Halábor - Beregszászi járás

Halábor magyar község, a Tisza jobb partján, Beregszásztól 13 km-re a Badaló és Vári közötti útvonalon terül el, kb. 5 km-re a borzsovai vasútállomástól. Önálló önkormányzata van. Az ukrán–magyar határ mentén terül el. Lakossága: 750 fő (2001-i népszámlálás alapján). Testvértelepülés: Tiszaeszlár, Lácacséke (HU)

Halábor

Nevének magyarázata: Halábor személynévből keletkezett magyar névadással: a szláv eredetű bolgár Hrábr személynévből alakulhatott, amely magyarul „bátort”, „merészt” jelent. Másrészt pedig ukránul a „grabar” szó földmunkást, kubikost jelenthet. 1300-ban Harabur-ként, 1553-ban pedig Halabor-ként tűnik fel.

Története: a települést 1300-ban említik először. Árpád-kori település. „Több birtokos között oszlott meg, illetve több faluból állt. 1300-ban egy itt levő udvarhely és föld feletti Job és Thene fiai egyezkedtek.” A régi okmányokban Hrabor, majd Hrabur és csak a XVI. század elejétől nevezik Halábornak.

A sztálinisták 1944 novemberében 112 férfit hurcoltak el, ebből odahaltak 33-an.

Gazdasági életét a mezőgazdasági termelés, ezen belül a kertészet, gyümölcstermelés, állattenyésztés határozza meg.

Fontosabb közintézményei: polgármesteri hivatala, magyar tannyelvű általános iskolája, kultúrháza, könyvtára, óvodája, kávézója, kereskedelmi egysége van.

Hitélet: református egyháza 1559-ben keletkezett. Anyakönyvét 1777 óta vezetik. A XVII. századi református fatemploma 1753-ban leégett. 1760-ban építettek egy új fatemplomot helyébe, amely később oldalt dőlt, ezért 1835-ben kőalapra került és helyreállították. A mai temploma 1911-ben épült, 1984-ben felújították.

Emlékhelyei, nevezetességei:
- ebben a faluban született a XV–XVI. század fordulóján Halábori Dobos Bertalan, a Döbrentei-kódex másolója, az Énekek éneke, Dávid király zsoltárainak egyik első fordítója. A Döbrentei-kódex 230. lapján így nevezi magát: „Bertalan pap Bereg vármegyei Halábori faluból nemzett”.

- az a hagyomány él a helyi nép ajkán, hogy Esze Tamás kurucaival Halábor és Szatmárcseke között vette fel a harcot a labancokkal, akiket aztán a Tiszába szorítottak.

- innen származott Halábori János kisbirtokos (a régi okmányokban neve mellett a literátus, a deák melléknév is olvasható), aki tevékenyen részt vett az 1514-es parasztháborúban. Dózsa György seregében a beregiek élén vezérkedett ott.

- 1989. december 24-én a sztálinizmus áldozatainak kopjafát állítottak a temetőben.
A hagyományőrző takaros kisközségben az asszonyok télvíz idején még igen sok házban szőnek rongypokrócot. A fiatal legények körében továbbra is nagy népszerűségnek örvend telente a fakutyázás.

Halábor/с. Галабор
Галаборська сільська рада
Polgármester: Kocsis Barnabás
Cím: 90253 Halábor, Nagy u. 42.
Tel.: +380-/3141/- 70-299, 70-244


Forrás: Botlik József – Dupka György. Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993.,
a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása adatbázisa.

Hírek

  • Miről írtak a városi újságok 101 évvel ezelőtt, 1925 januárjában?

    Milyen volt Ungvár pontosan 101 évvel ezelőtt, 1925 elején? Hogyan éltek akkoriban az ungváriak, milyen problémáik voltak, és milyen kérdéseket vitattak meg a helyi sajtóban? Az Elvesztett Ungvár egy kis időutazást indított, amely minden hónapban bemutatja, hogyan változott az élet a városban 101 év...

  • Attila-kiállításra készül a Magyar Nemzeti Múzeum

    Hamarosan nyílik az Attila című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat építése már javában zajlik, a héten a kiállítás legnagyobb műtárgya, Haan Antal: Nagy Leó találkozása Attilával Róma falai alatt című festménye is megérkezett.

  • Felhangolva: Interjú Punykó Zsuzsával

    Punykó Zsuzsát fodrászként ismertem meg Beregszászban, mit sem sejtve arról, hogy énekel. Egyszer aztán láttam egy videót, melyben egy gyönyörű dalt adott elő, és megismerhettem csodálatos hangját. Nézve a videót az jutott eszembe, hogy ezt mindenkinek hallania kell. Nem értettem, hogy miért nem lép...

  • Dercen elfeledett híres szülötte, Mohy Sándor festőművész

    Dercen község szülöttei közül figyelemre méltó életutat járt be Dercsényi László királyi tanácsos, beregszászi törvényszéki bíró, 1848-as honvédhuszár százados, aki tetteivel bevéste magát vidékünk történelmébe, de nagy hírnévre tett szert Kárpátalján és Magyarországon is Fodor Géza, a kárpátal...

Copyright © 2026 KMMI