvételi állomáson.
12.20–12.30 – Marosi István görögkatolikus pap, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója, egyháztörténész (Beregszász): „Katakomba szolgálat” – a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye 1944–1989 közötti üldözésének kronológiája.
12.30–12.40 – Bimba Brigitta (Bátyú), a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója: A Munkács környéki sváb nők internálása.
12.40–12.50 – Mádi Bianka (Verbőc), az UNE Magyar Kara történelem szakos hallgatója: Internálás az otthon maradtak visszaemlékezésének tükrében.
12.50–13.00 – Meskó János (Ungvár) helytörténész, a Sztálini Terror Áldozatai Kárpátaljai Emlékmúzeum megbízott vezetője: A Zakarpatszka Ukrajina Különleges Bírósága: vérbírák, ügyészek és hóhérok közreműködése a kárpátaljai értelmiség lefejezésében.
13.00–13.10 – Szabó Kata, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója: „Élni kell, élni muszáj” – színre vitt erőszak: közös pontok és eltérések A Sátán fattya regény- és filmváltozatában.
Elfoglaltságuk miatt távol maradt előadók beküldött dolgozatainak ismertetése: Dr. Botlik József történész, PhD (Budapest): Magyarok és németek tömeges népirtása. A Délvidéken 220 koncentrációs, kényszermunka- és haláltábor működött (1944. október – 1948. március).
13.10-13.30 – Kérdések, hozzászólások. Zárszó.
16.00 – A konferencia résztvevői emlékeznek, koszorúznak a sztálini megtorlás áldozatainak beregszászi emlékművénél.
Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...