A kollektív bűnösség elvének alkalmazása a kárpátaljai magyarokkal és németekkel szemben, a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa határozatainak végrehajtása az NKVD-jelentések tükrében, 1944–1946

Írta: Dupka György | A kiadás éve: 2014

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Dupka György
A kollektív bűnösség elvének alkalmazása a kárpátaljai magyarokkal és németekkel szemben, a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa határozatainak végrehajtása az NKVD-jelentések tükrében, 1944–1946
Doktori (PhD) értekezés
Történettudományi Doktori Iskola, vezető: Dr. Fröhlich Ida DSc
Gazdaság-, Régió- és Politikatörténeti Műhely, vezető: Dr. Berényi István DSc
Témavezető: Dr. Horváth Miklós

ELŐSZÓ HELYETT

Az értekezés megírásának elsődleges célja, hogy tudományos alapossággal feltárja és bemutassa a kollektív bűnösség elvének alkalmazását a kárpátaljai magyarokkal és németekkel szemben, a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa határozatainak végrehajtását az NKVD-jelentések, illetve a Moszkvában megírt forgatókönyvek tükrében. 2014 különösen fontos jubileum a „malenkij robot”-tal foglakozó kutatók számára, hiszen 70 esztendeje, 1944 novemberében vette kezdetét a civilek internálása. Ennek kapcsán a Kárpát-medencében számos rendezvényen állítanak majd emléket a sztálinizmus mártírjainak.

Az értekezés másodlagos célja, hogy rámutasson: miként zajlott az NKVD, a hozzátartozó SZMERS és más szovjet bűntető egységeknek a katonaköteles magyar és német férfiak, majd a jóvátételi munkára mozgósított német nők és férfiak begyűjtésére, internálására, deportálására, munkatáborokba szállítására irányuló tisztogató hadművelete. Nem kerülhető meg a kérdés politikai hátterének a vizsgálata sem, így a szükséges mélységben vizsgálni kell a Kárpátalja területi hovatartozásának ügyében folyt szovjet-csehszlovák diplomáciai küzdelmet, illetve be kell mutatni a térség korai szovjetizálásának sajátosságait is.

A tényfeltáró, elemző, összefoglaló értekezés 25 éves kutatómunka eredménye, amely az 1944–1946 közötti, a történelemírásban is fehér foltnak számító korszakot tárgyalja. A munka számba veszi a kárpátaljai megyei rehabilitációs bizottság révén elindított kezdeti kutatások eredményeit is. Ennek során az elsődleges beregszászi, kijevi és moszkvai levéltári forrásokat használtuk fel.

A témára vonatkozó tényfeltáró dokumentumok jelentős részét magyar nyelven még nem publikálták, ezért az értekezés részben forrásközlésnek is tekinthető. A felsorakoztatott érvek súlya, illetve az újszerű megközelítés révén disszertációm fontos fejezete lehet az egyetemes és magyar történettudománynak.

A kutatás fontos célja volt, hogy valós kép alakuljon ki a szovjet NKVD által felügyelt Hadifogoly- és Internáltügyi (Fő) Parancsnoksághoz tartozó (UPVI/GUPVI) hadifogolytáborrendszerbe a 4. Ukrán Front 0036. számú, 1944. november 13-i határozata alapján elhurcolt, hadifogolyként kezelt kárpátaljai magyar és német polgári személyek, a frontról hazatért, majd begyűjtött magyar katonák mostoha sorsáról, a veszteségekről.

Kiindulópontként fontos leszögeznünk, hogy a hadifogoly- és internáltügyi kérdés nem rokonítható, és nem azonos a Szovjet Állami Védelmi Bizottság (ÁVB/GKO) 7161. számú, 1944. december 16-ai rendelete értelmében jóvátételi munkára mozgósított németek (18–30 8 év közötti nők és 17–45 év közötti férfiak) ügyével, akik a fogolytáborokhoz viszonyítva lazábban őrzött, jobb életkörülményeket biztosító munkászászlóaljakban dolgoztak.

