Közgyűjteményi részleg
A KMMI 2008 első felében létrehozott könyvtárának könyvállománya meghaladja a 10.000 példányt, amely jelenleg is folyamatos feldolgozás alatt áll. A mai napra 2000 kötetet dolgoztunk fel, ami azt jelenti, hogy a könyv kap egy leltárszámot és egy rendszerezési számot, ez utóbbi alapján állapítjuk meg, hogy a könyv milyen témakörbe sorolható: szépirodalmi, történelmi, művészeti.
Külön polcon találhatóak a kárpátaljai, az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági könyvek. Az intézet könyvei főleg magyar nyelvűek.
A könyvtárban megtalálhatóak a kárpátaljai magyar sajtó különböző újságai, folyóiratai, amelyek rendszeresen havonta, fel vannak fűzve.
Könyvkiállítás fogadja a látogatókat a kárpátaljai írók könyveiből. Folyamatosan töltjük fel az audiovizuális készletet.
Tematikai rendszerezést is végzünk. Például: Szépirodalom: Jókai-kötetek, Mikszáth-kötetek, Verne-kötetek, Lexikonok, enciklopédiák. A világirodalom remekei: Dumas, Schapespeare, Dickens.
Könyvtárunkat egyre többen látogatják, de egyelőre nem tudjuk az olvasók igényeit teljes mértékben kielégíteni, mivel az állomány feldolgozás alatt áll.
Az anyanyelvű írott kultúra és olvasás helyi igényeit és sajátosságait figyelembe véve fogalmaztuk meg állomány-gyarapítási feladatunkat. Gyűjtjük és feldolgozzuk a trianoni döntés után, illetve 1918 után Kárpátalján megjelent valamennyi magyar nyelvű dokumentumot.
Mint ismeretes, jelenleg a legnagyobb magyar könyv- és folyóirat-gyűjteménnyel az ukrán állam tulajdonában lévő Kárpátaljai Tudományos Közkönyvtár Magyar és Idegen Nyelvű Osztálya rendelkezik. Megjegyzendő, hogy a kárpátaljai vonatkozású kiadványainak gyűjteménye igen hiányos. Követtük a szlovákiai somorjaiak példáját, csak a Kárpátaljával, az itteni nemzetiségek, illetve a helyi magyarság életével kapcsolatos anyaggyűjtést tarjuk központi feladatunknak.
A kutató diákok szakdolgozatukhoz könyvtárunkban gyűjthetnek anyagot.
A könyvtárat felkeresik a magyarországi, ungvári, munkácsi, illetve a beregszászi felsőfokú tanintézményekben tanuló diákok, gimnazisták, hivatásos és nem hivatásos kutatók, civil szervezeti vezetők is, akik itt helyben tudnak végezni elmélyült alapkutatásokat, illetve kikölcsönözik a számukra szükséges könyveket.
Segíteni kívánjuk a helyi kutatóink munkáját, kapcsolattartását a különböző tudományos műhelyekkel, könyvtárakkal Internetes, e-mailes hálózaton keresztül is.
A könyvtár monitoring szerepet is fölvállal, figyelemmel kíséri az Ukrajnában élő és tevékenykedő magyar származású tudósok, kutatók tevékenységét, folyamatos bibliográfiai adatbankot üzemeltet, begyűjti a magyar nyelvű publikációkat, forráshelyüket és igény szerint továbbítja az Országos Széchenyi Könyvtárnak és más magyarországi, határon túli tudományos műhelyeknek is.
Bevezettük a sajtófigyelő szolgálatot. Megrendeltük, tároljuk a legfontosabb kárpátaljai magyar és nem magyar média-kiadványokat. Sok irányú tevékenységünkkel a továbbiakban is az anyanyelvű írott kultúra terjesztésén és az olvasás iránti igény megtartásán fáradozunk
A program részletes leírása:
- 1945 előtti kiadványok külön gyűjteménye.
- Lap- és folyóirattár.
- Kortárs és mai magyar könyvállomány.
- Kisebbségkutatási és határon túli gyűjtemény.
- Digitális- és videótár.
- Hanganyagtár.
- Fotótár.
-
Kézirattár.
- Írói hagyatékok.
- egyéb kéziratos anyag.
Elsődleges feladatok:
* Állomány-gyarapítás
Gyűjti és feldolgozza a trianoni döntés után, illetve 1918 után Kárpátalján megjelent valamennyi magyar nyelvű dokumentumot:
- a nemzeti kisebbségekre általában vonatkozó, valamint a kárpátaljai magyarságról szóló bármilyen nyelven megjelent dokumentumokat;
- kezeli a kárpátaljai magyar írók, kutatók hagyatékát;
- elkészíti a kárpátaljai magyar sajtó és könyvkiadás bibliográfiáját 1918-tól napjainkig;
- dokumentációs munkával segíti a műhely kutatási tevékenységét;
- kezeli a kéziratgyűjteményt;
- fotó-, videó és hangszalag-, CD-gyűjteményt hoz létre.
