Írta: Boros László, Kosztyó Gyula | A kiadás éve: 2009
TARTALOM: BEVEZETÉS................................................................................ 2
1. A LEHOCZKY MÚZEUMEGYESÜLET......................................................... 4
2. A LEHOCZKY-MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE A KEZDETEKTŐL 1946-IG.... 7
2.1. A MÚZEUM MŰKÖDÉSÉNEK KEZDETEI (1922- 1928).......................... 8
2.1.1. Ajándékozott tárgyak.............................................................................. 8
2.1.2.Megvásárolt tárgyak................................................................................ 8
2.1.3. Átvett tárgyak......................................................................................... 8
2.1.4. Régészeti ásatások ............................................................................... 9
2.2. JANKOVICH JÓZSEF ÉS JAROSLAV BÖHM ÁSATÁSAI (1929-1932)... 9
2.2.1. Ajándékozott tárgyak............................................................................ 10
2.2.2.Megvásárolt tárgyak.............................................................................. 10
2.2.3. Átvett tárgyak ....................................................................................... 10
2.2.4. Régészeti ásatások.............................................................................. 10
2.3. JANKOVICH JÓZSEF ÁSATÁSAI (1932- 1938) .....................................15
2.3.1. Ajándékozott tárgyak............................................................................ 15
2.3.2.Megvásárolt tárgyak.............................................................................. 16
2.3.3. Átvett tárgyak ...................................................................................... 16
2.3.4. Régészeti ásatások.............................................................................. 17
2.4. AZ UTOLSÓ ÉVEK (1938- 1946) ........................................................... 20
2.4.1. Ajándékozott tárgyak............................................................................ 21
2.4.2.Megvásárolt tárgyak.............................................................................. 21
2.4.3. Átvett tárgyak ..................................................................................... 21
2.4.4. Régészeti ásatások............................................................................... 21
3. KÁRPÁTALJAI RÉGÉSZETI TEVÉKENYSÉGRŐL 1918-1945 KÖZÖTT A
KÁRPÁTALJAI MAGYAR SAJTÓ TÜKRÉBEN ............................................. 22
3.1. UNG ÉS MÁRAMAROS VÁRMEGYE RÉGÉSZETI EMLÉKEI 1918-1945 KÖZÖTT........ 22
3.1.1. A rendelkezésre állt folyóiratok .......................................................22
3.1.2. A régészeti jellegű cikkek az újságok hasábjain.............................24
3.2. BEREG ÉS UGOCSA VÁRMEGYE RÉGÉSZETI EMLÉKEI 1918-1945 KÖZÖTT...........27
3.2.1. A rendelkezésre állt folyóiratok ......................................................27
3.2.2. A régészeti jellegű cikkek az újságok hasábjain............................28
ÖSSZEFOGLALÁS .................................................................................33
FELHASZNÁLT IRODALOM ...................................................................34
FÜGGELÉK ............................................................................................38
Függelék I ...............................................................................................40
Függelék II ..............................................................................................41
Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...
Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....
Szédületes töménységgel tárja elénk a nagyhét Jézus tanítását és megváltó keresztáldozatát, a főparancsot és az eucharisztiát. Jézus meghagyta: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Üdvtörténetünk legszentebb hetéhez Jézus elárulása, megtagadása, kínzása és megölése épp úgy hozzátartozik, mint di...
2025-ben egyaránt április 20-án ünnepli Krisztus feltámadását a nyugati és az ortodox világ is. Ilyen nem gyakran fordul elő, bár ebben az évtizedben még egyszer, 2028-ban újra egybeesik majd a két egyház feltámadási ünnepe, akkor április 16-ára.
