A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Dr. Karácson Imre fordításában és szerkesztésében 1904-ben jelent meg az Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660–1664 című mű.
A konstantinápolyi származású török utazó, történetíró Cselebi (1611–1684) bejárta Európát, Afrikát és Ázsiát, úti élményei tíz kötetet tesznek ki. A VI. kötetben olvashatjuk a magyarországi útjáról készített írásos beszámolót.
A mi vidékünkre is eljutott, beszámolójában megemlékezett Huszt és Királyháza várairól is.
A királyházi Nyalábvárról így írt:
„Innen egy óra alatt Nyalábvár várához mentünk. Foglyainktól kérdezősködtem e vár építője felől s ezek így mondták: »Ferdinánd király építkezése, a ki Budára bezárkózván Szulejmán khánnal harczolt.« E vár Erdélyhez tartozik. Néhányszor öt-hat hónapig is ostromolták e várat a felső-magyarországiak, Kassa bánja és a fruska magyarok, de nem győzhettek. Vára a Tisza partján van, kőépületű, nagyon erős, meredek vár. Egyik oldalról sincs körüle magaslat. A várban német katonaság volt, mely meg nem hódolván, harczolni kezdett. Annyi nagy ágyúval lövöldöztek, hogy a golyók a mezőn egymásba ütköztek. Végre a győzelmes sereg az 1071. évi id-ul-azha hetedik napján a vártól egy ágyúlövés távolságban, a Tisza partján tágas mezőn foglalt helyet. Kiadatott a rendelet, hogy tizenöt nap és éjjel itt maradunk s kirendeltettek az őrök. A Tiszának átellenben fekvő nyugati partja a német császár országa. A túlsó partra senki sem ment át, mert a hírnökök kikiáltották, hogy »a portyázásra és rablásra menők megbűnhődnek.«
Itt a Tiszán magyar szerkezetű malmok vannak. Míg itt időztünk, azalatt a szélgyorsaságú tatár seregből tízezer tatár vitéz és tízezer határszéli harczos Kemény János király üldözésére, mindenfelé rabolva és pusztítva, Ak Mohammed aga szerdársága alatt elindult.„