Lengyel János: Halott ember Karácsonya
Interjúk
Kárpátaljai Magyar Könyvek – 195
Felelős kiadó: Dupka György
Lektorálta: Nagy Zoltán Mihály
ISBN 978-963-9814-27-1
ISSN 1022-0283
Írta: Lengyel János | A kiadás éve: 2009
Lengyel János: Halott ember Karácsonya
Interjúk
Kárpátaljai Magyar Könyvek – 195
Felelős kiadó: Dupka György
Lektorálta: Nagy Zoltán Mihály
ISBN 978-963-9814-27-1
ISSN 1022-0283
TARTALoM
Előszó....…………………………………………………………….5
Otthontalanul (Stumpf Benedek András) …………………………...7
Tettekkel a kárpátaljai szórványmagyarságért (Nick Ferenc) …….10
Koppány vezér (Vikidál Gyula) …………………………………...14
Létünk a tét (Bagu Balázs) ………………………………………...16
„Áthallatszik a harangszó” (Szöllőssy Tibor) …………………......19
Levelek Beregből (Felhős Szabolcs) ……………………………...23
A magyarság szolgálatában (Rétháti György)..............……………25
Kárpátalja igézetében (Kovács Sándor) …………………………..27
„Szeretem a hazámat, a munkámat, én itt vagyok otthon…”
(Darcsi Karolina) …………………………………………............31
Családot vállalni napjainkban Kárpátalján
(Pál Ferenc és Pál Andrea) ……………………………………......34
Beregszásztól Kazahsztánig (Somogyi Csaba) …………………....39
Egy jobb élet reményében (Kosztyu Erika és Székely Viktor) …….42
Hatvanéves az ungvári Magyar Melódiák együttes (Nagy Anikó)...45
„Szívemben az ősi ország az otthonom…” (Zoltáni Zsolt) ……….48
„Száz százalék magyar” (Sziva Balázs) …………………………...52
A Ciklon multával (Balázs László) ………………………………..55
Egy beregszászi hang Veszprémből (Ifj. Csobolya József)......……57
Beregszászból indulva (Cs. Szirmai Móni) …………………….....60
„Zéró-állapot” (Elbéné Mester Magdolna) ……………………….63
„Szőttes pirossal, feketével” (Füzesi Magda) …………………….67
Egy drámaíró Kárpátaljáról (Bartha Gusztáv) ……………………72
Új vetés Visken (Becske József Lajos) …………………………….74
Klondike-i fotográiák (Cséka György) …………………………...78
Mi történt az „argentin családokkal”? (Bagu László) …………….81
„…önerőből maradtam Senki” (Lengyel Tamás)..... …………………87
Egy rejtőzködő költő Beregújfaluból (Bakos Kiss Károly) ..……...9
Az „utolsó szó” jogán (Nagy Zoltán Mihály) …………..…………98
Magyarként a végeken (Czébely Lajos).........................................102
„Átléptem a saját határaimat” (Czébely Gabriella) ……………...109
Philadelphiai Pokolgép (Czébely Csaba) ………………………...113
Amikor a táltosok is a földön járnak (Pap Ildikó) ……………….116
Az önvaló újrafelfedezése, avagy egy ilozófus Kárpátaljáról
(Kovács Gábor) ………………………………………………….120
„Büszke kárpátaljai magyar voltam és leszek…” (Hecskó István)…..125
„Az én üzenetem a szépség” (Koszták István) …………………...128
Földijeink a nagyvilágban (Magurszky Norbert) ………………...131
Vissza a gyökerekhez (Árpa Zsuzsanna)........................................133
Budapesten kárpátaljaiként (Dr. Igyártó Gyöngyi) ………………135
„Minden magyar tudja, hogy a Szent Korona országa vagyunk…”
(Urbán Magdolna) ……………………………………………….138
Koncertszervezés Kárpátalján (Gál István) ……………………...142
Egy megszállott könyvbarát a Felvidékről (Oros László) ……….144
„Nekünk minden magyar röggel el kell számolnunk…”
(Orbán Sándor) …………………………………………………..149
„Megélni és mindennel dacolva nem vegetálni”
(Lőrincz P. Gabriella) ……………………………………………153
Kutlán István festményeiből nyílt kiállítás az ungvári várban. Kezdetben a szervezők úgy tervezték, hogy kamarakiállításként, három festményből nyílik meg ez a tárlat, azonban a kezdeményezéshez beregszászi és ungvári műgyűjtők is csatlakoztak, engedélyezve a tulajdonukban lévő festmények bemutatásá...
Az ember lelke vágyik a szabadságra és a szépségre. Különösen egy olyan világban, ahol mindkettő teljesen elvész a szürke és kegyetlen mindennapok katlanjában. A léleknek kell a szabadság és a szépség, ehhez pedig jó választás Nazarij Jaremcsuk világa. Cikkünkben a Csernivci megyéből származó énekes...
Január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította a magyar parlament a 2018. évi I. törvényében annak emlékére, hogy Erdélyben az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel a négy vallás – katolikus, evangélikus, reform...
148 éve, 1878. január 12-én született Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regény szerzője, a legsikeresebb magyar színműíró. Alkotásaiban nem akarta leleplezni a polgári világ képmutatását, sem feltárni az emberi lélek mélységeit, célja „csupán” a szórakoztatás volt.
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-,...