Nevét a korabeli oklevelek 1332-ben említették először Bygan néven. Ekkor a pápai tizedek rovatában már népes parochiális helyül említik. A hét évszázaddal ezelőtti krónikákban a két község Ó-Bégány (Nagybégány), illetve Kisbégány néven szerepel.
A két település életében hosszú időn át kiemelkedő szerepet játszott a Bégányi család, amelynek jelentős földbirtokai terültek el a határban. E család tagjai hol örökségbe, hol ajándékba, hol pedig éppen zálogba adták itteni vagyonukat.
Református egyháza 1640-ben keletkezett. Sokáig a nagybégányi fiókjaként működött. 1783-ban vált önállóvá, 1789-től vezetik anyakönyvét.
Az 1870-es-80-as évek táján Nagybégánnyal szemben Kisbégány volt népesebb település: ekkoriban Kisbégányban 730-an laktak, Nagybégányban csupán 470-en. Ebben az időben Kisbégány fő birtokosai voltak: Joó Lajos, Galgóczy Pál, Nemes József, Domokos József, Jászter Kálmán, Komári Imre, Kondor Gáspár, Nánási György, Pogány Lídia, Szini János, Turóczy Ferenc. Ma is jórészt az ő leszármazottjaik lakják a helységet.
A községnek 110 polgára vett részt az első világháborúban, 17-en elestek.
A sztálinisták 1944 őszén 97 férfit hurcoltak el, 38-an odavesztek.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
A kisbégányi református templom, mely 1805-ben épült, klasszicista stílusjegyeket hordoz. Takarosan rendben tartott épület.
A falu lakossága 1992 novemberében a település központjában emléktáblát állított a sztálinizmus áldozatainak.
– A Kisbégányi Márkus Menyhért Általános Iskolát 1960-ban építették vályogból, de azért még kitart az öreg épület, melyben jelenleg 132 diákkal foglalkozik a 20 főt számláló tanári kar – fejti ki Komári Ibolya.
– Elég sok roma gyermek tanul az intézményünkben, s az első osztályba való felvételüket követően másfél hónapba telik, mire elérjük, hogy igazodjanak az iskola napirendjéhez, s tartsák be a viselkedési szabályokat. Végzőseink többsége a Makkosjánosi Mezőgazdasági Líceumban, illetve a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában folytatja a tanulmányait, a többiek pedig a Munkácsi Állami Egyetem Humán-Pedagógiai karán, illetve a Beregszászi Egészségügyi College-ben tanulnak tovább. Jól felszerelt számítástechnikai, történelem, illetve magyar nyelv és irodalom szaktanteremmel rendelkezünk, az utóbbi felszerelésében sokat segített a KMPSZ, mely magyar nyelvű térképeket és szemléltetőeszközöket ajándékozott a tanintézetnek. A pedagógusszövetséghez benyújtott pályázataink révén tévékészüléket és hifitornyot sikerült vásárolnunk, s ezenkívül jelentős számú szépirodalmi kiadványt is kaptunk a szervezettől. Míg a komputereket a járási oktatási osztálytól vehettük át, s ugyanők cserélték ki a félévszázados, elszuvasodott keretű ablakok nagy részét, műanyag keretű nyílászárókat adományozva az iskolának.
Ciberefesztivál és történelmi nevelés
– Megannyi más kárpátaljai magyar településhez hasonlóan, Kisbégányban is 1989-ben alakult meg a KMKSZ-alapszervezet, melyet 1992 óta vezetek, s jelenleg 110 főt tesz ki a taglétszámunk – ismertet meg beszélgetőtársam az alapszervezettel. – 1991-ben a református templom kertjében felavattuk a II. világháborúban elesett helybeli honvédek, valamint a szovjet kényszermunkatáborokban elhunyt falubelijeink emlékművét, több ízben is mi szerveztük meg a ’44-es megemlékezést, s ha nem is mi bonyolítjuk le a rendezvényt, akkor is megkoszorúzzuk az emlékművet, míg a március 15-i ünnepségünkre az iskola falai közt kerítünk sort. Részt vettünk, részt veszünk a KMKSZ megyei szintű programjaiban, a beregszászi középszintű szervezet hagyományos farsangi bálján, az idén pedig első ízben szerveztük meg a ciberefesztivált. Falunkban ugyanis nagy hagyománya van a cibere- és a szilvalekvárfőzésnek, a környező falvakban ciberéseknek becézik a kisbégányiakat, s a jövőben hagyományos szüreti bállal egybekötött lekvárfőző fesztivállá szeretnénk kibővíteni a rendezvényt.
Bekapcsolódunk a falurendezésbe, tavaly és tavalyelőtt mi takarítottuk ki a községi temetőt. Emellett a gyermekekkel igyekszem megismertetni nemzetrészünk közelmúltját. Még az 1990-es években sok lágertörténetet gyűjtöttem fel, s most azokat továbbadom a felnövekvő nemzedék tagjainak, hogy legyenek tisztában a tényleges történelmünkkel. Az idei iskolai nyári tábor idején pedig az 5–9. osztályos nagycsoport tagjaival felkerestük a község legidősebb lakosát, id. Komári Józsefet, aki beszámolt a hadifogolytáborban átélt élményeiről.
Polgármester: Hánka Dezső.
Cím: 90232 Nagybégány (Velika Bihany), Lenin út. 61.,
Tel.: +380-/3141/- 423-76, 54-223
Otth.: 54-362
Mob.: 00-380-50-167-96-05
Lakosok száma (fő): 3300
Magyarok száma (fő): 3168
Testvértelepülés: Bakonytam
