Gát - Beregszászi járás

Gát (ukránul Гать, oroszul Гать) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. Beregszásztól 12 km-re északra, Munkácstól 16 km-re délnyugatra fekszik, a Szernye-tó nyugati partján települt. Csikósgorond és Nyárasgorond tartozik hozzá. Gát település és környéke már a Honfoglalás előtt is lakott volt, a településen és környékén többször kerültek elő tárgyi emlékek: kőszekercék, különféle használati tárgyak.
 

Gát

Nevét 1374-ben Gath néven említették először az oklevelek, mint Makkos (Jánosi)val szomszédos és határos települést, de a helyi lakosság már 1241-ből, a tatárjárás idejéből is őriz fennmaradt történetet, mely szerint a falu lakosságának több mint felét a települést körülvevő Szernye mocsár (tó) alapos ismerete mentette meg a tatárok pusztításától, mivel a tatár seregek nem mertek utánuk menni az ingoványos mocsárba, ahova előlük menekültek.

A község a Szernye mocsár, vagy Szernye tó közepén feküdt. A falu legősibb része a Szeg nevű dombon fekszik, a Mérce-patak bal oldalán. Ez a rész mindig védve volt a falut övező Szernye mocsár áradásai ellen. Újonnan települt részét Újvégnek nevezik, ez már egy lapos részen feküdt. A Beregi síkság központi részén fekvő település az Ungvár-Munkács-Beregszász-Nagyszőlőst összekötő vásárvonalon feküdt, ennek köszönheti későbbi fejlődését is.

Az egyik legnépesebb magyarlakta község Kárpátalján. Lakosainak száma - a településtől mintegy két kilométerre fekvő Csikósgoronddal együtt - 3500 fő.

Az Ukrajna függetlenné válását követő években meginduló földreform eredményeképpen Gáton is kiegészítették a háztáji telkeket: ma az itt található 1100 családi gazdaság átlagosan 80-90 árnyi földterületen, illetve igen sokan egy-másfél hektáron gazdálkodhat. (Ez azzal magyarázható, hogy lehetőséget teremtettek arra, hogy a falubeliek a tanácstól földet béreljenek.) Hét-nyolc évvel ezelőtt - átlagosan öt hektárnyi szántón - öt farmergazdaság alakult. A magángazdák többnyire kalászos növényeket, valamint burgonyát, céklát, takarmányrépát termesztenek.

Nagy hagyománya van errefelé a kocatartásnak. A földterület jelentős része azonban továbbra is a helyi tenyészüzemhez tartozik, amely igen komoly finanszírozási gondokkal küzd évek óta. Szorult helyzetéből úgy próbál szabadulni, hogy a rendelkezésre álló földterület egy részét bérbe adja. (A munkácsi székhelyű Artosz vállalat több mint ezer hektár földet bérel.) A helyi gazdaság mintegy hatvan munkást, az Artosz Mezőgazdasági Kkft. 45-50 dolgozót foglalkoztat. Igen sok helybéli eljár dolgozni Beregszászra - a rádiógyárba, az itt működő fafeldolgozó cégekhez, az útépítő és meliorációs vállalatokhoz. Igen sok gáti lakos dolgozik a munkácsi építőipari vállalatoknál. Jelentős azoknak a száma is, akik Magyarországon találtak kereseti lehetőséget.

A településen olajütő, pékség és malom működik, ám ezek csak időszakosan termelnek.
A községnek postája, orvosi rendelője, több száz férőhelyes kultúrháza van (ez utóbbira már igencsak ráférne egy nagyjavítás).

A Gáti Középiskolába 375 tanuló jár, az óvodások száma 50.

A református egyházközség parókiája néhány évvel ezelőtt épült.

A helybelieket és az ide látogató vendégeket 8 ABC-ben szolgálják ki. A központban található az építészetileg is figyelemre méltó igencsak hangulatos Csárda étterem. A helyi igények kielégítése céljából a Polgármesteri Hivatal öt évvel ezelőtt a nagyáruház előtti téren piaci árusítóhelyeket létesített. Itt a helybeliek különféle zöldségféléket, tejtermékeket, a vándorkereskedők pedig háztartási cikkeket, ruhaneműket, lábbeliket árusítanak a hét több napján. A 2003-as esztendőben felgyorsult a községben a gázvezeték építése. A tervek szerint a következő évben az itteni otthonok jelentős részében már ezt a könnyen kezelhető fűtőanyagot használják majd.
Gát évek óta ápol testvértelepülési kapcsolatokat a magyarországi Mándokkal.

Itt született és töltötte ifjúságát Kovács Vilmos (1927-1977), Kárpátalja mindmáig legtehetségesebb költője, a magyar kisebbség életét elsőként bemutató regény szerzője. A nevét viselő kör emléktáblát állított a falu nagy fiának.

Gát lakossága 1989 novemberében a helyi temetőben kopjafát állított. 1990 novemberében pedig ugyanitt feliratos emlékművet avatott a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak.

A község közelében több erdő is található. Ezek közül a legnagyobb a guti és az izsnyétei. Akik kedvelik a hosszú erdei sétákat és túrákat, azok számára ideális hely mindkettő. Az év nagy részében gombázásra is alkalmas a környező terep. Aki pedig a tanyai élet mindennapjaival szeretne megismerkedni, az látogasson el a közigazgatásilag a településhez tartozó Csikósgorondra és Nyárasgorondra. Itt száz évvel ezelőtt épült cselédházak és majorsági épületek találhatók.

Gát/ с. Гать
Гатянська сільська рада
Társközségek: Csikósgorond, Nyárasgorond (Gorond).
Polgármester: Lokita István
Cím: 90231 Gát, Fő u. 56/a.
Tel./fax: +380-/3141/- 2-30-79, 76-178, 230-79

Hírek

  • Ahol a múlt értékei a jelen közösségét erősítik

    Palágykomoróc görögkatolikus temploma egyszerre két közösség otthona: a magyar és a szláv ajkú híveké, akik évtizedek óta békében élnek egymás mellett. A közösség erejét az adja, hogy a kis létszám ellenére is rendkívül aktívak és összetartóak. A parókia és a templom körüli munkák az utóbbi években ...

  • A „Karácsonyi tücsök” Ungvár új miniszobra

    Ungvár újabb különleges miniszoborral bővült: december 4-én felavatták a „Karácsonyi tücsök” alkotást, amelyet a Masaryk-híd alatti gyalogos-aluljáróban helyeztek el. A mű a „Karácsonyi város Ukrajnában” elnevezésű projekt részeként valósult meg.

  • Szakács Marianna: „Nagyon boldog embernek vallom magam…”

    Tanít, mesterkurzusokat tart, növendékei számos nemzetközi és ukrán verseny díjazottjai. Tanári tevékenységének hosszú évtizedei alatt sok diákját készítette fel zenei pályára, a főiskolai, egyetemi felvételire. Ungvár és Kárpátalja kulturális életének meghatározó személyisége, aki komoly szerepet v...

  • III. Weinrauch Katalin Szavalóverseny Haranglábon

    Dicséretes kezdeményezés községi könyvtáraink részéről, hogy a kárpátaljai irodalmat népszerűsítve, egy-egy jelentős gyermekírónk nevét zászlóra tűzve gazdagítják a kistérségek kulturális életét, és nehéz helyzetünkben a békésnek óhajtott jövő zálogát, a gyerekeket szólítják meg. Legutóbb a Csetfalv...

Copyright © 2025 KMMI