Írta: Nagy Zoltán Mihály | A kiadás éve: 2012
Nagy Zoltán Mihály: Túl a fényeken
(A Messze még az alkonyat című versesregény-trilógia harmadik része)
Kárpátaljai Magyar Könyvek – 217
Nagy Zoltán Mihály, 2012
Felelős kiadó: Dupka György
Felelős szerkesztő: Barzsó Tibor
ISBN 978-963-9814-48-6
ISSN 1022-0283
AZ OLVASÓK FIGYELMÉBE
Aki hajlandó volt vagy lesz elolvasni trilógiámat, óhatatlanul
észrevette vagy észre fogja venni a hősöm gondolatmonológját színesítő,
kifejezőbbé tevő szándékkal, a saját szövegformátumhoz hasonló
sortördeléssel alkalmazott „vendégszövegeket”.
Ezek túlnyomó többségét elismert és kevésbé ismert költőink
verseiből, kisebb részét a Bibliából és a Magyar Hírlapban megjelent
publikációkból emeltem be a regénybe.
Szépirodalmi műben az idézetek forrásának lábjegyzetekben való
jelzése vélhetőleg furcsán hatott volna, ugyanakkor az olvasó joggal
várja el a tájékoztatást, ezért úgy döntöttem, a befejező rész végén –
számozás nélküli jegyzet formájában – megnevezem forrásaimat.
Íme (ábécérendben):
Bagu Balázs, Biblia, Dalmay Árpád, József Attila, Kecskés Béla,
Kovács Vilmos, Lezsák Sándor, Madách Imre, Mádl Ferenc, Magyar
Hírlap, Nagy László, Petőfi Sándor, Sütő Kálmán, Széchenyi István,
Tompa Mihály, Vári Fábián László, Vörösmarty Mihály.
Az említettek mellett két alkalommal saját verseimből is idéztem.
A szerző
Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...
Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....
Szédületes töménységgel tárja elénk a nagyhét Jézus tanítását és megváltó keresztáldozatát, a főparancsot és az eucharisztiát. Jézus meghagyta: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Üdvtörténetünk legszentebb hetéhez Jézus elárulása, megtagadása, kínzása és megölése épp úgy hozzátartozik, mint di...
2025-ben egyaránt április 20-án ünnepli Krisztus feltámadását a nyugati és az ortodox világ is. Ilyen nem gyakran fordul elő, bár ebben az évtizedben még egyszer, 2028-ban újra egybeesik majd a két egyház feltámadási ünnepe, akkor április 16-ára.