Külön figyelmet kapott az NKVD 0016. számú, 1945. január 11-én kelt rendelet értelmében tömegesen letartóztatott – a területi, járási, községi, szervezetekben, intézményekben stb.

dolgozó tisztségviselők (akiknek életkorára nem voltak tekintettel) – ügye, akik a csehszlovák, majd a Volosin-féle (Karpatszka Ukrajna), végül az újabb magyar közigazgatás idején felelős állami/polgári beosztásban, képviselőként stb. tevékenykedtek.

Az értekezés egyik fejezetében vizsgálom a Kárpátalja lakosságát is érintő GULAG-kérdést, amelynek keretében nyílt politikai kirakatperek és zárt tárgyalások során a rendkívüli bíróság, a „trojka” (az NKVD Különleges Tanácsa) és a Vörös Hadsereg (különben helyesen: szovjet hadsereg) katonai törvényszékének ítélete ezreket kényszeríttet kényszermunka-táborokba.

Nem utolsó sorban bemutatom és értékelem a Szovjetunió Belügyminisztériuma 1034. számú határozatát, amely 1946. január 15-től Kárpátalját is érintően német és magyar családok Szibériába történő kitelepítését rendelte el. Ezzel a döntéssel a vizsgált térségből 3 ezer személyt deportáltak a szibériai Tyumeny környékére, illetve Kazahsztánba.

Véleményem szerint a felkutatott és tudományos alapossággal feldolgozott dokumentumok évtizedes tabukat döntenek meg. Munkámban valós képet nyújtva a népirtás és a szovjetizálás körülményeiről a kárpátaljai magyar és német közösség sorstragédiáját a korszak történelmébe beágyazottan vizsgáltam.

Csatolmányok

Hírek

  • KárpátHáz-fiesta: Néptáncos hagyományőrzés és közösségépítés Halábor szívében

    Szeptember 6-án, szombaton a halábori Fedák Sári Közösségi Ház adott otthont a harmadik alkalommal megrendezett KárpátHáz-fiestának, amely a KárpátHáz Ritmus- és Hangműhely programjának ünnepi záróeseménye, a Péter Csaba megyei képviselő által létrehozott KárpátHáz civil szervezet bereg­vidéki néptá...

  • Szűz Mária születése – Kisboldogasszony

    Szeptember 8-án, Kisboldogasszony (népi elnevezése: Kisasszony) napján a katolikus egyház Szűz Mária születésnapját (Nativitas Beatae Mariae Virginis) ünnepli.

  • Holozsai Imre: „… élj a mában, de úgy, hogy van holnap is”

    Energikus, segítőkész, megbízható. Szereti feszegetni a saját határait. Igyekszik példamutató és hiteles lenni. Értékeli az őszinteséget. Az évek során több szerepben is kipróbálta már magát, de a tanítás az igazi elhívása. Számára az igazi boldogság a szabadsággal kezdődik. A Kárpáti Igaz Szó ...

  • Idén kétnaposra bővül a Mesevarázs Fesztivál Beregszászban

    Második alkalommal szervez Mesevarázs Fesztivált a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) és a magyarországi Kalló Alapítvány. A MOL – Új Európa Alapítvány támogatásával a Határtalan nyár program keretében megvalósuló eseményt szeptember 30. és október 1. között tartják a magyar népmese napja alkalmából. A...

  • Kobály József régész középkori vár romjaira bukkant Beregszász határában

    Beregszász elővárosában, az Ardói-hegyen azonosították egy új, eddig ismeretlen középkori kővár maradványait. Ez az esemény azért is különleges, mivel az elmúlt 150 évben nem fedeztek fel új várakat Kárpátalja területén. A hírt nemrég jelentették be az ungvári sajtóklubban, mi pedig megkerestük...

  • Kárpátalja anno: Csiszár Pálné munkácsi tanítónő

    Arcok a múltból. A tanév első hetében a Kárpátalja anno rovatban olyan magyar tanítókra emlékezünk, akik a két világháború közötti időszakban nevelték a kárpátaljai ifjúságot. Életrajz nélkül, egy csehszlovák kiadású albumban szerepelnek. A korabeli újságokban és hivatalos lapokban időnkén...

Copyright © 2025 KMMI