A Micz bán-legendáról

Írta: Zubánics László | A kiadás éve: 2015

A Micz bán-legendáról
KMMI-FÜZETEK XIX. 
Sorozatszerkesztő: Zubánics László elnök
Felelős kiadó: Dupka György igazgató
Szerkesztette: Zubánics László
Korrektúra: Szemere Judit
Kiadja: a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet
90202 Beregszász, Széchenyi u. 59/B
Telefon/fax: (03141) 4-28-15
www.kmmi.org.ua
E-mail: kmmi@swi.net.ua
Készült a Bethlen Gábor Alap támogatásával

Bevezető helyett

A Miczbán névvel először Bocskai István erdélyi fejedelem életrajzának
tanulmányozásakor találkoztam, aki a genealógusok szerint a Miczbán Simon
ispántól eredeztetett Boksa nemzetség leszármazottja volt. Miczbán és hét fia, s a
tőlük származó családok történetét először 1622-ben Alvinczy Péter református
prédikátor a Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsanna fölött tartott gyászbeszédében így
mondja el (a gyászbeszéd nyomtatásban is megjelent): „Jóllehet vagyon egy historia
e nemzetségről, melynek méltó örök emlékezetben lenni: El igen elöve volt egy gróf
Mitzban, kinek házastársa magtalan volt. Ehez megyen alamisna kérni egy szegény
asszonyi-állat, ki egy méhel három magzatokat szült vala, kit az grófné igen
megpirongatván, tisztátalan asszonynak monda, mivelhogy lehetetlen volna, hogy
egy férjétől egyszersmind három magzatokat fogadhasson valaki, melyért a Gróf
igen megdorgálá az asszonyt. De ihon az Istennek csudálatos ítéleti: ottan hamar
fogada az asszony (ti. a grófné) méhébe, s midőn a szülésnek napjai eltöltenek volna,
megijjede, jutván eszébe, mit mondott vala az három gyermekü asszonyi állatnak, és
egyikét kiválasztván, hatát egy rocskába avagy dézsába rakatván, fejére parancsola
egy öreg asszonynak, hogy elvivén, elveszesse. Ez üdőtájban jött lova hátán a gróf
mezőrűl, és elötalálván az vén asszonyt, kérdi, mit viszen? és midőn egyenesen nem
felelne, lova hátáról leszálván, meglátja, és az dolgot, miben legyen, megértvén,
élete veszése alatt meghagyja a vénasszonynak, hogy a gyermekeket elveszetteknek
mondja lenni, és igy mindeniknek külön dajkát fogadván, felnevelteté. Midőn
felserdültek volna, az minémü ruházatban jártatják vala az háznál felnevekedett
gyermeket, az többinek is a Gróf szintén olyan ruhát szabat, és midőn ebédlenének,
azokat is udvarhoz felviteti, s egyenlők s hasonlók lévén az otthon felnevelthez,
nagyon gyönyörködik az grófasszony bennök. Kérdi az gróf, ha ki oly szép
gyermekecskét megöletne, mit érdemlene? Felel – egy átaljában halálnak fi a volna.
Mond az Gróf: te vagy az, asszonyi-állat, a ki ezeket elveszteni parancsoltad volt.
Melyről megemlékezvén az asszony, lábaihoz borúl urának, és ugy kér kegyelmet
fejének. Ezektől felnevelkedések után hét nemzetség származott, t. i. Csapi, Bocskai,
Szőrtci, Sós, Raskai, Eszeni, Kövesdi. Ha valaki ez historiában kételkednék, ebből
elhiheti, hogy ez historia, egy előkötőre mind felvagyon himmel varva, mely csak
nem régen költ ki Ecsed várából, ha ki inquirálná, nyomában is elérhetné.”
Jelen kiadványunkban a történet valóságtartalmát vizsgáljuk két tanulmány
révén.

Zubánics László sorozatszerkesztő

Csatolmányok

Hírek

  • Mit esznek a világban húsvétkor?

    Húsvétkor a világ számos pontján ünnepelnek az emberek: a tavasz kezdetét, a természet megújulását, és a vallási hagyományok szerint Jézus Krisztus feltámadását. Ennek persze elmaradhatatlan kelléke az ünnepi lakoma, ami minden nemzetnél más és más finomságokból áll. A húsvét egyik velejárója a c...

  • Ma van a kereszténység legnagyobb ünnepe

    Húsvétnak a péntektől máig tartó szent háromnapja Jézus kereszthalálának és feltámadásának az egymást követő liturgikus ünnepe, s miközben felidézzük a kétezer éve Jeruzsálemben történteket, arra emlékezünk, hogy a végtelenül jóságos Teremtő Isten egyszülött fiát áldozta azért, hogy az embert megvál...

  • Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk

    2026-ban április 5-én van húsvétvasárnap, amelyet húsvéthétfő, április 6. követ. A tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap a keresztény világ legnagyobb ünnepe. A Krisztus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékező húsvét gyökerei a zsidó pészahra nyúl...

  • Szelíden és szilárdan – Hitvallás Szabó Magda műveiből, életről, családról, hitről

    A Déryné Határtalan Program kárpátaljai megjelenésével megannyi előadás kerül bemutatásra. Ezek az alkalmak komplett színházi élményt nyújtanak a kiválasztott helyszínek, régiók számára. Gajdó Delinke erdélyi színművész előbb Nagydobronyban, most pedig Beregszászban lépett színpadra a Szelíden és sz...

  • Megalakult a Beregszászi Magyar Olvasóklub

    Meskó Natália vezetésével március 26-án a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjában útnak indult a Kárpátaljai Magyar Olvasóklub legújabb, beregszászi ága.

  • Rakéták és rohadó gerendák – történelmi mentőakció Kárpátalján

    Egy háborúban álló országnak nincs forrása arra, hogy omladozó műemlékekre költsön. Magyarkomjáton egy teljesen átlagos vegyeskereskedés és a mosószerek mögött mégis kivételes összefogás zajlik. A kárpátaljai porban egy budapesti rabbi, egy ukrán légvédelmi parancsnok, egy kárpátaljai történész és a...

Copyright © 2026 KMMI