Népművészeti műhelyek, csoportok, mesterek Kárpátalján

Írta: | Forrás: | 2011. január 30.

„…A nemzet létét, fennmaradásának esélyét
kultúrája határozza meg.”
Kodály Zoltán.

Népi mesterségek

A XIX. század végén Beregrákos a vászonról, Fornos a rongypokrócról, Rahó, Visk a fürtös gubáról, Beregújfalu a fekete korsóról, a tiszaháti falvak a guzsaly, rokka készítéséről, Dercen, Gát bodnármestereiről, Nagydobrony, Hetyen a kerékgyártásról, szekérkészítésről volt híres (ha a foglalatosság nem is, de a mondás mai napig fennmaradt: Hetyenben még a pap is kereket csinál). Mára a kézművesség, a háziipar jobbára kihalt vagy népművészetté lényegült. A kárpátaljai népi mesterségeket ma már többnyire csak leírásokból, múzeumi gyűjteményekből ismerjük. 

Kárpátalja gazdag népművészete (a hímzés, a fafaragás, a kerámia, a szőttes) napjainkban reneszánszát éli.
A helyi magyarság körében a fazekasság szinte egyedüli folytatója a nagydobronyi Hidi család. Id. Hidi Endre munkáinak eredetisége abban rejlik, hogy a vidék hagyományaira támaszkodik, szívesen használja az évszázadok során e tájon kialakult motívumokat. Sajátos formájú, tetszetős vázái, köcsögei, állatfigurái, széles ujjú, fehér inget, kalapot, csizmát viselő férfialakjai sokat megőriztek a magyar népművészet ősi tisztaságából. Ezt a szakmát folytatja lánya, Dancsné Hidi Tünde és fia, ifj. Hidi Endre.
A Felső-Tisza-vidékén, Visken a csuhéfonás legalább százéves múltra tekint vissza. A különböző használati eszközök – bevásárló kosarak, kenyér- és cukorkatartók – mellett az itt élők különböző asztali és fali díszeket készítenek a kukorica csuhéjából. A csuhéfonás jellegzetes női foglalatosság. Az utóbbi időben jelentős kereslet mutatkozik a csuhából készült termékek iránt.
Az egykori ugocsai Tiszahát falvaiban ma is akad néhány olyan cigánycsalád, amelyiknek a tagjai az elődöktől megtanulták, hogyan kell a hántolt fűzfavesszőből különböző méretű és formájú kosarakat, kenyér-, ágynemű- és esernyőtartókat készíteni.
Ugyancsak a síkvidéki falvak magyarul beszélő cigány közösségének tagjai – Beregújfalu, Szernye, Gát stb. – adták át firól fira a gyékényfonás tudományát. Gyékényből különböző használati tárgyakat: kosarakat, lábtörlőket, ágyneműtartókat stb. készítenek.
Ritka az a kárpátaljai magyar falu, ahol karácsony után ne találnánk olyan portát, ahol színes rongypokrócot szőnek az asszonyok. Néhány településen 20–30 helyen is felállítják a szövőszéket, amelyről aztán különböző mintázatú parasztpokrócok kerülnek le. Készítőik a pokrócok egy részét eladásra szánják. A rongypokrócok használatában az utóbbi öt-tíz évben jelentős változás tapasztalható, ugyanis a rongypokróc felkerült a padlóról és jobbára fotelek, kanapék, konyhai ülőbútorok takarására szolgál, illetve falvédőként használják.
Már indulásuktól kezdve igazi népi hagyományokat őriznek a beregszászi Prófusz Marianna, a nagyberegi Antonik Katalin, a kígyósi Derceni Ibolya és lánya, valamint mások beregi szőttesei, hímzései. A szövés mesterei által készített beregi „csillagos szegfűs”, „Rákóczi-mintás, „beregi tulipános” szőttesek, hímzések helyben és külföldön rendezett kiállításokon is sikert aratnak. Nagydobronyban és környékén az úgynevezett „dobronyi pirosrózsa” minták a jellemzőek. Nincsen olyan lányos ház, ahol ne készülne „tulipános” vagy „kiscsillagos” díszpárna.

A Kárpátaljai Magyar Népművészeti és Kézműipari tárgyak kiállítási helyei

Magyar néprajzi anyagot bemutató tájházak, falumúzeumok csupán néhány községben szerveződtek. Néhány magyar tannyelvű tanintézményben iskolamúzeum is működik (pld. Nagybereg, Gát, Csonkapapi). A legjelentősebb magyar tájtörténeti múzeum a Nagyszőlősi járási Tiszabökényben, illetve Farkasfalván található. A múzeumot a tiszaháti Fogarassy nagybirtokos család 1890-ben épült kastélyában és a parkjában létesült skanzen-ben rendezték be. A múzeum létrehozója, az anyagok lelkes gyűjtője és feldolgozója, egyben első igazgatója Bíró Andorné. Őt Kovács Katalin néprajzkutató váltotta. Jelenleg Borbély Ida gondozza, gyarapítja a múzeum anyagát.
További helyszínek: az Ugocsa, Bereg, Ung könyvesboltok, az ungvári, beregszászi és péterfalvai TurInfo irodák és a viski tájház.

