A Micz bán-legendáról

Írta: Zubánics László | A kiadás éve: 2015

A Micz bán-legendáról
KMMI-FÜZETEK XIX. 
Sorozatszerkesztő: Zubánics László elnök
Felelős kiadó: Dupka György igazgató
Szerkesztette: Zubánics László
Korrektúra: Szemere Judit
Kiadja: a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet
90202 Beregszász, Széchenyi u. 59/B
Telefon/fax: (03141) 4-28-15
www.kmmi.org.ua
E-mail: kmmi@swi.net.ua
Készült a Bethlen Gábor Alap támogatásával

Bevezető helyett

A Miczbán névvel először Bocskai István erdélyi fejedelem életrajzának
tanulmányozásakor találkoztam, aki a genealógusok szerint a Miczbán Simon
ispántól eredeztetett Boksa nemzetség leszármazottja volt. Miczbán és hét fia, s a
tőlük származó családok történetét először 1622-ben Alvinczy Péter református
prédikátor a Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsanna fölött tartott gyászbeszédében így
mondja el (a gyászbeszéd nyomtatásban is megjelent): „Jóllehet vagyon egy historia
e nemzetségről, melynek méltó örök emlékezetben lenni: El igen elöve volt egy gróf
Mitzban, kinek házastársa magtalan volt. Ehez megyen alamisna kérni egy szegény
asszonyi-állat, ki egy méhel három magzatokat szült vala, kit az grófné igen
megpirongatván, tisztátalan asszonynak monda, mivelhogy lehetetlen volna, hogy
egy férjétől egyszersmind három magzatokat fogadhasson valaki, melyért a Gróf
igen megdorgálá az asszonyt. De ihon az Istennek csudálatos ítéleti: ottan hamar
fogada az asszony (ti. a grófné) méhébe, s midőn a szülésnek napjai eltöltenek volna,
megijjede, jutván eszébe, mit mondott vala az három gyermekü asszonyi állatnak, és
egyikét kiválasztván, hatát egy rocskába avagy dézsába rakatván, fejére parancsola
egy öreg asszonynak, hogy elvivén, elveszesse. Ez üdőtájban jött lova hátán a gróf
mezőrűl, és elötalálván az vén asszonyt, kérdi, mit viszen? és midőn egyenesen nem
felelne, lova hátáról leszálván, meglátja, és az dolgot, miben legyen, megértvén,
élete veszése alatt meghagyja a vénasszonynak, hogy a gyermekeket elveszetteknek
mondja lenni, és igy mindeniknek külön dajkát fogadván, felnevelteté. Midőn
felserdültek volna, az minémü ruházatban jártatják vala az háznál felnevekedett
gyermeket, az többinek is a Gróf szintén olyan ruhát szabat, és midőn ebédlenének,
azokat is udvarhoz felviteti, s egyenlők s hasonlók lévén az otthon felnevelthez,
nagyon gyönyörködik az grófasszony bennök. Kérdi az gróf, ha ki oly szép
gyermekecskét megöletne, mit érdemlene? Felel – egy átaljában halálnak fi a volna.
Mond az Gróf: te vagy az, asszonyi-állat, a ki ezeket elveszteni parancsoltad volt.
Melyről megemlékezvén az asszony, lábaihoz borúl urának, és ugy kér kegyelmet
fejének. Ezektől felnevelkedések után hét nemzetség származott, t. i. Csapi, Bocskai,
Szőrtci, Sós, Raskai, Eszeni, Kövesdi. Ha valaki ez historiában kételkednék, ebből
elhiheti, hogy ez historia, egy előkötőre mind felvagyon himmel varva, mely csak
nem régen költ ki Ecsed várából, ha ki inquirálná, nyomában is elérhetné.”
Jelen kiadványunkban a történet valóságtartalmát vizsgáljuk két tanulmány
révén.

Zubánics László sorozatszerkesztő

Csatolmányok

Hírek

  • Kárpátalja anno: tavasz és húsvét a hegyvidéken

    Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...

  • Magyar szakosok húsvétváró szaknapja a Rákóczi-főiskolán

    Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...

  • A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

    A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...

  • Nagypéntek: az év legcsöndesebb napja

    Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....

  • Ma van nagycsütörtök: a nap, amikor megszületett az Oltáriszentség

    Szédületes töménységgel tárja elénk a nagyhét Jézus tanítását és megváltó keresztáldozatát, a főparancsot és az eucharisztiát. Jézus meghagyta: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Üdvtörténetünk legszentebb hetéhez Jézus elárulása, megtagadása, kínzása és megölése épp úgy hozzátartozik, mint di...

  • Idén együtt ünneplik a húsvétot a nyugati keresztények és az ortodox felekezetek

    2025-ben egyaránt április 20-án ünnepli Krisztus feltámadását a nyugati és az ortodox világ is. Ilyen nem gyakran fordul elő, bár ebben az évtizedben még egyszer, 2028-ban újra egybeesik majd a két egyház feltámadási ünnepe, akkor április 16-ára.

Copyright © 2025 KMMI