(+380 3141) 4-28-15; +380 (66) 475 19 00 kmmintezet@gmail.com

A kollektív bűnösség elvének alkalmazása a kárpátaljai magyarokkal és németekkel szemben, a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa határozatainak végrehajtása az NKVD-jelentések tükrében, 1944–1946

Írta: Dupka György | A kiadás éve: 2014

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Dupka György
A kollektív bűnösség elvének alkalmazása a kárpátaljai magyarokkal és németekkel szemben, a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa határozatainak végrehajtása az NKVD-jelentések tükrében, 1944–1946
Doktori (PhD) értekezés
Történettudományi Doktori Iskola, vezető: Dr. Fröhlich Ida DSc
Gazdaság-, Régió- és Politikatörténeti Műhely, vezető: Dr. Berényi István DSc
Témavezető: Dr. Horváth Miklós

ELŐSZÓ HELYETT

Az értekezés megírásának elsődleges célja, hogy tudományos alapossággal feltárja és bemutassa a kollektív bűnösség elvének alkalmazását a kárpátaljai magyarokkal és németekkel szemben, a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa határozatainak végrehajtását az NKVD-jelentések, illetve a Moszkvában megírt forgatókönyvek tükrében. 2014 különösen fontos jubileum a „malenkij robot”-tal foglakozó kutatók számára, hiszen 70 esztendeje, 1944 novemberében vette kezdetét a civilek internálása. Ennek kapcsán a Kárpát-medencében számos rendezvényen állítanak majd emléket a sztálinizmus mártírjainak.

Az értekezés másodlagos célja, hogy rámutasson: miként zajlott az NKVD, a hozzátartozó SZMERS és más szovjet bűntető egységeknek a katonaköteles magyar és német férfiak, majd a jóvátételi munkára mozgósított német nők és férfiak begyűjtésére, internálására, deportálására, munkatáborokba szállítására irányuló tisztogató hadművelete. Nem kerülhető meg a kérdés politikai hátterének a vizsgálata sem, így a szükséges mélységben vizsgálni kell a Kárpátalja területi hovatartozásának ügyében folyt szovjet-csehszlovák diplomáciai küzdelmet, illetve be kell mutatni a térség korai szovjetizálásának sajátosságait is.

A tényfeltáró, elemző, összefoglaló értekezés 25 éves kutatómunka eredménye, amely az 1944–1946 közötti, a történelemírásban is fehér foltnak számító korszakot tárgyalja. A munka számba veszi a kárpátaljai megyei rehabilitációs bizottság révén elindított kezdeti kutatások eredményeit is. Ennek során az elsődleges beregszászi, kijevi és moszkvai levéltári forrásokat használtuk fel.

A témára vonatkozó tényfeltáró dokumentumok jelentős részét magyar nyelven még nem publikálták, ezért az értekezés részben forrásközlésnek is tekinthető. A felsorakoztatott érvek súlya, illetve az újszerű megközelítés révén disszertációm fontos fejezete lehet az egyetemes és magyar történettudománynak.

A kutatás fontos célja volt, hogy valós kép alakuljon ki a szovjet NKVD által felügyelt Hadifogoly- és Internáltügyi (Fő) Parancsnoksághoz tartozó (UPVI/GUPVI) hadifogolytáborrendszerbe a 4. Ukrán Front 0036. számú, 1944. november 13-i határozata alapján elhurcolt, hadifogolyként kezelt kárpátaljai magyar és német polgári személyek, a frontról hazatért, majd begyűjtött magyar katonák mostoha sorsáról, a veszteségekről.

Kiindulópontként fontos leszögeznünk, hogy a hadifogoly- és internáltügyi kérdés nem rokonítható, és nem azonos a Szovjet Állami Védelmi Bizottság (ÁVB/GKO) 7161. számú, 1944. december 16-ai rendelete értelmében jóvátételi munkára mozgósított németek (18–30 8 év közötti nők és 17–45 év közötti férfiak) ügyével, akik a fogolytáborokhoz viszonyítva lazábban őrzött, jobb életkörülményeket biztosító munkászászlóaljakban dolgoztak.