BEREGRÁKOSI Kézművesek csoportja
Vezető-képviselőjük: Vass Jenő.
Kiállítók: Balázs Klára, Doktor Eszter, Gőczi Jolán, Tóth Klára, Tóth Margit, Vass Erzsébet, Vass Etel – hímzők és szövők.
Cím: Munkácsi járás, 89620 Beregrákos, Barátság út 20. Tel.: +380-50-8844920

MEZŐVÁRI Kézművesek Csoportja
Vezető-képviselőjük: Szatmári Gizella
Cím: Mezővári, Újvári u. 19. Mob. tel.: +36- 20-2019238, +36-20-3165644

DÉL-UGOCSAI Kézművesek csoportja
Vezető-képviselőjük: Jáger Katalin.
Kiállított tárgyak: népi gasztronómia, paraszti életviteli eszközök.
Cím: Nagyszőlősi járás, Újakli, tel: +380- 50-9143144.

UNGI Kézművesek csoportja
Vezető-képviselőjük: Jani Csilla
Cím: Ungvári Járás, Nagydobrony. Csongori u. 87. Mob. tel.: +380- 97-9031811.

RAHÓI Kézművesek Csoportja
Vezető-képviselőjük: Milcsevics György.
Lakcím: Rahó, Sevcsenkó u. 72. Tel.: +380-/ 3132/- 21909.

Kiállítók:
Szedlák Irén – hímzett terítők, futók.
Vajnági Sándor, fa gyökeréből faragott figurák.
Novák László fafaragó.

TISZÁNTÚLI Kézművesek Csoportja
Vezető-képviselőjük: Dánics Éva.
Cím: Nagyszőlős, Béke u. 51. Tel./fax: +38 0-/3143/- 23377.

Kiállítók:

Kosztya Margit, a Nevetlenfalu Aranykalász Néptáncegyüttes és Hagyományőrző csoport vezetője.
Kiállított tárgyak: hímzések, horgolt terítők.
Cím: Nevetlenfalu, Gagarin u. 41. Tel: +380-/3143/-46721.

Váradi Éva, Nevetlenfalui Művészeti Iskola pedagógusa.
Kiállított tárgyak: kerámia dísztárgyak, dísztányérok, vázák, tájképek.
Cím: Nevetlenfalu. Tel./fax:+380-/3143/- 46799.

Bocskor Judit, Kiállított tárgyak: szőttesek, hímzések, kukorica-csuhéból font alátétek, kenyeres kosarak.
Cím: 90365 Nevetlenfalu, Majakovszkij u. 3.

CSETFALVI Kézművesek csoportja
Vezető-képviselőjük: Nagy György.
Cím: 90262 Csetfalva, Petőfi u. 92. Mob. tel.: (+380) 968549245.

Kiállítók:
Kósa Anikó hímző, szövő.
Fülöp Andrea, hímző, szövő.
Deák Erzsébet hímző, szövő

Kiállított munkák: hímzett díszpárnák, terítők, futók, lakodalmi kendők, színes rongyból szőtt pokrócok.

Molnár Sándor csetfalvai amatőr festő.
Kiállított munkák: Tisza-menti tájképek.

VISKI Kézművesek Csoportja
Vezető-képviselőjük: Ötvös Ida, a Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke
Cím: Huszti járás, 90454 Visk, Október u. 49.
Tel.: +380-/3142/- 57304, Mob.: + 380- 67-270-3104.

Kiállítók:

Csuhéfonók (kukoricacsuhéból font alátétek, kenyeres kosarak, táskák): Nagy Anita, Snájder Ibolya, Pál Erzsébet, Becske Ida.

Hímzők (hímzések, horgolt terítők): Szépi Ilona, Igyártó Ilona, Igyártó Anita,

A Hidi család nagydobornyi fazekasműhelye

Hidi Endre Keramikus
Cím: 89463 Nagydobrony, Csongori u. 13. Tel.: +380-/312/- 714282.

Az adatgyűjtés lezárva: 2010. december 22.

Összeállította: Dupka György, Fuchs Andrea, Zubánics László

Hírek

  • Ismerkedés a kaptárak népével – Elstartolt a Fiatal méhészek program

    A Pro Agricultura Carpatika Jótékonysági Alapítvány határon átnyúló együttműködési projekt keretében valósítja meg Fiatal méhészek elnevezésű oktatási programját. Ennek során 15 kárpátaljai magyar tannyelvű iskola alsó osztályos tanulói ismerkednek hasznos rovarjaink életével, kapnak felvilágosítást...

  • Élményekkel telt a Tájházak Napja Nagyberegen

    A tavasz a megújulás ideje – a természetben, a közösségek életében és a hagyományainkban is. Nem véletlen, hogy a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége 2013 óta minden évben április végén szervezi meg a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Napját, amikor országszerte megnyílnak a tájházak kapui. Az ...

  • Virtuózok jubileumi évad – Ők gyarapíthatják a világhírű magyar komolyzene nagyjainak sorát

    17 fős mezőnnyel veszi kezdetét a Virtuózok című klasszikus zenei tehetségkutató verseny május 2-án a Dunán. A jubileumi évadot a hangszerek változatossága teszi még különlegesebbé. A magyar elődöntő zsűrije négy ifjú művésznek ad lehetőséget, hogy világsztárok előtt mutatkozzon be a nemzetközi ford...

  • Ma van a magyar film napja

    A Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére április 30-án a magyar film napját méltatjuk. Az ünnepnapot nyolcadik éve tartják meg. A kezdeményezést 2018-ban indították el azzal a céllal, hogy filmvetítésekkel és találkozókkal ünnepeljék a magyar mozi több mint 120 éves múltját.

Események

Copyright © 2025 KMMI