A Micz bán-legendáról

Írta: Zubánics László | A kiadás éve: 2015

A Micz bán-legendáról
KMMI-FÜZETEK XIX. 
Sorozatszerkesztő: Zubánics László elnök
Felelős kiadó: Dupka György igazgató
Szerkesztette: Zubánics László
Korrektúra: Szemere Judit
Kiadja: a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet
90202 Beregszász, Széchenyi u. 59/B
Telefon/fax: (03141) 4-28-15
www.kmmi.org.ua
E-mail: kmmi@swi.net.ua
Készült a Bethlen Gábor Alap támogatásával

Bevezető helyett

A Miczbán névvel először Bocskai István erdélyi fejedelem életrajzának
tanulmányozásakor találkoztam, aki a genealógusok szerint a Miczbán Simon
ispántól eredeztetett Boksa nemzetség leszármazottja volt. Miczbán és hét fia, s a
tőlük származó családok történetét először 1622-ben Alvinczy Péter református
prédikátor a Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsanna fölött tartott gyászbeszédében így
mondja el (a gyászbeszéd nyomtatásban is megjelent): „Jóllehet vagyon egy historia
e nemzetségről, melynek méltó örök emlékezetben lenni: El igen elöve volt egy gróf
Mitzban, kinek házastársa magtalan volt. Ehez megyen alamisna kérni egy szegény
asszonyi-állat, ki egy méhel három magzatokat szült vala, kit az grófné igen
megpirongatván, tisztátalan asszonynak monda, mivelhogy lehetetlen volna, hogy
egy férjétől egyszersmind három magzatokat fogadhasson valaki, melyért a Gróf
igen megdorgálá az asszonyt. De ihon az Istennek csudálatos ítéleti: ottan hamar
fogada az asszony (ti. a grófné) méhébe, s midőn a szülésnek napjai eltöltenek volna,
megijjede, jutván eszébe, mit mondott vala az három gyermekü asszonyi állatnak, és
egyikét kiválasztván, hatát egy rocskába avagy dézsába rakatván, fejére parancsola
egy öreg asszonynak, hogy elvivén, elveszesse. Ez üdőtájban jött lova hátán a gróf
mezőrűl, és elötalálván az vén asszonyt, kérdi, mit viszen? és midőn egyenesen nem
felelne, lova hátáról leszálván, meglátja, és az dolgot, miben legyen, megértvén,
élete veszése alatt meghagyja a vénasszonynak, hogy a gyermekeket elveszetteknek
mondja lenni, és igy mindeniknek külön dajkát fogadván, felnevelteté. Midőn
felserdültek volna, az minémü ruházatban jártatják vala az háznál felnevekedett
gyermeket, az többinek is a Gróf szintén olyan ruhát szabat, és midőn ebédlenének,
azokat is udvarhoz felviteti, s egyenlők s hasonlók lévén az otthon felnevelthez,
nagyon gyönyörködik az grófasszony bennök. Kérdi az gróf, ha ki oly szép
gyermekecskét megöletne, mit érdemlene? Felel – egy átaljában halálnak fi a volna.
Mond az Gróf: te vagy az, asszonyi-állat, a ki ezeket elveszteni parancsoltad volt.
Melyről megemlékezvén az asszony, lábaihoz borúl urának, és ugy kér kegyelmet
fejének. Ezektől felnevelkedések után hét nemzetség származott, t. i. Csapi, Bocskai,
Szőrtci, Sós, Raskai, Eszeni, Kövesdi. Ha valaki ez historiában kételkednék, ebből
elhiheti, hogy ez historia, egy előkötőre mind felvagyon himmel varva, mely csak
nem régen költ ki Ecsed várából, ha ki inquirálná, nyomában is elérhetné.”
Jelen kiadványunkban a történet valóságtartalmát vizsgáljuk két tanulmány
révén.

Zubánics László sorozatszerkesztő

Csatolmányok

Hírek

  • Kihagyhatatlan magyar olvasmányok filmváltozatai a Dunán

    A Duna a magyar filmek otthonaként közkedvelt klasszikusokkal indítja az évet. Januárban és februárban vasárnap esténként Jókai Mór és Fekete István népszerű regényeinek film- és sorozatadaptációi érkeznek a képernyőre, amelyek nemcsak könyvben, de filmvásznon is kötelezőek.

  • Kárpátaljai újságíró a Média a Családért-díj döntősei között

    A Média a Családért Alapítvány kihirdette a Média a Családért díj 2025 pályázatának tíz döntősét. A kiválasztott alkotások között szerepel a Kárpátalja.ma hírportál újságírója, Bursza Krisztina pályamunkája is.

  • Kautzky Armand: „… a színészet egyszerre szólista és csapatmunka”

    A nevem Bond… James Bond” – mutatkozott be viccesen Kautzky Armand Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész, érdemes művész, aki nemrégiben Beregszászba látogatott. A főképpen szinkronhangjáról ismert színművész a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjába kapott me...

  • Petőfi Sándorra emlékeztek Kárpátalján

    A világ magyarsága hagyományosan az év első napján emlékezik Petőfi Sándor költő és forradalmárra. Kárpátalján Ungváron és Badalóban tartottak csendes megemlékezést a nemzeti hős születésnapja alkalmából.

  • Január 1. – Újév napja, Boldogasszony havának első napja

    Január elseje, a polgári év kezdete, de nem volt ez mindig így. A január elseji évkezdet a Gergely-féle naptárreform óta vált általá­nossá. Ez 1582 óta van " forgalomban ".

  • Újév Ukrajnában és Kárpátalján – hagyományok, hiedelmek és modern ünneplés

    Bár Ukrajnában immár negyedik éve tart a háború, vannak hagyományok, amelyek kitörölhetetlenek. Tűzijátékot gyújtani már évek óta nem lehet, ám számos olyan újévi szokás él tovább, amelyeket az ukrán családok ma is megtartanak, hiszen ezek elengedhetetlen részei az ünnepnek. Az újév itt nem pusztán ...

Copyright © 2026 KMMI