Gát - Beregszászi járás

Gát (ukránul Гать, oroszul Гать) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. Beregszásztól 12 km-re északra, Munkácstól 16 km-re délnyugatra fekszik, a Szernye-tó nyugati partján települt. Csikósgorond és Nyárasgorond tartozik hozzá. Gát település és környéke már a Honfoglalás előtt is lakott volt, a településen és környékén többször kerültek elő tárgyi emlékek: kőszekercék, különféle használati tárgyak.
 

Gát

Nevét 1374-ben Gath néven említették először az oklevelek, mint Makkos (Jánosi)val szomszédos és határos települést, de a helyi lakosság már 1241-ből, a tatárjárás idejéből is őriz fennmaradt történetet, mely szerint a falu lakosságának több mint felét a települést körülvevő Szernye mocsár (tó) alapos ismerete mentette meg a tatárok pusztításától, mivel a tatár seregek nem mertek utánuk menni az ingoványos mocsárba, ahova előlük menekültek.

A község a Szernye mocsár, vagy Szernye tó közepén feküdt. A falu legősibb része a Szeg nevű dombon fekszik, a Mérce-patak bal oldalán. Ez a rész mindig védve volt a falut övező Szernye mocsár áradásai ellen. Újonnan települt részét Újvégnek nevezik, ez már egy lapos részen feküdt. A Beregi síkság központi részén fekvő település az Ungvár-Munkács-Beregszász-Nagyszőlőst összekötő vásárvonalon feküdt, ennek köszönheti későbbi fejlődését is.

Az egyik legnépesebb magyarlakta község Kárpátalján. Lakosainak száma - a településtől mintegy két kilométerre fekvő Csikósgoronddal együtt - 3500 fő.

Az Ukrajna függetlenné válását követő években meginduló földreform eredményeképpen Gáton is kiegészítették a háztáji telkeket: ma az itt található 1100 családi gazdaság átlagosan 80-90 árnyi földterületen, illetve igen sokan egy-másfél hektáron gazdálkodhat. (Ez azzal magyarázható, hogy lehetőséget teremtettek arra, hogy a falubeliek a tanácstól földet béreljenek.) Hét-nyolc évvel ezelőtt - átlagosan öt hektárnyi szántón - öt farmergazdaság alakult. A magángazdák többnyire kalászos növényeket, valamint burgonyát, céklát, takarmányrépát termesztenek.

Nagy hagyománya van errefelé a kocatartásnak. A földterület jelentős része azonban továbbra is a helyi tenyészüzemhez tartozik, amely igen komoly finanszírozási gondokkal küzd évek óta. Szorult helyzetéből úgy próbál szabadulni, hogy a rendelkezésre álló földterület egy részét bérbe adja. (A munkácsi székhelyű Artosz vállalat több mint ezer hektár földet bérel.) A helyi gazdaság mintegy hatvan munkást, az Artosz Mezőgazdasági Kkft. 45-50 dolgozót foglalkoztat. Igen sok helybéli eljár dolgozni Beregszászra - a rádiógyárba, az itt működő fafeldolgozó cégekhez, az útépítő és meliorációs vállalatokhoz. Igen sok gáti lakos dolgozik a munkácsi építőipari vállalatoknál. Jelentős azoknak a száma is, akik Magyarországon találtak kereseti lehetőséget.

A településen olajütő, pékség és malom működik, ám ezek csak időszakosan termelnek.
A községnek postája, orvosi rendelője, több száz férőhelyes kultúrháza van (ez utóbbira már igencsak ráférne egy nagyjavítás).

A Gáti Középiskolába 375 tanuló jár, az óvodások száma 50.

A református egyházközség parókiája néhány évvel ezelőtt épült.

A helybelieket és az ide látogató vendégeket 8 ABC-ben szolgálják ki. A központban található az építészetileg is figyelemre méltó igencsak hangulatos Csárda étterem. A helyi igények kielégítése céljából a Polgármesteri Hivatal öt évvel ezelőtt a nagyáruház előtti téren piaci árusítóhelyeket létesített. Itt a helybeliek különféle zöldségféléket, tejtermékeket, a vándorkereskedők pedig háztartási cikkeket, ruhaneműket, lábbeliket árusítanak a hét több napján. A 2003-as esztendőben felgyorsult a községben a gázvezeték építése. A tervek szerint a következő évben az itteni otthonok jelentős részében már ezt a könnyen kezelhető fűtőanyagot használják majd.
Gát évek óta ápol testvértelepülési kapcsolatokat a magyarországi Mándokkal.

Itt született és töltötte ifjúságát Kovács Vilmos (1927-1977), Kárpátalja mindmáig legtehetségesebb költője, a magyar kisebbség életét elsőként bemutató regény szerzője. A nevét viselő kör emléktáblát állított a falu nagy fiának.

Gát lakossága 1989 novemberében a helyi temetőben kopjafát állított. 1990 novemberében pedig ugyanitt feliratos emlékművet avatott a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak.

A község közelében több erdő is található. Ezek közül a legnagyobb a guti és az izsnyétei. Akik kedvelik a hosszú erdei sétákat és túrákat, azok számára ideális hely mindkettő. Az év nagy részében gombázásra is alkalmas a környező terep. Aki pedig a tanyai élet mindennapjaival szeretne megismerkedni, az látogasson el a közigazgatásilag a településhez tartozó Csikósgorondra és Nyárasgorondra. Itt száz évvel ezelőtt épült cselédházak és majorsági épületek találhatók.

Gát/ с. Гать
Гатянська сільська рада
Társközségek: Csikósgorond, Nyárasgorond (Gorond).
Polgármester: Lokita István
Cím: 90231 Gát, Fő u. 56/a.
Tel./fax: +380-/3141/- 2-30-79, 76-178, 230-79

Hírek

  • Miről írtak a városi újságok 101 évvel ezelőtt, 1925 januárjában?

    Milyen volt Ungvár pontosan 101 évvel ezelőtt, 1925 elején? Hogyan éltek akkoriban az ungváriak, milyen problémáik voltak, és milyen kérdéseket vitattak meg a helyi sajtóban? Az Elvesztett Ungvár egy kis időutazást indított, amely minden hónapban bemutatja, hogyan változott az élet a városban 101 év...

  • Attila-kiállításra készül a Magyar Nemzeti Múzeum

    Hamarosan nyílik az Attila című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat építése már javában zajlik, a héten a kiállítás legnagyobb műtárgya, Haan Antal: Nagy Leó találkozása Attilával Róma falai alatt című festménye is megérkezett.

  • Felhangolva: Interjú Punykó Zsuzsával

    Punykó Zsuzsát fodrászként ismertem meg Beregszászban, mit sem sejtve arról, hogy énekel. Egyszer aztán láttam egy videót, melyben egy gyönyörű dalt adott elő, és megismerhettem csodálatos hangját. Nézve a videót az jutott eszembe, hogy ezt mindenkinek hallania kell. Nem értettem, hogy miért nem lép...

  • Dercen elfeledett híres szülötte, Mohy Sándor festőművész

    Dercen község szülöttei közül figyelemre méltó életutat járt be Dercsényi László királyi tanácsos, beregszászi törvényszéki bíró, 1848-as honvédhuszár százados, aki tetteivel bevéste magát vidékünk történelmébe, de nagy hírnévre tett szert Kárpátalján és Magyarországon is Fodor Géza, a kárpátal...

Copyright © 2026 KMMI