Dunaszerdahely - Dunaszerdahelyi járás

Pozsonytól 48 km-re délkeletre a Csallóköz szívében fekszik.. A város területe már a kőkorban, a bronzkorban és a római korban is lakott volt. 1256-ban Syridahel néven említik először a pozsonyi káptalan IV. Béla királynak írt jelentésében. 1332-ből ismert első plébánosa, Nicolaus, azaz Miklós, majd Károly Róbert okiratában, 1341-ben meg is nevezik egyházát: a Szent Györgyről elnevezett szerdahelyi egyházat.Pozsonytól 48 km-re délkeletre a Csallóköz szívében fekszik..

Dunaszerdahely

A város területe már a kőkorban, a bronzkorban és a római korban is lakott volt. 1256-ban Syridahel néven említik először a pozsonyi káptalan IV. Béla királynak írt jelentésében. 1332-ből ismert első plébánosa, Nicolaus, azaz Miklós, majd Károly Róbert okiratában, 1341-ben meg is nevezik egyházát: a Szent Györgyről elnevezett szerdahelyi egyházat. Luxemburgi Zsigmond király idején, a polgárságról kiadott törvényei után Szerdahely is elnyeri az oppidium, azaz a mezőváros címet – ezt a 15. század első harmadától viseli. A királyi birtokban lévő település (Szerdahely) mellett, vele szinte egybeépülve több települést találunk, így Pókatelket vagy Pókaföldét, később: Újfalu, Tótújfalu (innen származik s ezt az előnevet viselik a Kondék), Nemesszeghet („Szentfundus” - a Szerdahelytől egy utcányira lévő nemesek lakta kis települést), illetve több Tejed falucskát (Teyedek, majd Elő-, Bazsó-, Lidér- és Ollétejed) stb.

Ősi templomát 1518-ban mellékhajóval bővítik ki. Szerdahelyet 1599-ben az Erdődi Pálffy család kapja meg hitbizományi birtokul, akik egyben a helyi (katolikus) egyház, illetve templom kegyurai lettek. Ez időszakban több határvillongással találkozunk, hiszen a több egymás mellett létező település más és más nemesi család fennhatósága alatt állott. Ebből a korból származik Szerdahely eredeti címere is, amely Szent Péter ábrázolja - a településhez nem kötődő szent ábrázolásával Szerdahely kegyuraira mutatott, hiszen a gellei kiváltságos körzet (Gelle központú terület) templomának szentjét emelte be címerébe. A Pázmány Péter-féle vizitációkban Szent Györgynek szentelt temploma mint neves hely van megjelölve, s említik a templom mellett álló katolikus iskoláját is. Az anyakönyvezést a plébánián 1673-tól vezetik rendesen. 1742-ben magasítják és barokkizálják katolikus templomát.

A várost a középkorban a pestis, a 18. században a kolera pusztítja - ugyanebben az évszázadban épül fel Nemesszegben a betegek ápolására az ispotály. 1842-ben és 1887-ben nagy tűz pusztítja Szerdahelyet. A településen ugyancsak a 18. században jelenik meg nagyobb számarányban a zsidóság - a közösség rövidesen majd felét alkotja a város lakosságának, s Közép-Európa egyik jelentős zsidó hitközségévé növi ki magát.

A mai város az említett több különálló település egyesítésével jött létre 1874-ben.

1910-ben 4762 lakosából 4679 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásának székhelye volt. A második világháborúban a város lakosságának közel felét alkotó zsidó közösséget (mintegy 3 ezer fő) elhurcolták.

1960-ban nyilvánították ismét várossá, ekkor csatolják a városhoz az addig különálló Sikabony települést is. 2001-ben 23 519 lakosából 18 756 magyar, 3588 szlovák, 353 roma, 147 cseh és 24 német volt. A város a közel 120 ezer lelket számláló Dunaszerdahelyi járás legjelentősebb kulturális, közigazgatási és gazdasági központja. Pozsony közelségének köszönhetően (mindössze 37 km) igen dinamikusan fejlődik.

Hírek

  • 135 éve született Reményik Sándor

    135 évvel ezelőtt született Reményik Sándor erdélyi magyar költő, az erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Versei napjainkban is nagy népszerűségnek örvendenek. Termékeny szerző volt, 1918-tól haláláig folyamatosan jelentek meg kötetei.

  • Színekbe zárt gondolatok: tájképektől a lélek mélyéig – egy autodidakta festő útja

    A festék illata lassan szétterjed a szobában, mint a hajnal első fényei a Kárpátok hegygerincein. Az ecset minden mozdulata történetet mesél – nem tanult mesterektől, nem követte híres elődök nyomát, hanem saját útját járta ki a színek között. Harmincöt évesen, egy egyszerű, anyagi okból vett vászon...

  • Színek, fények, ritmusok – Ortutay-alkotótábort szerveztek Beregszászon

    Az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ tornya, bármelyik irányból közelítjük meg Beregszász központját, jól látszik, irányt mutat. A kupolájából pedig elénk tárul az egész város képe. Ami ezúttal hat alkotóművészt ihletett meg, s az itt első alkalommal megrendezett Ortutay Alkotótáborban készült m...

  • Felavatták Schober Ottó emléktábláját Beregszászban

    A Beregszászért Alapítvány kuratóriuma és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) közös szervezésében került felavatásra Schober Ottó (1932-2019) emléktáblája az Európa-Magyar Ház udvarán.

Copyright © 2025 KMMI