Macsola - Beregszászi járás

Macsola magyarlakta település a beregszászi járásban. Beregszásztól és annak vasútállomásától 6 km-re fekszik. Az Asztély-Beregsurány határátkelőhely Beregszászon keresztül közelíthető meg. Beregszászból induló rendszeres autóbuszjárata van. Az Ungvár-Rahó országút megközelíthető a Macsola-Nagybakta útvonalon is.

Macsola

Lakossága: 1000 fő, ebből magyar 960.

Társközsége: Hunyadi, kb. 400 lakos, főleg ukránok/ruszinok lakják.

Testvértelepülés: Diósjenő

Nevének eredete: Macsola - szláv eredetű szó, amely magyar népnyelven „mocsolya”, „macsola”, „pocsolya” len- vagy kenderáztatót jelent. Neve a határt egykor borító posványra, mocsárra céloz.

Története: az írásos dokumentumokban Macsola első említés 1327-ben történik. A XIV. században a nemes Macsolai család birtokolta. 1566-ban a tatárok négy házból hurcolták el a jobbágyságot. Iskolája 1802-től van.

A községnek 50 polgára vett részt az I. világháborúban, 12-en elestek. A csehszlovák korszakban Macsolát a cseh kolonizálás egyik „fészkévé” alakították. A II. világháborúban 9-en hősi halált haltak. A sztálinisták 1944 őszén 111 férfit hurcoltak el a községből, közülük 51-en odahaltak.

Gazdasági életét a mezőgazdasági termelés, ezen belül a kertészet, gyümölcstermelés, állattenyésztés határozta meg. Mivel a hatályos ukrán törvények értelmében az agráripari kutatóintézetek által használt földterületek nem privatizálhatók, Macsola lakói javarészt kimaradtak az 1993-ban elindított földreformból. A Nagybaktán székelő kutatóintézettel szemben az itt élőknek annyit sikerült elérni, hogy háztáji földrészlegüket 60 árra kiegészítették. A község lakói ma összesen 210 hektáron gazdálkodnak. A macsolai kistermelők a beregszászi és más közpiacokon értékesítik termékeiket.

Hitélet: a reformátussá vált község 1714-ig a gecsei parókiához tartozott, anyakönyvét 1776-tól vezetik.

Református egyháza 1592-ben keletkezett. Mai kőtemploma 1842-ben épült fel alacsony toronnyal. A római katolikus egyház a XIX. században alakult újjá, ekkor épült római katolikus temploma is.

Fontosabb közintézményei: polgármesteri hivatal, óvoda, posta, kultúrház (ahol tánccsoport működik), könyvtár, körzeti orvosi rendelő, Nyírfa Panzió, Turinfo-iroda, Internet-klub, sörbár és néhány üzlet.

Emlékhelyek: emlékművet állítottak a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak.

Macsola határában az ukrán–magyar határ mentén húzódik az egykori Barátság kert, amelyet évtizedekkel ezelőtt a beregsurányiakkal közösen létesítettek a határ mindkét oldalán kijelölt területen. Itt került sor a Beregszászi és a Vásárosnaményi járás által tartott internacionalista almaszüretekre.

Macsola községben található a Macsolai Kistérségi TurInfo Iroda, amely az itteni Nyírfa Panzió mellett működik.

Az iroda igyekszik teljes körű szolgáltatást nyújtani: program- és kirándulás szervezés, szálláshely és étterem kínálat. Egyéb foglalások intézése: a beregszászi termálfürdő látogatása, borkóstolás, színházlátogatás, stb., idegenvezető biztosítása, autóbusz,- kisbusz, személygépkocsi, kerékpárbérlés, pénzváltás elősegítése. Ugyanitt bemutatásra kerülnek a helyi népművészeti tárgyak, illetve a vidékünk képzőművészeinek alkotásai is. A telken kialakított épületekben falusi turizmus keretében vendéglátással is foglalkozik.

Községi tanács:
Macsola, /с.Мочола
Мочолянська сільська рада
Polgármester: Sebestyén Róbert 
Társközség: Hunyadi.
Cím: 90250 Macsola, Lenin u. 34.
Tel.: +380-/3141/- 2-333-9, 58-271, 220.


Forrás: Botlik József – Dupka György. Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993., a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása adatbázisa.

Hírek

  • 135 éve született Reményik Sándor

    135 évvel ezelőtt született Reményik Sándor erdélyi magyar költő, az erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Versei napjainkban is nagy népszerűségnek örvendenek. Termékeny szerző volt, 1918-tól haláláig folyamatosan jelentek meg kötetei.

  • Színekbe zárt gondolatok: tájképektől a lélek mélyéig – egy autodidakta festő útja

    A festék illata lassan szétterjed a szobában, mint a hajnal első fényei a Kárpátok hegygerincein. Az ecset minden mozdulata történetet mesél – nem tanult mesterektől, nem követte híres elődök nyomát, hanem saját útját járta ki a színek között. Harmincöt évesen, egy egyszerű, anyagi okból vett vászon...

  • Színek, fények, ritmusok – Ortutay-alkotótábort szerveztek Beregszászon

    Az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ tornya, bármelyik irányból közelítjük meg Beregszász központját, jól látszik, irányt mutat. A kupolájából pedig elénk tárul az egész város képe. Ami ezúttal hat alkotóművészt ihletett meg, s az itt első alkalommal megrendezett Ortutay Alkotótáborban készült m...

  • Felavatták Schober Ottó emléktábláját Beregszászban

    A Beregszászért Alapítvány kuratóriuma és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) közös szervezésében került felavatásra Schober Ottó (1932-2019) emléktáblája az Európa-Magyar Ház udvarán.

Copyright © 2025 KMMI