Tudományos kisebbségkutatási részleg

(néprajz, történelem, művelődéstörténet, szociológia)

Cselekvési program:

• társadalomtudományi kutatómunka,
• a kulturális értékek társadalmi hatásának,
• a művelődési intézmények változásának vizsgálata,
• a művelődő közösségek tevékenységének elemzése,
• ezek fejlődését szolgáló kísérletek végzése.
• Néprajz-kutatások
• Történelem-, helytörténelem-kutatások,
• művelődéstörténet-kutatások,
• szociológia-kutatások, stb.
• Közös kutatási programok, szakmai tanácskozások megszervezése a kárpát-medencei intézmények között.

Rövidebb távú cselekvési program:

Helytörténeti-helyismereti szemináriumok és szakmai találkozók megszervezése. Különösen az utóbbi másfél évtizedben Kárpátalján is megnőtt az érdeklődés a helytörténet, a néprajz, a helyismeret iránt, s örvendetesen gyarapodott azoknak a munkáknak a száma is, amelyek ezt az igényt próbálják kielégíteni.

Az intézet beindítja a KMMI-Füzetek sorozatot, évkönyvet ad ki: Kárpátalja – Társadalomtudományi tanulmányok címmel.

Egyéb kutatási tervek:

• Az Utolsó óra – kötelező leltár című tervmunka elkezdése, az eddig elvégzett kutatások és elérhető források feltérképezése, lajstromba vétele.
• A társadalmi változások hatása a közösségi kapcsolatok és az egyéni életstratégiák alakulására című projektum megvalósítása.
• Felkarolni és szervezeti hátteret nyújtani a fiatal kutatók erre irányuló próbálkozásainak.

Adatbank programja:

• kisebbségtörténeti szempontból fontos feladatunk a hagyatékok feldolgozása. Ez alatt értendő az iratok rendezése, részletes kézirat-katalógusok összeállítása és a dokumentumok kutathatóvá tétele
• Az Intézet elsőként a forráskutatások megszervezésére helyezi a hangsúlyt, amelynek legfontosabb elemei: a közösségi értékrendet megjelenítő nyomtatott sajtó repertóriumának elkészítése.
• A kárpátaljai magyarság történeti kronológiájának összeállítása; az életrajzi adatbázis felépítése, amelyhez szorosan kötődik a személyi bibliográfiák összeállítása is.
• A kárpátaljai történeti kronológia összeállításának a megkezdése: 1918–1945-2008.
• Kárpátaljai magyar folyóiratok repertóriumainak elkészítése az OSZK bibliográfiai rendszerével kompatibilis módszertannal és mutatókkal.
• A repertóriumokat adatbázisba szerkesztve eleve internetes megjelenítésre szánjuk. A repertóriumok tartalmazzák az egyes számok publikációinak tételes bibliográfiai leírását, valamint a név és a tárgymutatót.
• A Kárpátalján 1945 és 2008 között magyar nyelven megjelent helytörténeti (alap) művek bibliográfiájának elkészítése.

Függelék:
Vári Fábián László: Tudományos kutatómunka a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetben, annak irányai és lehetőségei

Teljes joggal feltételezhető, hogy a KMMI megalakulását az anyanyelvi kultúra megtartásának fontos eseményeként tárgyalja majd a kárpátaljai magyarság rendszerváltozás utáni története. Már csak annak okán is, hogy a kezdetekre, a közművelődés szakembereinek 2007 elejei zentai tanácskozására visszatekintve Dupka György és Zubánics László mellett ott látjuk Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a KMKSZ alelnökét is, akinek a helyszínen kinyilvánított egyetértését úgy fogadhatjuk, mint a KMKSZ elnökségének megelőlegezett támogatását a KMMI Beregszászban való létrehozásához.

Sokan egyetérthetnek velem abban, hogy szükség volt már erre az intézményre, mert a ’90-es évektől sorra alakuló társadalmi és szakmai szervezetek – bár megnevezésükben és alapító okirataik által hangoztatott céljaikban – fennen hirdetik az anyanyelvi kultúra megtartásának és művelésének kiemelt feladatát, az utóbbi évek egymást érő politikai küzdelmeiben irányt és arculatot váltva többen elsodródtak a politikai érdekvédelem felé. Ez egyben természetszerű és az utóbbi évek ukrán belpolitikájának kontextusában indokolt is, azonban évek óta azt kell tapasztaltunk, hogy az elért politikai eredmények egyáltalán nem szolgálták a szervezetileg megosztott magyarságunk közeledésének és megerősödésének ügyét. Sajnos, a sokszor nem is elvi, csak személyi szembenállásból fakadó feszültség oldására, az egységnek legalább az ünnepi alkalom idejére szóló helyreállítására az egyik vagy másik társadalmi szervezet által meghirdetett ünnepi összejövetelek és kulturális rendezvények sem alkalmasak, mert hátterükben mindig ott ködlik a meghívó féllel szemben támasztott gyanú, mely szerint az épp most készül politikai tőkét kovácsolni az ünnep nyilvánosságából. Többek közt az ilyen jellegű idegenkedés megszüntetése végett kellene, s lenne érdemes – visszatérni a jelesebb ünnepek közös rendezésének gyakorlatához.

