Népművészeti műhelyek, csoportok, mesterek Kárpátalján

Írta: | Forrás: | 2011. január 30.

„…A nemzet létét, fennmaradásának esélyét
kultúrája határozza meg.”
Kodály Zoltán.

Népi mesterségek

A XIX. század végén Beregrákos a vászonról, Fornos a rongypokrócról, Rahó, Visk a fürtös gubáról, Beregújfalu a fekete korsóról, a tiszaháti falvak a guzsaly, rokka készítéséről, Dercen, Gát bodnármestereiről, Nagydobrony, Hetyen a kerékgyártásról, szekérkészítésről volt híres (ha a foglalatosság nem is, de a mondás mai napig fennmaradt: Hetyenben még a pap is kereket csinál). Mára a kézművesség, a háziipar jobbára kihalt vagy népművészetté lényegült. A kárpátaljai népi mesterségeket ma már többnyire csak leírásokból, múzeumi gyűjteményekből ismerjük. 

Kárpátalja gazdag népművészete (a hímzés, a fafaragás, a kerámia, a szőttes) napjainkban reneszánszát éli.
A helyi magyarság körében a fazekasság szinte egyedüli folytatója a nagydobronyi Hidi család. Id. Hidi Endre munkáinak eredetisége abban rejlik, hogy a vidék hagyományaira támaszkodik, szívesen használja az évszázadok során e tájon kialakult motívumokat. Sajátos formájú, tetszetős vázái, köcsögei, állatfigurái, széles ujjú, fehér inget, kalapot, csizmát viselő férfialakjai sokat megőriztek a magyar népművészet ősi tisztaságából. Ezt a szakmát folytatja lánya, Dancsné Hidi Tünde és fia, ifj. Hidi Endre.
A Felső-Tisza-vidékén, Visken a csuhéfonás legalább százéves múltra tekint vissza. A különböző használati eszközök – bevásárló kosarak, kenyér- és cukorkatartók – mellett az itt élők különböző asztali és fali díszeket készítenek a kukorica csuhéjából. A csuhéfonás jellegzetes női foglalatosság. Az utóbbi időben jelentős kereslet mutatkozik a csuhából készült termékek iránt.
Az egykori ugocsai Tiszahát falvaiban ma is akad néhány olyan cigánycsalád, amelyiknek a tagjai az elődöktől megtanulták, hogyan kell a hántolt fűzfavesszőből különböző méretű és formájú kosarakat, kenyér-, ágynemű- és esernyőtartókat készíteni.
Ugyancsak a síkvidéki falvak magyarul beszélő cigány közösségének tagjai – Beregújfalu, Szernye, Gát stb. – adták át firól fira a gyékényfonás tudományát. Gyékényből különböző használati tárgyakat: kosarakat, lábtörlőket, ágyneműtartókat stb. készítenek.
Ritka az a kárpátaljai magyar falu, ahol karácsony után ne találnánk olyan portát, ahol színes rongypokrócot szőnek az asszonyok. Néhány településen 20–30 helyen is felállítják a szövőszéket, amelyről aztán különböző mintázatú parasztpokrócok kerülnek le. Készítőik a pokrócok egy részét eladásra szánják. A rongypokrócok használatában az utóbbi öt-tíz évben jelentős változás tapasztalható, ugyanis a rongypokróc felkerült a padlóról és jobbára fotelek, kanapék, konyhai ülőbútorok takarására szolgál, illetve falvédőként használják.
Már indulásuktól kezdve igazi népi hagyományokat őriznek a beregszászi Prófusz Marianna, a nagyberegi Antonik Katalin, a kígyósi Derceni Ibolya és lánya, valamint mások beregi szőttesei, hímzései. A szövés mesterei által készített beregi „csillagos szegfűs”, „Rákóczi-mintás, „beregi tulipános” szőttesek, hímzések helyben és külföldön rendezett kiállításokon is sikert aratnak. Nagydobronyban és környékén az úgynevezett „dobronyi pirosrózsa” minták a jellemzőek. Nincsen olyan lányos ház, ahol ne készülne „tulipános” vagy „kiscsillagos” díszpárna.

A Kárpátaljai Magyar Népművészeti és Kézműipari tárgyak kiállítási helyei

Magyar néprajzi anyagot bemutató tájházak, falumúzeumok csupán néhány községben szerveződtek. Néhány magyar tannyelvű tanintézményben iskolamúzeum is működik (pld. Nagybereg, Gát, Csonkapapi). A legjelentősebb magyar tájtörténeti múzeum a Nagyszőlősi járási Tiszabökényben, illetve Farkasfalván található. A múzeumot a tiszaháti Fogarassy nagybirtokos család 1890-ben épült kastélyában és a parkjában létesült skanzen-ben rendezték be. A múzeum létrehozója, az anyagok lelkes gyűjtője és feldolgozója, egyben első igazgatója Bíró Andorné. Őt Kovács Katalin néprajzkutató váltotta. Jelenleg Borbély Ida gondozza, gyarapítja a múzeum anyagát.
További helyszínek: az Ugocsa, Bereg, Ung könyvesboltok, az ungvári, beregszászi és péterfalvai TurInfo irodák és a viski tájház.

