Belső-Ukrajna a népszámlálás tükrében

Írta: Dupka György, Zubánics László | A kiadás éve: 2011

Ukrajna összlakossága a 2001. december 5-i népszámlálás adatai szerint 48 millió 457 ezer főt tett ki. Az ország egészét tekintve jelentős népsűrűségről beszélhetünk – 80 fő/négyzetkilométer. A népsűrűség a legalacsonyabb északnyugaton és az ország déli részén (60 fő/négyzetkilométer) Különösen alacsony ez a mutató Csernyigov megyében (39 fő/ négyzetkilométer). A legsűrűbben lakottak a keleti iparvidékek, ahol ez a mutató meghaladta a 90 főt, a Donyecki megyében pedig elérte a 183 főt.

Ukrajnában az 1989-es népszámlálás során 51 millió 452 ezer személyt vettek nyilvántartásba. 2001 decemberére közel hárommillióval csökkent az időközben függetlenné vált ország lakossága (a hivatalos statisztikai adatok szerint ekkor Ukrajna 25 megyéjében, a Krími Autonóm Köztársaságban, Kijev és Szevasztopol városaiban 48 millió 457 ezer ember élt.)
A tizenkét év nyertesei:
• az ukránok, hiszen míg 1989-ben az egykori szovjet tagköztársaságban csak 37 millió 419 személy vallotta magát ukrán nemzetiségűnek, addig rá tizenkét esztendővel – ha minimális arányban is, de növekedett az ukrán nemzetiségűek száma –, ez a mutató 37 millió 419 ezer főt tett ki. Ez mellékesen azt is jelenti, hogy, míg 1989-ben az ország névadó nemzete az összlakosság csupán 73 százalékát adta, addig napjainkban már a 78 százalékát.
• a románok, a cigányok, a krími tatárok esetében jelentős számbeli gyarapodás tapasztalható.
• Nagy számban jelentek meg Ukrajna területén, s vették fel az ukrán állampolgárságot a különböző kaukázusi népek képviselői: azeriekből például 45 200-at, örményekből (akik a Krím-félszigeten és a Fekete-tenger partvidékén, akárcsak a bolgárok és gagauzok, őslakosoknak számítanak, de a második világháború idején a krími tatárokhoz hasonlóan őket is kitelepítették) 99 900 személyt, míg grúzokból 34 200 főt számláltak össze a biztosok.
A tizenkét év vesztesei:
• az orosz nép 1989-ben még 11 millió 356 ember vallotta magát e nemzetiséghez tartozónak, 2001-ben viszont már csak 8 millió 384-en, azaz a csökkenés eléri a hárommillió főt.
• a zsidók, akik 1989-ben még 486 ezren voltak, mára viszont csupán 103 ezer 600-an maradtak.
• a lengyelek, a korábbi 219 ezerrel szemben mostanra 144 ezer 100-an élnek Ukrajnában,
• a belaruszok 440 ezerrel szemben csupán 278 ezer 800-an vannak,
• a bolgárok, akik 234 ezerről 204 ezer 600-ra csökkentek.
• a magyarok: míg 1989-ben a Szovjet-Ukrajnában 163 ezer személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, addig 2001 decemberében 156 ezer 600-an, ami a független Ukrajnában lakó népek létszámát illetően a hetedik helyet jelenti. Azaz a csökkenés mindössze 6 ezer 400 főt tesz ki. Ezen belül Kárpátalján az 1989-es 155 ezer 711 fővel szemben tizenkét év múlva 151 500 főt vettek lajstromba, azaz 4211 fővel csökkent a magyarság száma. Kárpátalján a magyarság tartja az előkelő második helyet, s az összlakosság 12,1 százalékát teszi.

Részletes adatok, táblázatok az alábbi mellékletben: Belső-Ukrajna a népszámlálás tükrében.doc

Hírek

  • Hit, hűség, megmaradás – Tudományos konferencia Esterházy János emlékének tiszteletére

    2026-ban ünnepeljük Isten szolgája gróf Esterházy János születésének 125. évfordulóját, jövőre pedig tragikus halálának 70. évfordulójára emlékezünk. Ebből az alkalomból Magyarország Beregszászi Konzulátusa kezdeményezésére, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem és az Ortutay Elemér Görögk...

  • A 82 évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek Beregszászban

    Nyolcvankét évvel ezelőtt a szovjet légierő két hullámban bombázta a beregszászi vasútállomást, ahol éppen számos, magyar lovas egységet, illetve menekülő észak-erdélyi magyarokat szállító szerelvény vesztegelt. A támadásnak sok halottja volt: legtöbbjük katona, de civilek is áldozatul estek. A Pro ...

  • Báró Perényi Zsigmondra emlékeztek Budapesten

    Kárpátaljai gyökerek, a magyar szabadság mártírja „Perényi Zsigmond alakja örök példa a magyarság előtt. Hiszen az ő kitartása, elvhűsége példát mutat mindenkinek” – emelte ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke október 9-én az 1848–1849-es magyar forr...

  • Ahol a gyökerek új formát öltöttek – Lezárult a XV. Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábor

    Szeptember 29-én ért véget a Pro Arte – Munkács civil szervezet XV. Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábora, amelynek ezúttal is a Királyfiszálláson található Kvitka Polonini Szanatórium adott otthont. A szeptember 15. és 29. között megrendezett művésztelepen hét ország nyolc alkotója dolgozott együtt...

  • Trivoga Rákospalotán

    2026. október 7-én tartotta meg legújabb rendezvényét Rákospalotán, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Eötvös utcai tagkönyvtárában a Mitracsek Presszó. A Lengyel János beregszászi születésű író-újságíró vezette kulturális programsorozat szeptemberben kezdte meg a hatodik évadát. Ezúttal messzi földről...

  • „Az igaz eszmét eltiporni nem lehetett” – Nagyszőlősön is megemlékeztek a magyar Golgotáról

    Október 6. az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elbukása utáni, Európa-szerte döbbenetet keltő, hihetetlenül brutális Habsburg-megtorlás jelképe. Ezen a napon a honvédsereg tizenhárom főtisztjét: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner Györgyöt...

Copyright © 2026 KMMI