Macsola - Beregszászi járás

Macsola magyarlakta település a beregszászi járásban. Beregszásztól és annak vasútállomásától 6 km-re fekszik. Az Asztély-Beregsurány határátkelőhely Beregszászon keresztül közelíthető meg. Beregszászból induló rendszeres autóbuszjárata van. Az Ungvár-Rahó országút megközelíthető a Macsola-Nagybakta útvonalon is.

Macsola

Lakossága: 1000 fő, ebből magyar 960.

Társközsége: Hunyadi, kb. 400 lakos, főleg ukránok/ruszinok lakják.

Testvértelepülés: Diósjenő

Nevének eredete: Macsola - szláv eredetű szó, amely magyar népnyelven „mocsolya”, „macsola”, „pocsolya” len- vagy kenderáztatót jelent. Neve a határt egykor borító posványra, mocsárra céloz.

Története: az írásos dokumentumokban Macsola első említés 1327-ben történik. A XIV. században a nemes Macsolai család birtokolta. 1566-ban a tatárok négy házból hurcolták el a jobbágyságot. Iskolája 1802-től van.

A községnek 50 polgára vett részt az I. világháborúban, 12-en elestek. A csehszlovák korszakban Macsolát a cseh kolonizálás egyik „fészkévé” alakították. A II. világháborúban 9-en hősi halált haltak. A sztálinisták 1944 őszén 111 férfit hurcoltak el a községből, közülük 51-en odahaltak.

Gazdasági életét a mezőgazdasági termelés, ezen belül a kertészet, gyümölcstermelés, állattenyésztés határozta meg. Mivel a hatályos ukrán törvények értelmében az agráripari kutatóintézetek által használt földterületek nem privatizálhatók, Macsola lakói javarészt kimaradtak az 1993-ban elindított földreformból. A Nagybaktán székelő kutatóintézettel szemben az itt élőknek annyit sikerült elérni, hogy háztáji földrészlegüket 60 árra kiegészítették. A község lakói ma összesen 210 hektáron gazdálkodnak. A macsolai kistermelők a beregszászi és más közpiacokon értékesítik termékeiket.

Hitélet: a reformátussá vált község 1714-ig a gecsei parókiához tartozott, anyakönyvét 1776-tól vezetik.

Református egyháza 1592-ben keletkezett. Mai kőtemploma 1842-ben épült fel alacsony toronnyal. A római katolikus egyház a XIX. században alakult újjá, ekkor épült római katolikus temploma is.

Fontosabb közintézményei: polgármesteri hivatal, óvoda, posta, kultúrház (ahol tánccsoport működik), könyvtár, körzeti orvosi rendelő, Nyírfa Panzió, Turinfo-iroda, Internet-klub, sörbár és néhány üzlet.

Emlékhelyek: emlékművet állítottak a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak.

Macsola határában az ukrán–magyar határ mentén húzódik az egykori Barátság kert, amelyet évtizedekkel ezelőtt a beregsurányiakkal közösen létesítettek a határ mindkét oldalán kijelölt területen. Itt került sor a Beregszászi és a Vásárosnaményi járás által tartott internacionalista almaszüretekre.

Macsola községben található a Macsolai Kistérségi TurInfo Iroda, amely az itteni Nyírfa Panzió mellett működik.

Az iroda igyekszik teljes körű szolgáltatást nyújtani: program- és kirándulás szervezés, szálláshely és étterem kínálat. Egyéb foglalások intézése: a beregszászi termálfürdő látogatása, borkóstolás, színházlátogatás, stb., idegenvezető biztosítása, autóbusz,- kisbusz, személygépkocsi, kerékpárbérlés, pénzváltás elősegítése. Ugyanitt bemutatásra kerülnek a helyi népművészeti tárgyak, illetve a vidékünk képzőművészeinek alkotásai is. A telken kialakított épületekben falusi turizmus keretében vendéglátással is foglalkozik.

Községi tanács:
Macsola, /с.Мочола
Мочолянська сільська рада
Polgármester: Sebestyén Róbert 
Társközség: Hunyadi.
Cím: 90250 Macsola, Lenin u. 34.
Tel.: +380-/3141/- 2-333-9, 58-271, 220.


Forrás: Botlik József – Dupka György. Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993., a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása adatbázisa.

Hírek

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

  • Ikonikus mesefigurák miniszobrok formájában (2. rész)

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

Copyright © 2024 KMMI