A Micz bán-legendáról

Írta: Zubánics László | A kiadás éve: 2015

A Micz bán-legendáról
KMMI-FÜZETEK XIX. 
Sorozatszerkesztő: Zubánics László elnök
Felelős kiadó: Dupka György igazgató
Szerkesztette: Zubánics László
Korrektúra: Szemere Judit
Kiadja: a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet
90202 Beregszász, Széchenyi u. 59/B
Telefon/fax: (03141) 4-28-15
www.kmmi.org.ua
E-mail: kmmi@swi.net.ua
Készült a Bethlen Gábor Alap támogatásával

Bevezető helyett

A Miczbán névvel először Bocskai István erdélyi fejedelem életrajzának
tanulmányozásakor találkoztam, aki a genealógusok szerint a Miczbán Simon
ispántól eredeztetett Boksa nemzetség leszármazottja volt. Miczbán és hét fia, s a
tőlük származó családok történetét először 1622-ben Alvinczy Péter református
prédikátor a Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsanna fölött tartott gyászbeszédében így
mondja el (a gyászbeszéd nyomtatásban is megjelent): „Jóllehet vagyon egy historia
e nemzetségről, melynek méltó örök emlékezetben lenni: El igen elöve volt egy gróf
Mitzban, kinek házastársa magtalan volt. Ehez megyen alamisna kérni egy szegény
asszonyi-állat, ki egy méhel három magzatokat szült vala, kit az grófné igen
megpirongatván, tisztátalan asszonynak monda, mivelhogy lehetetlen volna, hogy
egy férjétől egyszersmind három magzatokat fogadhasson valaki, melyért a Gróf
igen megdorgálá az asszonyt. De ihon az Istennek csudálatos ítéleti: ottan hamar
fogada az asszony (ti. a grófné) méhébe, s midőn a szülésnek napjai eltöltenek volna,
megijjede, jutván eszébe, mit mondott vala az három gyermekü asszonyi állatnak, és
egyikét kiválasztván, hatát egy rocskába avagy dézsába rakatván, fejére parancsola
egy öreg asszonynak, hogy elvivén, elveszesse. Ez üdőtájban jött lova hátán a gróf
mezőrűl, és elötalálván az vén asszonyt, kérdi, mit viszen? és midőn egyenesen nem
felelne, lova hátáról leszálván, meglátja, és az dolgot, miben legyen, megértvén,
élete veszése alatt meghagyja a vénasszonynak, hogy a gyermekeket elveszetteknek
mondja lenni, és igy mindeniknek külön dajkát fogadván, felnevelteté. Midőn
felserdültek volna, az minémü ruházatban jártatják vala az háznál felnevekedett
gyermeket, az többinek is a Gróf szintén olyan ruhát szabat, és midőn ebédlenének,
azokat is udvarhoz felviteti, s egyenlők s hasonlók lévén az otthon felnevelthez,
nagyon gyönyörködik az grófasszony bennök. Kérdi az gróf, ha ki oly szép
gyermekecskét megöletne, mit érdemlene? Felel – egy átaljában halálnak fi a volna.
Mond az Gróf: te vagy az, asszonyi-állat, a ki ezeket elveszteni parancsoltad volt.
Melyről megemlékezvén az asszony, lábaihoz borúl urának, és ugy kér kegyelmet
fejének. Ezektől felnevelkedések után hét nemzetség származott, t. i. Csapi, Bocskai,
Szőrtci, Sós, Raskai, Eszeni, Kövesdi. Ha valaki ez historiában kételkednék, ebből
elhiheti, hogy ez historia, egy előkötőre mind felvagyon himmel varva, mely csak
nem régen költ ki Ecsed várából, ha ki inquirálná, nyomában is elérhetné.”
Jelen kiadványunkban a történet valóságtartalmát vizsgáljuk két tanulmány
révén.

Zubánics László sorozatszerkesztő

Csatolmányok

Hírek

  • Felhangolva: Ferku Szilveszter

    Egyre gyakrabban tűnik fel a közönség előtt. Hallhattuk már szavalni, gitározni, énekelni, és nemsokára egy színházi előadásban is látható lesz. A sokoldalú előadóművész nem más, mint Ferku Szilveszter, aki a beszélgetés alatt szívesen mesélt művészi pályafutásának korábbi és jelenlegi alakulásáról.

  • Tavaszi kézműves képzés – Egy kárpátaljai kurzus tapasztalatai

    A beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokház adott otthont március 22-23-án a Tavaszi kézműves képzésnek. A tanfolyamot a Hagyományok Háza Hálózat-Kárpátalja szervezte és támogatta. A két nap tapasztalatait Kocsis-Pintér Borbála faragótakács-pedagógus, népi szőnyegszövő foglalja össze.

  • Kiállításmegnyitó a Munkácsy Mihály Magyar Házban – Volodimir Mikita ismert és ismeretlen alkotásai

    Volodimir Mikita azon művészek csoportjához tartozik, akiknek a személyéhez kötjük a huszadik századi kárpátaljai festészet jelenségét, hangzott el a Munkácsy Mihály Magyar Házban (MMMH), ahol április 10-én a 93 éves Sevcsenko-, Erdélyi- és Boksay-díjas festőművész, az Ukrán Nemzeti Művészeti Akadém...

  • Vers tér(b)en – Költészetnapi ünnepség a Rákóczi Főiskolán

    Ez alkalomból huszonöt kárpátaljai magyar oktatási intézmény több mint félezer diákja szavalta együtt a száz éve született Váci Mihály „Még nem elég” c. ikonikus versét a Rákóczi Főiskola átriumában. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet 2015 óta rendezi meg Vers a téren elnevezésű költészetna...

  • „Mától szabadnak álmodom magam” – Versünnep a Rákóczi Főiskola filológiai tanszékének szervezésében

    Szép hagyomány, hogy a magyar költészet napja alkalmából a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola filológiai tanszékének magyar tanszéki csoportja versünnepet szervez. Idén a zenés-verses összeállítás mellett a jelenlevők meghallgathatták a főiskola hallgatói önkormányzata és a tanszék által...

  • 124 éve született Márai Sándor

    Százhuszonnégy éve, 1900. április 11-én született Márai Sándor posztumusz Kossuth-díjas író, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja.

Copyright © 2024 KMMI