Kárpáti Magyar Krónika – XXIV. (XXI.) évfolyam, 9. (287.) szám. 2020. április 30.

Írta: Zubánics László, Dupka György, Szemere Judit, Fuchs Andrea | A kiadás éve: 2020

EZ LESZ 2020 MÁJUSÁBAN

Májusi népszokások, hiedelmek

Jóllehet a legtöbbünknek májusról valószínűleg a nemzetközi munkásmozgalom szociális és gazdasági vívmányainak ünnepe jut elsőként az eszünkbe, május első napjának megünneplése valójában a kereszténység előtti időkből eredő pogány szokás. Nézzük, mire számíthatunk a tavaszutó havában. A május elnevezése a rómaiak Maius hónapjából ered, a szó feltehetően a föld termését oltalmazó Maia istennő nevéből származtatják, akinek május elsején mutattak be áldozatot. Az e napon tartott ünneplés a majális, a májusi jelentésű latin maialis szóból származik.

Május 1. A május elsejei ünnepség egyik legjellegzetesebb eseménye a májusfaállítás volt. (A székelyek jakabfának, hajnalfának, másutt májfának is nevezik). A májusfa a tavasz, a természet újjászületésének a szimbóluma, de jelenti a lányok elismerését, a nagylányokhoz való tartozást. (Május elsejére virradóra szokás állítani a nagylányok háza előtt.) A legények csoportokba verődve, éjszaka állítják, ami lehet sudár fa, vagy zöldellő, virágzó ág. Szalagok, kendők, virágok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá, néhol egy kis táblát is akasztanak rá, amelyen értékelik a lány „magaviseletét”. Ezzel adták a falu tudtára, hogy melyik lány tetszik nekik. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén „kitáncolják” a fát, vagyis a fát kidöntik táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett. De szokás még a májusi virág küldése is. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül. Kárpátalján ilyenkor szerenádot is adnak a kiválasztott hölgy ablaka alatt, illetve a legények „figyelmességét” a kisajtók bánták, amely gyakran a szomszéd határból kerültek elő.

Május 4. Flórián napja. A tűzoltók védőszentje. Tiszteletének magyarázatára – amely az újkorban élénkült meg, és elsősorban Közép-Európára volt jellemző – kétféle magyarázatot ismerünk:

  • Gyermekkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai.
  • Egy szénégetőt mentett meg a tűzhaláltól, amikor az hozzá fohászkodva vizet kért. (A szénégető máglyája lángra lobbant, próbálta eloltani, azonban ő is a tűzbe esett, ekkor vizet kért a víz által halt Flóriántól, így menekült meg a tűztől.)

Fagyosszentek: Május 12 – Pongrác, május 13 – Szervác, május 14 – Bonifác ókeresztény vértanúk napja. A népi megfigyelés szerint a tavaszi meleg napok ezeken a napokon hirtelen hidegre változnak, nem ritkák az éjszakai fagyok. Hogy a fiatal palánták ne károsodjanak, uborkát, paradicsomot, babot általában csak a fagyosszentek elmúltával ültették el, s védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek.

Május 16. Nepomuki Szent János ünnepe. Cseh vértanú szent, a hajósok, vízimolnárok védőszentje. Szobrait általában víz közelében állítják fel. Ilyenkor zöld ágakkal, gyertyákkal díszítik fel, hajóra viszik, és vízi körmenetet tartanak a tiszteletére. Ez az ún. Jánoska-eresztés.

Május 25. Orbán napja. A kocsmárosok, kádárok, szőlészek védőszentje. Sokfelé szobrot állítottak neki, és ünnepi körmenettel járultak hozzá, kérve tőle a bőséges szőlőtermést.

Május 31. Pünkösd. Időpontja változó (a húsvét utáni 50. napon tartják) május 10. és június 13. közé eshet. A keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét ünnepli e napokon. Számos népszokás kapcsolódik hozzá pl. a „hesspávázás”, „törökbasázás”, „rabjárás”, a pünkösdi királyné járás. Az ünnephez kapcsolódnak időjárás- és termésjósló hiedelmek is: ha ilyenkor esik, jó termés várható. A régi öregek e napokon zöld ágakat tettek az istállókra, a házakra, a kerítésre a gonosz szellemek ellen.

Májusi események
 
* Ukrajna a COVID-19 koronavírusos megbetegedések terjedésének megfékezése érdekében március 12-étől az egész országra kiterjedő karantént vezetett be. A rendkívüli helyzetre való tekintettel többek között a magyar szervezetek, intézmények, önkormányzatok, a történelmi egyházak által meghirdetett összes májusi program elmarad, mivel betiltották a tömeges, köztéri és beltéri rendezvényeket.
 
 
Könyvespolc – 2020
 
Kárpátaljai magyar könyvek
(Sorozatszerkesztő és felelős kiadó: Dupka György)
 
Zselicki József. Az ismeretlen katona. Régi és új versek. Illusztrációk: Matl Péter. Felelős szerkesztő: Lőrincz P. Gabriella. Kárpátaljai Magyar Könyvek 289. Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó, 2020.
Szöllősy Tibor. Álmait az ember… Tollal mentett tanulságos történetek. Kárpátaljai Magyar Könyvek 290. Felelős szerkesztő: Nagy Zoltán Mihály. Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó, 2020.
Horváth Sándor. Jelentés a mélyből. Válogatott írások. Szerkesztő: Szemere Judit. Kárpátaljai Magyar Könyvek 283. A kiadvány megjelenését a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet támogatta. Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó, 2019.
 
