A kollektív bűnösség elvének alkalmazása a kárpátaljai magyarokkal és németekkel szemben, a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa határozatainak végrehajtása az NKVD-jelentések tükrében, 1944–1946

Írta: Dupka György | A kiadás éve: 2014

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Dupka György
A kollektív bűnösség elvének alkalmazása a kárpátaljai magyarokkal és németekkel szemben, a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa határozatainak végrehajtása az NKVD-jelentések tükrében, 1944–1946
Doktori (PhD) értekezés
Történettudományi Doktori Iskola, vezető: Dr. Fröhlich Ida DSc
Gazdaság-, Régió- és Politikatörténeti Műhely, vezető: Dr. Berényi István DSc
Témavezető: Dr. Horváth Miklós

ELŐSZÓ HELYETT

Az értekezés megírásának elsődleges célja, hogy tudományos alapossággal feltárja és bemutassa a kollektív bűnösség elvének alkalmazását a kárpátaljai magyarokkal és németekkel szemben, a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa határozatainak végrehajtását az NKVD-jelentések, illetve a Moszkvában megírt forgatókönyvek tükrében. 2014 különösen fontos jubileum a „malenkij robot”-tal foglakozó kutatók számára, hiszen 70 esztendeje, 1944 novemberében vette kezdetét a civilek internálása. Ennek kapcsán a Kárpát-medencében számos rendezvényen állítanak majd emléket a sztálinizmus mártírjainak.

Az értekezés másodlagos célja, hogy rámutasson: miként zajlott az NKVD, a hozzátartozó SZMERS és más szovjet bűntető egységeknek a katonaköteles magyar és német férfiak, majd a jóvátételi munkára mozgósított német nők és férfiak begyűjtésére, internálására, deportálására, munkatáborokba szállítására irányuló tisztogató hadművelete. Nem kerülhető meg a kérdés politikai hátterének a vizsgálata sem, így a szükséges mélységben vizsgálni kell a Kárpátalja területi hovatartozásának ügyében folyt szovjet-csehszlovák diplomáciai küzdelmet, illetve be kell mutatni a térség korai szovjetizálásának sajátosságait is.

A tényfeltáró, elemző, összefoglaló értekezés 25 éves kutatómunka eredménye, amely az 1944–1946 közötti, a történelemírásban is fehér foltnak számító korszakot tárgyalja. A munka számba veszi a kárpátaljai megyei rehabilitációs bizottság révén elindított kezdeti kutatások eredményeit is. Ennek során az elsődleges beregszászi, kijevi és moszkvai levéltári forrásokat használtuk fel.

A témára vonatkozó tényfeltáró dokumentumok jelentős részét magyar nyelven még nem publikálták, ezért az értekezés részben forrásközlésnek is tekinthető. A felsorakoztatott érvek súlya, illetve az újszerű megközelítés révén disszertációm fontos fejezete lehet az egyetemes és magyar történettudománynak.

A kutatás fontos célja volt, hogy valós kép alakuljon ki a szovjet NKVD által felügyelt Hadifogoly- és Internáltügyi (Fő) Parancsnoksághoz tartozó (UPVI/GUPVI) hadifogolytáborrendszerbe a 4. Ukrán Front 0036. számú, 1944. november 13-i határozata alapján elhurcolt, hadifogolyként kezelt kárpátaljai magyar és német polgári személyek, a frontról hazatért, majd begyűjtött magyar katonák mostoha sorsáról, a veszteségekről.

Kiindulópontként fontos leszögeznünk, hogy a hadifogoly- és internáltügyi kérdés nem rokonítható, és nem azonos a Szovjet Állami Védelmi Bizottság (ÁVB/GKO) 7161. számú, 1944. december 16-ai rendelete értelmében jóvátételi munkára mozgósított németek (18–30 8 év közötti nők és 17–45 év közötti férfiak) ügyével, akik a fogolytáborokhoz viszonyítva lazábban őrzött, jobb életkörülményeket biztosító munkászászlóaljakban dolgoztak.

