Belső-Ukrajna a népszámlálás tükrében

Írta: Dupka György, Zubánics László | A kiadás éve: 2011

Ukrajna összlakossága a 2001. december 5-i népszámlálás adatai szerint 48 millió 457 ezer főt tett ki. Az ország egészét tekintve jelentős népsűrűségről beszélhetünk – 80 fő/négyzetkilométer. A népsűrűség a legalacsonyabb északnyugaton és az ország déli részén (60 fő/négyzetkilométer) Különösen alacsony ez a mutató Csernyigov megyében (39 fő/ négyzetkilométer). A legsűrűbben lakottak a keleti iparvidékek, ahol ez a mutató meghaladta a 90 főt, a Donyecki megyében pedig elérte a 183 főt.

Ukrajnában az 1989-es népszámlálás során 51 millió 452 ezer személyt vettek nyilvántartásba. 2001 decemberére közel hárommillióval csökkent az időközben függetlenné vált ország lakossága (a hivatalos statisztikai adatok szerint ekkor Ukrajna 25 megyéjében, a Krími Autonóm Köztársaságban, Kijev és Szevasztopol városaiban 48 millió 457 ezer ember élt.)
A tizenkét év nyertesei:
az ukránok, hiszen míg 1989-ben az egykori szovjet tagköztársaságban csak 37 millió 419 személy vallotta magát ukrán nemzetiségűnek, addig rá tizenkét esztendővel – ha minimális arányban is, de növekedett az ukrán nemzetiségűek száma –, ez a mutató 37 millió 419 ezer főt tett ki. Ez mellékesen azt is jelenti, hogy, míg 1989-ben az ország névadó nemzete az összlakosság csupán 73 százalékát adta, addig napjainkban már a 78 százalékát.
a románok, a cigányok, a krími tatárok esetében jelentős számbeli gyarapodás tapasztalható.
• Nagy számban jelentek meg Ukrajna területén, s vették fel az ukrán állampolgárságot a különböző kaukázusi népek képviselői: azeriekből például 45 200-at, örményekből (akik a Krím-félszigeten és a Fekete-tenger partvidékén, akárcsak a bolgárok és gagauzok, őslakosoknak számítanak, de a második világháború idején a krími tatárokhoz hasonlóan őket is kitelepítették) 99 900 személyt, míg grúzokból 34 200 főt számláltak össze a biztosok.
A tizenkét év vesztesei:
az orosz nép 1989-ben még 11 millió 356 ember vallotta magát e nemzetiséghez tartozónak, 2001-ben viszont már csak 8 millió 384-en, azaz a csökkenés eléri a hárommillió főt.
a zsidók, akik 1989-ben még 486 ezren voltak, mára viszont csupán 103 ezer 600-an maradtak.
a lengyelek, a korábbi 219 ezerrel szemben mostanra 144 ezer 100-an élnek Ukrajnában,
a belaruszok 440 ezerrel szemben csupán 278 ezer 800-an vannak,
a bolgárok, akik 234 ezerről 204 ezer 600-ra csökkentek.
a magyarok: míg 1989-ben a Szovjet-Ukrajnában 163 ezer személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, addig 2001 decemberében 156 ezer 600-an, ami a független Ukrajnában lakó népek létszámát illetően a hetedik helyet jelenti. Azaz a csökkenés mindössze 6 ezer 400 főt tesz ki. Ezen belül Kárpátalján az 1989-es 155 ezer 711 fővel szemben tizenkét év múlva 151 500 főt vettek lajstromba, azaz 4211 fővel csökkent a magyarság száma. Kárpátalján a magyarság tartja az előkelő második helyet, s az összlakosság 12,1 százalékát teszi.

Részletes adatok, táblázatok az alábbi mellékletben: Belső-Ukrajna a népszámlálás tükrében.doc

Hírek

  • Nagyszőlőstől Rabatig – könyvbemutató a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    Október 24-én a Munkácsy Mihály Magyar Ház adott otthont egy különleges irodalmi estnek, ahol a közönség megismerkedhetett egy rendhagyó művel és annak szerzőjével. A Nagyszőlőstől Rabatig – utazás a határok mentén és egy diplomata múltjába című könyv szerzője dr. Perényi János nagykövet, történész,...

  • Az ungvári miniszobrok nyomában

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor kész...

  • Kokas Erzsébet: „…az éneklés „megszólítja” a gyermekeket”

    A tiszapéterfalvai Kokas Banda népzenei együttes neve valószínűleg kevesek előtt ismeretlen. Családi „vállalkozásnak” is nevezhetnénk a zenekart, hiszen id. Kokas Károly gyermekei, Erzsébet, Krisztina és Károly hamar felnőttek a feladathoz, hogy erősítsék, bővítsék a zenekart ének- és tánctudásukkal...

  • Szalagavató ünnepség a Beregszászi Bethlen Gábor Líceumban

    A Beregszászi Bethlen Gábor Líceum végzős diákjai életük egyik legemlékezetesebb pillanatát élhették át október 24-én délután, hiszen sor került a 2025-ös szalagavató ünnepségre. A városi művelődési ház színpadán ezúttal két végzős osztály, a 11. a és 11. b diákjai kapták meg a reményt és a kitartás...

  • Dalmay Árpádnak adományozták az idei Pásztor Ferenc-díjat

    Pásztor Ferencre, a beregszászi római katolikus egyházközség egykori plébánosára emlékeztek a hétvégén a Vérke-parti városban. Egyúttal átadták a róla elnevezett díjat, melyet az idén Dalmay Árpádnak ítéltek oda.

  • A zene híd, a vers kapaszkodó – 30 éves a Credo

    Harminc éve íródik a Credo Verséneklő Együttes története templomokban, koncerttermekben, fesztiválokon és kicsi falusi közösségekben, ahol elmondják, kik vagyunk mi, kárpátaljai magyarok. A verséneklés számukra egyszerre identitásőrzés és szolgálat. Aki hallotta őket, tudja, miről beszélünk. Aki még...

Copyright © 2025 KMMI