Külön figyelmet kapott az NKVD 0016. számú, 1945. január 11-én kelt rendelet értelmében tömegesen letartóztatott – a területi, járási, községi, szervezetekben, intézményekben stb.

dolgozó tisztségviselők (akiknek életkorára nem voltak tekintettel) – ügye, akik a csehszlovák, majd a Volosin-féle (Karpatszka Ukrajna), végül az újabb magyar közigazgatás idején felelős állami/polgári beosztásban, képviselőként stb. tevékenykedtek.

Az értekezés egyik fejezetében vizsgálom a Kárpátalja lakosságát is érintő GULAG-kérdést, amelynek keretében nyílt politikai kirakatperek és zárt tárgyalások során a rendkívüli bíróság, a „trojka” (az NKVD Különleges Tanácsa) és a Vörös Hadsereg (különben helyesen: szovjet hadsereg) katonai törvényszékének ítélete ezreket kényszeríttet kényszermunka-táborokba.

Nem utolsó sorban bemutatom és értékelem a Szovjetunió Belügyminisztériuma 1034. számú határozatát, amely 1946. január 15-től Kárpátalját is érintően német és magyar családok Szibériába történő kitelepítését rendelte el. Ezzel a döntéssel a vizsgált térségből 3 ezer személyt deportáltak a szibériai Tyumeny környékére, illetve Kazahsztánba.

Véleményem szerint a felkutatott és tudományos alapossággal feldolgozott dokumentumok évtizedes tabukat döntenek meg. Munkámban valós képet nyújtva a népirtás és a szovjetizálás körülményeiről a kárpátaljai magyar és német közösség sorstragédiáját a korszak történelmébe beágyazottan vizsgáltam.

Csatolmányok

Hírek

  • „Szól a Fülemüle!” – XIII. Kárpátaljai Népzenei és Néptánc Tehetségkutató

    A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány XIII. alkalommal hirdeti meg a „Szól a Fülemüle!” – Kárpátaljai Népzenei és Néptánc Tehetségkutatót. A program szakmai partnere a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátaljai Kirendeltsége. A rendezvény védnöke a Pál család.

  • Megnyíltak a karácsonyi vásárok Budapesten

    Megnyílt Budapest két legnagyobb karácsonyi vására pénteken a Szent István-bazilikánál és a Vörösmarty téren.Az Advent Bazilika elnevezésű vásáron fényfestés, heti 5 napon át élőzenei koncertek, fénykapu és családi melegedő is várja a látogatókat. A Vörösmarty Classic Xmas a klasszikus belvárosi kar...

  • Emléktáblát avattak Beregszászban, és két új tagot köszöntött a Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága

    Sárga rózsát ültetett és emléktáblát avatott a Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága Morgentál Mária, a Kossuth Lajos Líceum egykori pedagógusa és kiváló sportoló emlékére a beregszászi Budapest parkban. A társaság megalakulása óta így őrzi Beregszász köztiszteletben álló nőalakjainak emlékét.

  • Két kárpátaljai alkotó is bekerült a 2027-es Sevcsenko-díj jelöltjei közé

    Két kárpátaljai művész, Rudolf Dzsurinec színész és színházigazgató, valamint Mihajlo Dorohovics fotóművész is bekerült a 2027-es Tarasz Sevcsenko Nemzeti Díj hosszú listájára. Ukrajna egyik legrangosabb kulturális elismeréséért idén összesen 110 pályamű versenyez 14 kategóriában.

  • Mezővári Őszi és Gazdanap negyedszer

    Helyi termékekkel, házi finomságokkal és a találkozás örömével telt meg az Egy Ház a Nemzetért közösségi tér udvara, ahol negyedik alkalommal rendezték meg november 7-én a Mezővári Őszi és Gazdanapot. A BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet és a Mezővári Református Eg...

  • Keresik Kárpátalja kedvenc pedagógusait – december 7-ig lehet szavazni

    Bárki jelölheti kedvenc pedagógusát, és december 7-én éjfélig szavazhat a jelöltekre. A közönségszavazáson három kategóriában hirdetnek győztest: a legtöbb voksot kapó óvodapedagógust, tanítót és tanárt díjazzák.

Copyright © 2026 KMMI