Írta: Nagy Zoltán Mihály | A kiadás éve: 2012
Nagy Zoltán Mihály: Túl a fényeken
(A Messze még az alkonyat című versesregény-trilógia harmadik része)
Kárpátaljai Magyar Könyvek – 217
Nagy Zoltán Mihály, 2012
Felelős kiadó: Dupka György
Felelős szerkesztő: Barzsó Tibor
ISBN 978-963-9814-48-6
ISSN 1022-0283
AZ OLVASÓK FIGYELMÉBE
Aki hajlandó volt vagy lesz elolvasni trilógiámat, óhatatlanul
észrevette vagy észre fogja venni a hősöm gondolatmonológját színesítő,
kifejezőbbé tevő szándékkal, a saját szövegformátumhoz hasonló
sortördeléssel alkalmazott „vendégszövegeket”.
Ezek túlnyomó többségét elismert és kevésbé ismert költőink
verseiből, kisebb részét a Bibliából és a Magyar Hírlapban megjelent
publikációkból emeltem be a regénybe.
Szépirodalmi műben az idézetek forrásának lábjegyzetekben való
jelzése vélhetőleg furcsán hatott volna, ugyanakkor az olvasó joggal
várja el a tájékoztatást, ezért úgy döntöttem, a befejező rész végén –
számozás nélküli jegyzet formájában – megnevezem forrásaimat.
Íme (ábécérendben):
Bagu Balázs, Biblia, Dalmay Árpád, József Attila, Kecskés Béla,
Kovács Vilmos, Lezsák Sándor, Madách Imre, Mádl Ferenc, Magyar
Hírlap, Nagy László, Petőfi Sándor, Sütő Kálmán, Széchenyi István,
Tompa Mihály, Vári Fábián László, Vörösmarty Mihály.
Az említettek mellett két alkalommal saját verseimből is idéztem.
A szerző
Az ember lelke vágyik a szabadságra és a szépségre. Különösen egy olyan világban, ahol mindkettő teljesen elvész a szürke és kegyetlen mindennapok katlanjában. A léleknek kell a szabadság és a szépség, ehhez pedig jó választás Nazarij Jaremcsuk világa. Cikkünkben a Csernivci megyéből származó énekes...
Január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította a magyar parlament a 2018. évi I. törvényében annak emlékére, hogy Erdélyben az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel a négy vallás – katolikus, evangélikus, reform...
148 éve, 1878. január 12-én született Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regény szerzője, a legsikeresebb magyar színműíró. Alkotásaiban nem akarta leleplezni a polgári világ képmutatását, sem feltárni az emberi lélek mélységeit, célja „csupán” a szórakoztatás volt.
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-,...
Olyan hatalmas a Rákóczi-kultusz, hogy felsorolni is hosszú lenne a Nagyságos Fejedelemhez köthető énekek, versek, mondák, szólások és tárgyak sorát. Csak „Rákóczy asztalából” többet ismerünk: a salánki kőaszatalt, amelyen ebédelt, a vezérszállási faasztalt, amelyen aludt és a rádit, amelyen ült.
