Halábor - Beregszászi járás

Halábor magyar község, a Tisza jobb partján, Beregszásztól 13 km-re a Badaló és Vári közötti útvonalon terül el, kb. 5 km-re a borzsovai vasútállomástól. Önálló önkormányzata van. Az ukrán–magyar határ mentén terül el. Lakossága: 750 fő (2001-i népszámlálás alapján). Testvértelepülés: Tiszaeszlár, Lácacséke (HU)

Halábor

Nevének magyarázata: Halábor személynévből keletkezett magyar névadással: a szláv eredetű bolgár Hrábr személynévből alakulhatott, amely magyarul „bátort”, „merészt” jelent. Másrészt pedig ukránul a „grabar” szó földmunkást, kubikost jelenthet. 1300-ban Harabur-ként, 1553-ban pedig Halabor-ként tűnik fel.

Története: a települést 1300-ban említik először. Árpád-kori település. „Több birtokos között oszlott meg, illetve több faluból állt. 1300-ban egy itt levő udvarhely és föld feletti Job és Thene fiai egyezkedtek.” A régi okmányokban Hrabor, majd Hrabur és csak a XVI. század elejétől nevezik Halábornak.

A sztálinisták 1944 novemberében 112 férfit hurcoltak el, ebből odahaltak 33-an.

Gazdasági életét a mezőgazdasági termelés, ezen belül a kertészet, gyümölcstermelés, állattenyésztés határozza meg.

Fontosabb közintézményei: polgármesteri hivatala, magyar tannyelvű általános iskolája, kultúrháza, könyvtára, óvodája, kávézója, kereskedelmi egysége van.

Hitélet: református egyháza 1559-ben keletkezett. Anyakönyvét 1777 óta vezetik. A XVII. századi református fatemploma 1753-ban leégett. 1760-ban építettek egy új fatemplomot helyébe, amely később oldalt dőlt, ezért 1835-ben kőalapra került és helyreállították. A mai temploma 1911-ben épült, 1984-ben felújították.

Emlékhelyei, nevezetességei:
- ebben a faluban született a XV–XVI. század fordulóján Halábori Dobos Bertalan, a Döbrentei-kódex másolója, az Énekek éneke, Dávid király zsoltárainak egyik első fordítója. A Döbrentei-kódex 230. lapján így nevezi magát: „Bertalan pap Bereg vármegyei Halábori faluból nemzett”.

- az a hagyomány él a helyi nép ajkán, hogy Esze Tamás kurucaival Halábor és Szatmárcseke között vette fel a harcot a labancokkal, akiket aztán a Tiszába szorítottak.

- innen származott Halábori János kisbirtokos (a régi okmányokban neve mellett a literátus, a deák melléknév is olvasható), aki tevékenyen részt vett az 1514-es parasztháborúban. Dózsa György seregében a beregiek élén vezérkedett ott.

- 1989. december 24-én a sztálinizmus áldozatainak kopjafát állítottak a temetőben.
A hagyományőrző takaros kisközségben az asszonyok télvíz idején még igen sok házban szőnek rongypokrócot. A fiatal legények körében továbbra is nagy népszerűségnek örvend telente a fakutyázás.

Halábor/с. Галабор
Галаборська сільська рада
Polgármester: Kocsis Barnabás
Cím: 90253 Halábor, Nagy u. 42.
Tel.: +380-/3141/- 70-299, 70-244


Forrás: Botlik József – Dupka György. Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993.,
a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása adatbázisa.

Hírek

  • Kárpátalja anno: tavasz és húsvét a hegyvidéken

    Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...

  • Magyar szakosok húsvétváró szaknapja a Rákóczi-főiskolán

    Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...

  • A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

    A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...

  • Nagypéntek: az év legcsöndesebb napja

    Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....

Copyright © 2025 KMMI