Külön figyelmet kapott az NKVD 0016. számú, 1945. január 11-én kelt rendelet értelmében tömegesen letartóztatott – a területi, járási, községi, szervezetekben, intézményekben stb.

dolgozó tisztségviselők (akiknek életkorára nem voltak tekintettel) – ügye, akik a csehszlovák, majd a Volosin-féle (Karpatszka Ukrajna), végül az újabb magyar közigazgatás idején felelős állami/polgári beosztásban, képviselőként stb. tevékenykedtek.

Az értekezés egyik fejezetében vizsgálom a Kárpátalja lakosságát is érintő GULAG-kérdést, amelynek keretében nyílt politikai kirakatperek és zárt tárgyalások során a rendkívüli bíróság, a „trojka” (az NKVD Különleges Tanácsa) és a Vörös Hadsereg (különben helyesen: szovjet hadsereg) katonai törvényszékének ítélete ezreket kényszeríttet kényszermunka-táborokba.

Nem utolsó sorban bemutatom és értékelem a Szovjetunió Belügyminisztériuma 1034. számú határozatát, amely 1946. január 15-től Kárpátalját is érintően német és magyar családok Szibériába történő kitelepítését rendelte el. Ezzel a döntéssel a vizsgált térségből 3 ezer személyt deportáltak a szibériai Tyumeny környékére, illetve Kazahsztánba.

Véleményem szerint a felkutatott és tudományos alapossággal feldolgozott dokumentumok évtizedes tabukat döntenek meg. Munkámban valós képet nyújtva a népirtás és a szovjetizálás körülményeiről a kárpátaljai magyar és német közösség sorstragédiáját a korszak történelmébe beágyazottan vizsgáltam.

Csatolmányok

Hírek

  • Második adventi gyertyagyújtás Beregszász főterén

    A Beregszászi Polgármesteri Hivatal és a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség szervezésében valósult meg az adventi koszorú második gyertyájának meggyújtása december 4-én a város főterén. A rendezvényt a Közös Advent programsorozat keretén belül szervezték meg.

  • Szent Borbála napja

    Szent Cecíliához és Alexandriai Szent Katalinhoz hasonlóan Barbara (Borbála) szentként és mártírként való tisztelete a 9. század óta Keleten és Nyugaton egyaránt elterjedt, bár a hitelesnek tekintett történeti források nem beszélnek róla.

  • Advent második vasárnapja van

    Advent a Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebbi eső vasárnappal, illetve annak előestéjével kezdődik és négy hétből áll, a negyedik többnyire csonka. Liturgiai színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját, amikor szabad rózsaszínt is használni. A szó a latin adventus – eljövetelből s...

  • 85 éve hunyt el József Attila

    Ma 85 éve, hogy a balatonszárszói síneken a vonat elé lépett József Attila – máig tisztázatlan, hogy önszántából vagy véletlenül. Születését a költészet napjával ünnepeljük, most haláláról is megemlékezünk. 1937. december 3-án halt meg a poszthumusz Kossuth-és Baumgarten-díjas költő, József Attil...

  • Ukrán operaházak kapták idén az „opera Oscar-díját”

    Két ukrán operaház kapta meg idén a nemzetközi operaélet Oscar-díjának is nevezett elismerést, mert az áramkimaradások és a háborús viszonyok ellenére biztosították, hogy közönségük néhány órára megfeledkezhessen a mindennapok nehézségeiről. A lembergi és az odesszai operaház „kiváló munkát végze...

  • Kárpátalja anno: kéjutazás Beregben

    Semmi rosszra ne gondoljon a Kedves Olvasó a cím alapján. Mindössze egy közel 150 évvel ezelőtti beregi úti beszámolóra utal a sorozat legújabb epizódja. A Bereg hetilap 1877. január 28-i és február 4-i számában jelent meg az az írás – szerzőjét sajnos nem ismerjük –, mely nem kíméli se...

Copyright © 2022 KMMI