BEREGRÁKOSI Kézművesek csoportja
Vezető-képviselőjük: Vass Jenő.
Kiállítók: Balázs Klára, Doktor Eszter, Gőczi Jolán, Tóth Klára, Tóth Margit, Vass Erzsébet, Vass Etel – hímzők és szövők.
Cím: Munkácsi járás, 89620 Beregrákos, Barátság út 20. Tel.: +380-50-8844920

MEZŐVÁRI Kézművesek Csoportja
Vezető-képviselőjük: Szatmári Gizella
Cím: Mezővári, Újvári u. 19. Mob. tel.: +36- 20-2019238, +36-20-3165644

DÉL-UGOCSAI Kézművesek csoportja
Vezető-képviselőjük: Jáger Katalin.
Kiállított tárgyak: népi gasztronómia, paraszti életviteli eszközök.
Cím: Nagyszőlősi járás, Újakli, tel: +380- 50-9143144.

UNGI Kézművesek csoportja
Vezető-képviselőjük: Jani Csilla
Cím: Ungvári Járás, Nagydobrony. Csongori u. 87. Mob. tel.: +380- 97-9031811.

RAHÓI Kézművesek Csoportja
Vezető-képviselőjük: Milcsevics György.
Lakcím: Rahó, Sevcsenkó u. 72. Tel.: +380-/ 3132/- 21909.

Kiállítók:
Szedlák Irén – hímzett terítők, futók.
Vajnági Sándor, fa gyökeréből faragott figurák.
Novák László fafaragó.

TISZÁNTÚLI Kézművesek Csoportja
Vezető-képviselőjük: Dánics Éva.
Cím: Nagyszőlős, Béke u. 51. Tel./fax: +38 0-/3143/- 23377.

Kiállítók:

Kosztya Margit, a Nevetlenfalu Aranykalász Néptáncegyüttes és Hagyományőrző csoport vezetője.
Kiállított tárgyak: hímzések, horgolt terítők.
Cím: Nevetlenfalu, Gagarin u. 41. Tel: +380-/3143/-46721.

Váradi Éva, Nevetlenfalui Művészeti Iskola pedagógusa.
Kiállított tárgyak: kerámia dísztárgyak, dísztányérok, vázák, tájképek.
Cím: Nevetlenfalu. Tel./fax:+380-/3143/- 46799.

Bocskor Judit, Kiállított tárgyak: szőttesek, hímzések, kukorica-csuhéból font alátétek, kenyeres kosarak.
Cím: 90365 Nevetlenfalu, Majakovszkij u. 3.

CSETFALVI Kézművesek csoportja
Vezető-képviselőjük: Nagy György.
Cím: 90262 Csetfalva, Petőfi u. 92. Mob. tel.: (+380) 968549245.

Kiállítók:
Kósa Anikó hímző, szövő.
Fülöp Andrea, hímző, szövő.
Deák Erzsébet hímző, szövő

Kiállított munkák: hímzett díszpárnák, terítők, futók, lakodalmi kendők, színes rongyból szőtt pokrócok.

Molnár Sándor csetfalvai amatőr festő.
Kiállított munkák: Tisza-menti tájképek.

VISKI Kézművesek Csoportja
Vezető-képviselőjük: Ötvös Ida, a Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke
Cím: Huszti járás, 90454 Visk, Október u. 49.
Tel.: +380-/3142/- 57304, Mob.: + 380- 67-270-3104.

Kiállítók:

Csuhéfonók (kukoricacsuhéból font alátétek, kenyeres kosarak, táskák): Nagy Anita, Snájder Ibolya, Pál Erzsébet, Becske Ida.

Hímzők (hímzések, horgolt terítők): Szépi Ilona, Igyártó Ilona, Igyártó Anita,

A Hidi család nagydobornyi fazekasműhelye

Hidi Endre Keramikus
Cím: 89463 Nagydobrony, Csongori u. 13. Tel.: +380-/312/- 714282.

Az adatgyűjtés lezárva: 2010. december 22.

Összeállította: Dupka György, Fuchs Andrea, Zubánics László

Hírek

  • Régi tárgyak: a mosószék

    A napi munka közepette gyakran azt veszem észre, hogy csak ülök a számítógép előtt, és valami hiányzik. Hiányzik a friss levegő! Borongós és szeles az idő ma, de azért jól esik lesétálni és a szabadban lenni. És miért, miért nem, de séta közben eszembe jutott egy gyermekkori élmény. Mégpedig a Borzs...

  • Fejezetek a csepei görögkatolikusok életéből

    A Csepei Görögkatolikus Egyházközségben mindent megtesznek annak érdekében, hogy hitében megerősödve fennmaradjon a helyi közösség. Az elmúlt évszázadok megpróbáltatásai még kitartóbbá és elhivatottabbá tették a gyülekezet tagjait.

  • „Mindig mindenből a legjobbat akarom kihozni…”

    Szerény, céltudatos, mindig a maximalizmusra törekszik. Munkája mellett a legfontosabb a családja. A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatának mai vendége Szilágyiné Tóth Gabriella, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének alelnöke, a Rezeda Folkműhely tánctanára.

  • Újakli avagy Aklitanya

    Nagyszőlőstől 23 km-re, az ukrán–román határ közelében, Akli, Aklihegy és Nevetlenfalu szomszédságában fekszik Újakli, más néven Aklitanya települése.

Események

Copyright © 2021 KMMI