De addig, míg erre valamennyien ráébredünk, majd azt követően, ez az Intézet hivatott szakszerűen szervezni és irányítani a kárpátaljai magyarság kulturális örökségének, hagyományainak ápolását, helytörténetének tudományos igényű feldolgozását, hozzájárulva mindezzel anyanyelvünknek és nemzettudatunknak romlatlan megőrzéséhez. Fontos, hogy „pályakezdőként” figyeljük a Kárpát-medencében már régebben működő testvérintézetek tevékenységére, a mi körülményeink között is hasznosítható tapasztalataira, s hogy megfogjuk olykor ott tevékenykedő kollégáink segítő kezét. Reméljük, ennek nem lesznek akadályai. Ahhoz viszont, hogy a KMMI itthoni fogadtatása és elfogadása, a későbbiekben elismerésre fenntartások nélkül való legyen, kezdeményeznünk kell a hazai, azaz kárpátaljai kultúra – és társadalomkutató intézetekkel (Hungarológiai Intézet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Intézete) a kapcsolatfelvételt, majd keresni az együttműködés lehetőségeit. Sem anyagi, sem pedig a szellemi kapacitások tekintetében nem vagyunk abban a helyzetben, hogy minden egyes kutatási szakterület felé egyszerre kapjunk, sokkal célszerűbb azok jól átgondolt felosztása.

Amennyiben a KMMI bázisán létrejön a humán tudományosságnak egy szerény munkaközössége, úgy alkotó figyelmünket a következő tudományágak szakterületeire és azok bennünket érintő témaköreire szeretnénk irányítani.

• Történelem
  
  1. Helytörténeti kutatások. Településeink, védelmi létesítményeink szerepe az egyetemes nemzeti történelemben. A szabadságküzdelmek helyi eseményei.
  2. Kárpátalja közelmúltjának feltárása. Csehszlovákia kötelékében. A gazdaság egyenetlen fejlődése által előidézett csempészmozgalom történetének feltárása.
  3. A cseh államigazgatás és az 1920-ban elkezdett földbirtokviszonyok rendezése. Az első ruszin (ukrán) kolóniák létrehozása, a magyar etnikai tömb szándékosan eltervelt fellazítása.
  4. A sztálini terror időszakának további kutatása. Kuláktalanítás és kolhozosítás. A donbászi átnevelő munkatáborok története a szemtanúk visszaemlékezésében.
  5. Falumonográfiák.

• Kultúrtörténet
  
  1. A nemzetiségi anyanyelvi oktatás lehetőségei Kárpátalján a csehszlovák megszállás éveiben.
  2. A kárpátaljai magyar sajtó helyzete a két háború között. A kárpátaljai magyar nyelvű szépirodalom az adott történelmi korszakban.
  3. A szovjet korszak magyar sajtótörténete.
  4. Az amatőr színjátszás története. A beregszászi népszínház tevékenysége az 50–70-es években.
  5. A fotográfia kárpátaljai története.

• Néprajz
  
  1. Kárpátalja magyar folklórtörténete. A Sárospataki Református Főgimnázium amatőr gyűjtőinek tevékenysége az I. világháború előtt.
  2. A Magyar Néprajzi Társaság szakembereinek néprajzi kutatásai a visszacsatolás éveiben. A kárpátaljai gyűjtőtáborok kiadatlan anyagainak felkutatása és feldolgozása.
  3. Pálóczi Horváth Lajos néprajzi és folklórgyűjtő tevékenységének feltárása.
  4. A kárpátaljai magyar népköltészet további gyűjteményeinek kiadásához való előkészítése.
  5. A magyar–ruszin folklórkapcsolatok újabb fejezeteinek kidolgozása.

Előzetes elképzeléseink szerint e fontos témák kutatása évekre meghatározhatná a KMMI tudományos tevékenységét, de a felsorolás bővíthető minden olyan anyaggal, melynek közzétételével teljesebbé és árnyaltabbá válhat magyar közösségünk kulturális arculata.