Belső-Ukrajna a népszámlálás tükrében

Írta: Dupka György, Zubánics László | A kiadás éve: 2011

Ukrajna összlakossága a 2001. december 5-i népszámlálás adatai szerint 48 millió 457 ezer főt tett ki. Az ország egészét tekintve jelentős népsűrűségről beszélhetünk – 80 fő/négyzetkilométer. A népsűrűség a legalacsonyabb északnyugaton és az ország déli részén (60 fő/négyzetkilométer) Különösen alacsony ez a mutató Csernyigov megyében (39 fő/ négyzetkilométer). A legsűrűbben lakottak a keleti iparvidékek, ahol ez a mutató meghaladta a 90 főt, a Donyecki megyében pedig elérte a 183 főt.

Ukrajnában az 1989-es népszámlálás során 51 millió 452 ezer személyt vettek nyilvántartásba. 2001 decemberére közel hárommillióval csökkent az időközben függetlenné vált ország lakossága (a hivatalos statisztikai adatok szerint ekkor Ukrajna 25 megyéjében, a Krími Autonóm Köztársaságban, Kijev és Szevasztopol városaiban 48 millió 457 ezer ember élt.)
A tizenkét év nyertesei:
az ukránok, hiszen míg 1989-ben az egykori szovjet tagköztársaságban csak 37 millió 419 személy vallotta magát ukrán nemzetiségűnek, addig rá tizenkét esztendővel – ha minimális arányban is, de növekedett az ukrán nemzetiségűek száma –, ez a mutató 37 millió 419 ezer főt tett ki. Ez mellékesen azt is jelenti, hogy, míg 1989-ben az ország névadó nemzete az összlakosság csupán 73 százalékát adta, addig napjainkban már a 78 százalékát.
a románok, a cigányok, a krími tatárok esetében jelentős számbeli gyarapodás tapasztalható.
• Nagy számban jelentek meg Ukrajna területén, s vették fel az ukrán állampolgárságot a különböző kaukázusi népek képviselői: azeriekből például 45 200-at, örményekből (akik a Krím-félszigeten és a Fekete-tenger partvidékén, akárcsak a bolgárok és gagauzok, őslakosoknak számítanak, de a második világháború idején a krími tatárokhoz hasonlóan őket is kitelepítették) 99 900 személyt, míg grúzokból 34 200 főt számláltak össze a biztosok.
A tizenkét év vesztesei:
az orosz nép 1989-ben még 11 millió 356 ember vallotta magát e nemzetiséghez tartozónak, 2001-ben viszont már csak 8 millió 384-en, azaz a csökkenés eléri a hárommillió főt.
a zsidók, akik 1989-ben még 486 ezren voltak, mára viszont csupán 103 ezer 600-an maradtak.
a lengyelek, a korábbi 219 ezerrel szemben mostanra 144 ezer 100-an élnek Ukrajnában,
a belaruszok 440 ezerrel szemben csupán 278 ezer 800-an vannak,
a bolgárok, akik 234 ezerről 204 ezer 600-ra csökkentek.
a magyarok: míg 1989-ben a Szovjet-Ukrajnában 163 ezer személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, addig 2001 decemberében 156 ezer 600-an, ami a független Ukrajnában lakó népek létszámát illetően a hetedik helyet jelenti. Azaz a csökkenés mindössze 6 ezer 400 főt tesz ki. Ezen belül Kárpátalján az 1989-es 155 ezer 711 fővel szemben tizenkét év múlva 151 500 főt vettek lajstromba, azaz 4211 fővel csökkent a magyarság száma. Kárpátalján a magyarság tartja az előkelő második helyet, s az összlakosság 12,1 százalékát teszi.

Részletes adatok, táblázatok az alábbi mellékletben: Belső-Ukrajna a népszámlálás tükrében.doc

Hírek

  • Az interneten is elérhető a hősi halottak kutatható adatbázisa

    Elindult a második világháborúban hősi halált halt, megsebesült és hadifogságba esett magyar katonák internetes adatbázisa, amely bárkinek hozzáférhető, kutatható.

  • Tíz tény Leonardo da Vinci életéről

    Reneszánsz géniusz, aki egyszerre volt művész, tudós, anatómus és hadmérnök, repülő- és vízkiemelő szerkezetet, sőt, még tankot is tervezett, és még azt is meg akarta fejteni, miért kék az ég. 

  • Felhangolva: Munkácsi Református Kisegyüttes

    A dicsőítő dalok egy olyan műfaj, amikor már az első néhány akkordból halljuk, megérezzük, hogy nem csak zenéről van szó, mert mélyebben érintenek meg bármelyik más dallamnál. Aki hallgatja, érzi, hogy azért magasztosak, mert a világ, az ember és maga a zene Teremtőjéről szólnak. Egy dicsőítő fellép...

  • Kárpátalja anno: a szürtei református templom

    Az Ungvártól mindössze 15 kilométerre fekvő Szürte első említése 1281-ből való. A magyar ajkú településen református, római katolikus és görögkatolikus vallású hívek élnek.

  • Január 13.: az ortodox egyház szilvesztere

    Ukrajnában az ortodox egyház képviselői a Julianus-naptár szerint január 13-án ünneplik az újévet. Az ortodox vagy pravoszláv újév szláv elnevezéssel „a régi újév” (Sztarij Novij Rik). Az ünnepet körülöleli a misztika.

  • Budapest lesz 2022-ben a cirkusz fővárosa

    Már másodszor halasztják el a szervezők a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivált, azonban Magyarországon négy kontinens, kétszáz artistaművésze vetélkedhet majd a 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon – újságolták az M5 kulturális csatorna műsorában a világhírű artisták, a Rippel fivérek, ak...

Copyright © 2022 KMMI