ELŐKÉSZÜLETBEN
 
Kótyuk Erzsébet. Ha ad az Isten bajt, ad ahhoz erőt is … Népi orvosló hagyományok és hiedelmek az Ung-vidéki magyar falvakban. Felelős szerkesztő: Shrek Tímea. Kárpátaljai Magyar Könyvek 291. Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó, 2020.
Kovács Eleonóra. Érzékelés. Könyvismertető, filmnapló, jegyzet. Felelős szerkesztő: Shrek Tímea. Kárpátaljai Magyar Könyvek 287. Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó, 2020.
Marcsák Gergely. Súlyos hagyomány. Előadások, cikkek, recenziók. Felelős szerkesztő: Shrek Tímea. Kárpátaljai Magyar Könyvek 286. Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó, 2020.
Dupka György. Az 1956-os forradalom visszhangja Kárpátalján, a „megrengett Szovjetföldön”. Felelős szerkesztő: Szemere Judit. Kárpátaljai Magyar Könyvek 288. Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó, 2020.
György Dupka. How the principle of collective guilt was carried out against the hungarian and german Populations of Subcarpathia on the strength of the execution of the decisions of the military board of the 4th ukrainian front IN LIGHT OF THE NKVD REPORTS in 1944-1946.  A kollektív bűnösség elvének alkalmazása a kárpátaljai magyarokkal és németekkel szemben, a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa határozatainak végrehajtása az NKVD jelentések tükrében, 1944–1946. (Angol-magyar monográfia.) Fordította: dr. Ortutaty Péter. Felelős szerkesztő és lektor: dr. Molnár Erzsébet. Kárpátaljai Magyar Könyvek 292. Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó, 2020.
 
 
hasznos kulturális, irodalmi, művészeti, tudományos információk
 
  • Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (ezen belül: Együtt irodalmi-művészeti-kulturális két havi folyóirat és a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozat tárolt vált6ozata): http://kmmi.org.ua
  • Kovács Vilmos Irodalmi Társaság: http://kvit.hu
  • RIT, Kárpátalja Magyar Képzőművészek és Iparművészek Révész Imre Társasága: https://reveszimretarsasag.hu/
  • Kárpátaljai Credo verséneklő Együttes. Kárpátaljai magyar zene Kárpátaljáról (lemezek): http://credo.def.hu/Hazunktajilemezek.htm
  • Szolyvai Emlékpark: www.szolyvaipark.com.ua
  • Kárpátaljai Tudományos Adatbank: karpataljaiadatbank.net
  • II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola: www.kmf.uz.ua
  • Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézete:
 magyarkar-une.org
 
hasznos média linkek
 
http://karpataljalap.net
http://kiszo.net
 
Dokumentumfilmek
(A YouTube-on elérhető népszerű dokumentumfilmek)
 
* Kárpátaljai tragédia. Rendező: Hajduk Márta.
https://www.youtube.com/watch?v=hge17S3IEeE
* Látótér – Nyelvháború Kárpátalján
* Kárpátalja
https://www.youtube.com/watch?v=XycFjziEQgY
* Szerelmes földrajz. Kárpátalja. Vári Fábián László költő, tanár beszél szülőföldjéről.
https://www.youtube.com/watch?v=uUZqs3nOhRU
* "ЦІНА ЖИТТЯ НА ЗЕМЛІ ЖИВИХ" фільм-реквієм/Az élet értéke az élő földön film-rekviem, I. rész. Перша частина відеопроекту: Трилогія «Закарпатські угорці і німці: інтернування та депортаційні процеси 1944–1955 рр.». A kárpátaljai magyarok és németek internálásának és deportálásának folyamatáról 1944–1955 között.
         * "Щоб не плакало небо над Україною" (Hogy ne sírjon az ég Ukrajna felett), 2015 р. "Damit der Himmel über der Ukraine nicht weint". Okszana Golovcsuk film-rekviemje, II. rész (ukrán–orosz nyelven). A kárpátaljai magyarok és németek internálásának és deportálásának folyamatáról 1944–1955 között.
* Намальована війна, 2015. Namaliovana viyna (Megfestett háború), 2015. Drawing War, 2014. Okszana Golovcsuk film-rekviemje, III. rész (ukrán–orosz nyelven). A kárpátaljai magyarok és németek internálásának és deportálásának folyamatáról 1944–1955 között.
 
 
(Forrás: KMMI, MÉKK, Facebook, www.karpatalja.ma, www.karpatinfo.net, www.karpataljaturizmus.info, www.zakarpattya.net.ua)
 
 
Szerkeszti a szerkesztőbizottság:
 
Zubánics László (elnök), Dupka György, Szemere Judit (szerkesztő), Fuchs Andrea.
Megjelenik: havonta két alkalommal.
Az elektronikus újság irodalmi, művészeti híreket, információkat tartalmaz.
A levelezési lista nyilvános, ahhoz bárki csatlakozhat.
Archívum: kmmi.org.ua

Hírek

Copyright © 2024 KMMI