A Micz bán-legendáról

Írta: Zubánics László | A kiadás éve: 2015

A Micz bán-legendáról
KMMI-FÜZETEK XIX. 
Sorozatszerkesztő: Zubánics László elnök
Felelős kiadó: Dupka György igazgató
Szerkesztette: Zubánics László
Korrektúra: Szemere Judit
Kiadja: a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet
90202 Beregszász, Széchenyi u. 59/B
Telefon/fax: (03141) 4-28-15
www.kmmi.org.ua
E-mail: kmmi@swi.net.ua
Készült a Bethlen Gábor Alap támogatásával

Bevezető helyett

A Miczbán névvel először Bocskai István erdélyi fejedelem életrajzának
tanulmányozásakor találkoztam, aki a genealógusok szerint a Miczbán Simon
ispántól eredeztetett Boksa nemzetség leszármazottja volt. Miczbán és hét fia, s a
tőlük származó családok történetét először 1622-ben Alvinczy Péter református
prédikátor a Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsanna fölött tartott gyászbeszédében így
mondja el (a gyászbeszéd nyomtatásban is megjelent): „Jóllehet vagyon egy historia
e nemzetségről, melynek méltó örök emlékezetben lenni: El igen elöve volt egy gróf
Mitzban, kinek házastársa magtalan volt. Ehez megyen alamisna kérni egy szegény
asszonyi-állat, ki egy méhel három magzatokat szült vala, kit az grófné igen
megpirongatván, tisztátalan asszonynak monda, mivelhogy lehetetlen volna, hogy
egy férjétől egyszersmind három magzatokat fogadhasson valaki, melyért a Gróf
igen megdorgálá az asszonyt. De ihon az Istennek csudálatos ítéleti: ottan hamar
fogada az asszony (ti. a grófné) méhébe, s midőn a szülésnek napjai eltöltenek volna,
megijjede, jutván eszébe, mit mondott vala az három gyermekü asszonyi állatnak, és
egyikét kiválasztván, hatát egy rocskába avagy dézsába rakatván, fejére parancsola
egy öreg asszonynak, hogy elvivén, elveszesse. Ez üdőtájban jött lova hátán a gróf
mezőrűl, és elötalálván az vén asszonyt, kérdi, mit viszen? és midőn egyenesen nem
felelne, lova hátáról leszálván, meglátja, és az dolgot, miben legyen, megértvén,
élete veszése alatt meghagyja a vénasszonynak, hogy a gyermekeket elveszetteknek
mondja lenni, és igy mindeniknek külön dajkát fogadván, felnevelteté. Midőn
felserdültek volna, az minémü ruházatban jártatják vala az háznál felnevekedett
gyermeket, az többinek is a Gróf szintén olyan ruhát szabat, és midőn ebédlenének,
azokat is udvarhoz felviteti, s egyenlők s hasonlók lévén az otthon felnevelthez,
nagyon gyönyörködik az grófasszony bennök. Kérdi az gróf, ha ki oly szép
gyermekecskét megöletne, mit érdemlene? Felel – egy átaljában halálnak fi a volna.
Mond az Gróf: te vagy az, asszonyi-állat, a ki ezeket elveszteni parancsoltad volt.
Melyről megemlékezvén az asszony, lábaihoz borúl urának, és ugy kér kegyelmet
fejének. Ezektől felnevelkedések után hét nemzetség származott, t. i. Csapi, Bocskai,
Szőrtci, Sós, Raskai, Eszeni, Kövesdi. Ha valaki ez historiában kételkednék, ebből
elhiheti, hogy ez historia, egy előkötőre mind felvagyon himmel varva, mely csak
nem régen költ ki Ecsed várából, ha ki inquirálná, nyomában is elérhetné.”
Jelen kiadványunkban a történet valóságtartalmát vizsgáljuk két tanulmány
révén.

Zubánics László sorozatszerkesztő

Csatolmányok

Hírek

  • Ihlet és Múzsa – női alkotók közös tárlata nyílt a Na'Conxypan Galériában

    A beregszászi Na'Conxypan Galéria megnyitása óta meghatározó művészeti helyszíne Kárpátaljának. A galéria nem csupán kiállítótér, hanem találkozási pont, párbeszédhely, ahol kortárs alkotók és művészetkedvelők új szellemi és vizuális élményekkel gazdagodhatnak. Május 7-én a nyári szünet előtti utols...

  • Pál Eszter: „… óriási energiákat szabadít fel az emberekben a magyar népzene…”

    Vélhetően nincs olyan magyar ember, aki ne szeretné a magyar népzenét, a magyar népdalt. Ezek ugyanis örökségünk részei, és hálásak lehetünk azoknak az embereknek, akik felkutatják, művelik és átadják a következő generációnak. Ezen művészek egyike a viski születésű Pál Eszter, a Magyar Állami Népi E...

  • Felhangolva: Búzavirág együttes

    Egy csokor friss virág, egy új reményt adó hajtás, egy csepp forrásvíz. Ilyen hatással van a közönségre és a kárpátaljai magyar közösségre a fél éve alakult Búzavirág citeraegyüttes. Markó Veronika citeratanár nagy lelkesedéssel és türelemmel gondozza a kis „palántákat”: Orosz Tamást, Pércsi Annát, ...

  • A versvándor ismét Beregszászon: Petőfi és Arany barátsága - Tóth Péter Lóránt előadóestje az Ortutay Görögkatolikus Központban

    Együtt a tűz és a víz. A XIX. század legnagyobb önbizalmával bíró férfiújának találkozása egy önbizalomhiánnyal küszködő szerény emberrel. Hogyan lesz ebből szép, igaz és mély barátság? Hogy párosul mindez feltétlen hittel és bizalommal? És vajon ki hozta össze a két költőt? Ezekre a kérdésekre kere...

  • Kárpátalja anno: a nagybaktai kastély

    „A muzsalyi határban gyönyörű ligetszerű tölgyerdők közt fekszik az Erdő-baktának is nevezett puszta, csinos kastélylyal és jól berendezett gazdasággal. Határában néhány év előtt árokásás alkalmával igen régi vaskardokat, sarkantyúkat s egyéb lovas szerelvényt találtak. Hajdan falu volt, mely a XIV....

  • Gabóda Éva: „… a legszebb szín a világon az, amelyik jól mutat a viselőjén”

    Gabóda Éva, a Rákóczi-főiskola Pedagógia Pszichológia Tanító Óvodapedagógia Oktatási Intézményvezetés Tanszékének adjunktusa, oktatója évtizedek óta foglalkozik kézműveskedéssel, mint mondta, ez a színes és igazán kellemes tevékenység az élete része.

Copyright © 2025 KMMI