Belső-Ukrajna a népszámlálás tükrében

Írta: Dupka György, Zubánics László | A kiadás éve: 2011

Ukrajna összlakossága a 2001. december 5-i népszámlálás adatai szerint 48 millió 457 ezer főt tett ki. Az ország egészét tekintve jelentős népsűrűségről beszélhetünk – 80 fő/négyzetkilométer. A népsűrűség a legalacsonyabb északnyugaton és az ország déli részén (60 fő/négyzetkilométer) Különösen alacsony ez a mutató Csernyigov megyében (39 fő/ négyzetkilométer). A legsűrűbben lakottak a keleti iparvidékek, ahol ez a mutató meghaladta a 90 főt, a Donyecki megyében pedig elérte a 183 főt.

Ukrajnában az 1989-es népszámlálás során 51 millió 452 ezer személyt vettek nyilvántartásba. 2001 decemberére közel hárommillióval csökkent az időközben függetlenné vált ország lakossága (a hivatalos statisztikai adatok szerint ekkor Ukrajna 25 megyéjében, a Krími Autonóm Köztársaságban, Kijev és Szevasztopol városaiban 48 millió 457 ezer ember élt.)
A tizenkét év nyertesei:
az ukránok, hiszen míg 1989-ben az egykori szovjet tagköztársaságban csak 37 millió 419 személy vallotta magát ukrán nemzetiségűnek, addig rá tizenkét esztendővel – ha minimális arányban is, de növekedett az ukrán nemzetiségűek száma –, ez a mutató 37 millió 419 ezer főt tett ki. Ez mellékesen azt is jelenti, hogy, míg 1989-ben az ország névadó nemzete az összlakosság csupán 73 százalékát adta, addig napjainkban már a 78 százalékát.
a románok, a cigányok, a krími tatárok esetében jelentős számbeli gyarapodás tapasztalható.
• Nagy számban jelentek meg Ukrajna területén, s vették fel az ukrán állampolgárságot a különböző kaukázusi népek képviselői: azeriekből például 45 200-at, örményekből (akik a Krím-félszigeten és a Fekete-tenger partvidékén, akárcsak a bolgárok és gagauzok, őslakosoknak számítanak, de a második világháború idején a krími tatárokhoz hasonlóan őket is kitelepítették) 99 900 személyt, míg grúzokból 34 200 főt számláltak össze a biztosok.
A tizenkét év vesztesei:
az orosz nép 1989-ben még 11 millió 356 ember vallotta magát e nemzetiséghez tartozónak, 2001-ben viszont már csak 8 millió 384-en, azaz a csökkenés eléri a hárommillió főt.
a zsidók, akik 1989-ben még 486 ezren voltak, mára viszont csupán 103 ezer 600-an maradtak.
a lengyelek, a korábbi 219 ezerrel szemben mostanra 144 ezer 100-an élnek Ukrajnában,
a belaruszok 440 ezerrel szemben csupán 278 ezer 800-an vannak,
a bolgárok, akik 234 ezerről 204 ezer 600-ra csökkentek.
a magyarok: míg 1989-ben a Szovjet-Ukrajnában 163 ezer személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, addig 2001 decemberében 156 ezer 600-an, ami a független Ukrajnában lakó népek létszámát illetően a hetedik helyet jelenti. Azaz a csökkenés mindössze 6 ezer 400 főt tesz ki. Ezen belül Kárpátalján az 1989-es 155 ezer 711 fővel szemben tizenkét év múlva 151 500 főt vettek lajstromba, azaz 4211 fővel csökkent a magyarság száma. Kárpátalján a magyarság tartja az előkelő második helyet, s az összlakosság 12,1 százalékát teszi.

Részletes adatok, táblázatok az alábbi mellékletben: Belső-Ukrajna a népszámlálás tükrében.doc

Hírek

  • Kárpátaljai művészdinasztiák: új kiállítás-sorozat indult

    Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeummal együttműködve új kiállítás-sorozatot indított a kárpátaljai művészdinasztiák munkásságának bemutatására. Ennek első eseményeként Boksay József, a kárpátaljai festőiskola alapítója, kiemelkedő képviselője és...

  • Eredetileg az özönvízről festette volna monumentális körképét Feszty Árpád

    109 éve, 1914. június 1-én hunyt el Feszty Árpád festő, a magyarok bejövetelét ábrázoló híres körkép alkotója. A korabeli sajtó így írt róla: „Feszty a körképpel konkurenciát csinált saját magának. Őt most a körkép festőjének ismerik és csak annak. Pedig mielőtt ezt a populáris képet megalkotta voln...

  • Tűz az összetartozás, a béke jegyében

    Az összetartozás iránti vágy mindig is bennünk volt, három éve azonban látható formát öltött. Az Összetartozásunk Tüze kezdeményezés keretében fellobbant láng azóta is ég mindannyiunk szívében, melegséggel tölt el, erőt ad, és immár elolthatatlan.

  • Pfeifer Anita: „…próbálok úgy cselekedni, hogy ha csak kicsit is, de jobbá tegyem a világot…”

    Aktív, céltudatos, folyton pörgő, érdeklődő ifjú hölgy. Már kisiskolás korában érdekelte a biológia, nem csoda, hogy emellett döntött, s immár évek óta tanítja a tantárgyat. Szabad idejében sokat olvas, és a természetjárás is kikapcsolja. A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatának vendége Pfeifer Anita,...

  • Amit mindenképpen fontos tudni Kárpátaljáról

    Tudta, hogy Fedák Sári is Kárpátalján született? Hát azt, hogy területe nagyjából egyheted Magyarországnyi? Vagy, hogy a Vereckei-hágónál három átjáró is van? Ha mindezt nem is, három dolgot feltétlenül tudni kell Kárpátaljáról. Legalábbis Kovács Sándor helytörténész szerint, aki pénteken tartott el...

  • Áldott szép pünkösdnek gyönyörű idején – Népünnepély Guton, huszonharmadszor

    Ha békésebb időben valaki majd tudományos alapossággal utánanéz, hogy Kárpátalja legújabb kori történelmében mikorra is datálódik az első jelentősebb népünnepély, a Guti Pünkösdi Napokkal az elsők között szembesül. Mert a közösségmegtartó hit és az összetartozás fontosságát minden koron hangsúlyozó,...

Copyright © 2023 KMMI