Macsola - Beregszászi járás

Macsola magyarlakta település a beregszászi járásban. Beregszásztól és annak vasútállomásától 6 km-re fekszik. Az Asztély-Beregsurány határátkelőhely Beregszászon keresztül közelíthető meg. Beregszászból induló rendszeres autóbuszjárata van. Az Ungvár-Rahó országút megközelíthető a Macsola-Nagybakta útvonalon is.

Macsola

Lakossága: 1000 fő, ebből magyar 960.

Társközsége: Hunyadi, kb. 400 lakos, főleg ukránok/ruszinok lakják.

Testvértelepülés: Diósjenő

Nevének eredete: Macsola - szláv eredetű szó, amely magyar népnyelven „mocsolya”, „macsola”, „pocsolya” len- vagy kenderáztatót jelent. Neve a határt egykor borító posványra, mocsárra céloz.

Története: az írásos dokumentumokban Macsola első említés 1327-ben történik. A XIV. században a nemes Macsolai család birtokolta. 1566-ban a tatárok négy házból hurcolták el a jobbágyságot. Iskolája 1802-től van.

A községnek 50 polgára vett részt az I. világháborúban, 12-en elestek. A csehszlovák korszakban Macsolát a cseh kolonizálás egyik „fészkévé” alakították. A II. világháborúban 9-en hősi halált haltak. A sztálinisták 1944 őszén 111 férfit hurcoltak el a községből, közülük 51-en odahaltak.

Gazdasági életét a mezőgazdasági termelés, ezen belül a kertészet, gyümölcstermelés, állattenyésztés határozta meg. Mivel a hatályos ukrán törvények értelmében az agráripari kutatóintézetek által használt földterületek nem privatizálhatók, Macsola lakói javarészt kimaradtak az 1993-ban elindított földreformból. A Nagybaktán székelő kutatóintézettel szemben az itt élőknek annyit sikerült elérni, hogy háztáji földrészlegüket 60 árra kiegészítették. A község lakói ma összesen 210 hektáron gazdálkodnak. A macsolai kistermelők a beregszászi és más közpiacokon értékesítik termékeiket.

Hitélet: a reformátussá vált község 1714-ig a gecsei parókiához tartozott, anyakönyvét 1776-tól vezetik.

Református egyháza 1592-ben keletkezett. Mai kőtemploma 1842-ben épült fel alacsony toronnyal. A római katolikus egyház a XIX. században alakult újjá, ekkor épült római katolikus temploma is.

Fontosabb közintézményei: polgármesteri hivatal, óvoda, posta, kultúrház (ahol tánccsoport működik), könyvtár, körzeti orvosi rendelő, Nyírfa Panzió, Turinfo-iroda, Internet-klub, sörbár és néhány üzlet.

Emlékhelyek: emlékművet állítottak a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak.

Macsola határában az ukrán–magyar határ mentén húzódik az egykori Barátság kert, amelyet évtizedekkel ezelőtt a beregsurányiakkal közösen létesítettek a határ mindkét oldalán kijelölt területen. Itt került sor a Beregszászi és a Vásárosnaményi járás által tartott internacionalista almaszüretekre.

Macsola községben található a Macsolai Kistérségi TurInfo Iroda, amely az itteni Nyírfa Panzió mellett működik.

Az iroda igyekszik teljes körű szolgáltatást nyújtani: program- és kirándulás szervezés, szálláshely és étterem kínálat. Egyéb foglalások intézése: a beregszászi termálfürdő látogatása, borkóstolás, színházlátogatás, stb., idegenvezető biztosítása, autóbusz,- kisbusz, személygépkocsi, kerékpárbérlés, pénzváltás elősegítése. Ugyanitt bemutatásra kerülnek a helyi népművészeti tárgyak, illetve a vidékünk képzőművészeinek alkotásai is. A telken kialakított épületekben falusi turizmus keretében vendéglátással is foglalkozik.

Községi tanács:
Macsola, /с.Мочола
Мочолянська сільська рада
Polgármester: Sebestyén Róbert 
Társközség: Hunyadi.
Cím: 90250 Macsola, Lenin u. 34.
Tel.: +380-/3141/- 2-333-9, 58-271, 220.


Forrás: Botlik József – Dupka György. Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993., a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása adatbázisa.

Hírek

  • Kárpátalja anno: tavasz és húsvét a hegyvidéken

    Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...

  • Magyar szakosok húsvétváró szaknapja a Rákóczi-főiskolán

    Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...

  • A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

    A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...

  • Nagypéntek: az év legcsöndesebb napja

    Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....

Copyright © 2025 KMMI