Hosszabb távú cselekvési program:
- az intézeti könyvtár állományának feldolgozásával egy információt előállító és szolgáltató regionális központi könyvtár működésének megkezdése;
- a Kárpátaljai Irodalmi Bibliográfia tételeink naprakész frissítése;
- a Kárpátaljai Digitális Könyvtár beindításának elsődleges célja: minél szélesebb körben hozzáférhetővé tenni a hungarológiai kutatások eredményeit,
- kulturális életünk, művelődésünk már számba vett emlékeinek digitalizálási szándéka: az eddig kevesek kezébe kerülő kiadványok lapjai a szerves élet teljességét jelentsék, legyen az folklór vagy történelem, irodalom vagy zene, bármely művészeti ág, nyelvemlék, szociológia vagy műemlékvédelem stb.; folyóiratok teljes elektronikus változatának elkészítése.
A Kárpátaljai Magyar Népzenei Archívum létrehozása.
A Kárpátaljai Képzőművészeti Tár alapjainak lerakása, a kárpátaljai kortárs magyar képzőművészet egyik legteljesebb gyűjteményének digitalizálása.
A Kárpátaljai Népművészeti Tár digitális gyűjteményének létrehozása
A Kárpátaljai Fotóművészeti Tár digitalizálása.
A megrendelésre készült portréfilmek begyűjtése.
Függelék:
MAGYAR KÖZGYŰJTEMÉNYEINK, KÖNYVTÁRAINK ÉS AZ OLVASÁS HELYZETE KÁRPÁTALJÁN
Kárpátalján több mint száz magyarok által lakott település található, olvasási igényüket kilencvenöt könyvtár elégíti ki, amelyek könyvállományának mintegy harminc százaléka magyar nyelvű ebből négy járás és városi könyvtár rendelkezik komolyabb magyar állománnyal.
A legnagyobb magyar könyv és folyóirat gyűjteménnyel Ungváron a Kárpátaljai Tudományos Könyvtár Idegen Nyelvű Osztálya rendelkezik. A könyvek száma meghaladja a 30 000-et. Az ungvári központi könyvtár regisztrált olvasója 2 100-at az évi látogatottság 60 000 olvasóra tehető. Megjegyzendő, hogy az Ungvári Nemzeti Egyetem különböző karain tanuló magyar diákok a leggyakoribb látogatók. 1994 óta bejegyzett formában működik a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, amelynek megalakulásától fogva kitűzött célja a megye magyar könyvtárainak módszertani segítése. Hivatalból az ungvári Területi Tudományos Könyvtár idegen nyelvű osztálya látja el e könyvtárak könyvtártudományi és szakmai irányítását, amely szakmai munkából a Beregszászi Járási Könyvtár is kiveszi a részét. Ehhez az intézményhez negyvenegy könyvtár tartozik. Nagyon fontos az a módszertani segítség, amit a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár nyújt továbbképzések és egyéb szakmai fórumok formájában.
A jelentős magyar állománnyal rendelkező megyei könyvtár a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériumának, valamint a Szülőföld Alap támogatásával az elsők között teremtett lehetőséget fénymásolók, számítógépek, illetve az Internet és e-mail használatára. A könyvtár fokozatos modernizálása jelentősen megnövelte a könyvtárba látogatók számát.
Kárpátalján a 100 magyar állománnyal rendelkező könyvtárból csak néhány járási és nagyobb települési könyvtárnak van Internet-hozzáférhetősége. Ott is az informatikai felszereltség elementáris szintű.
Állománypótló könyveket, folyóiratokat csak a megyei, városi és a járási könyvtárak kapnak. Magyarországról csupán a Széchenyi Könyvtár küld rendszeresen könyveket. A kárpátaljai kiadók közül csak az Intermix Kiadó ad le köteles példányokat az általa megjelentetett Kárpátaljai magyar könyvek sorozatából. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége által kiadott Együtt c. irodalmi, művészeti és kulturális folyóirat és a Kárpátaljai Magyar Krónika c hírlevél minden száma szintén eljut a magyarlakta települések falusi és iskolai könyvtáraiba is.
A falusi könyvtárak csupán személyi kapcsolatok révén jutnak új anyaországi könyvekhez. Évente néhány száz példány kerül át a határon.
Katasztrofális a helyzet a községi könyvtárakban: nincs fűtés, az épületek felújítására nincs pénz. Egy átlagos kezdő könyvtáros fizetése 7000 Ft sem tesz ki. A sorozatos áramszünetek és a korábbi árvíz okozta károk miatt több magyar falusi könyvtárat bezártak.
Az ukrán vámtörvények előírása miatt akadozik a könyvtárak kötelező példányokkal való ellátása. Külföldi civil szervezetek, magánszemélyek sem tudnak könyv küldeményeket eljuttatni, mert a szállítmányokat közel 50 % vámadóval sújtják.
A könyvtáraknak magyar napi- és hetilap, illetve a folyóirat előfizetését nem biztosítja az ukrán költségvetés.
A magyar tannyelvű iskolák könyvtáraiban krónikus hiánycikk a kötelező olvasmány. Ezek ellátásáról többek között a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség, illetve annak megbízásából a Tankönyv- és Taneszköztanács gondoskodik. Igen jelentős kulturális esemény volt a beregszászi Kárpátaljai Tanárképző Főiskola megnyitása 1996-ban. És ugyancsak fontos szerepet tölthetne be Kárpátalja magyarsága kulturális életében a főiskola könyvtára, amelynek mintegy harmincezer kötetes állománya szintén adományokból állt össze.
Kevés a szakképzett magyar nemzetiségű könyvtáros. A kárpátaljai könyvtárfejlesztési program keretében szakmai továbbképző tanfolyamokat kell szervezni a helyi könyvtárosok részvételével, hogy megismerkedjenek a korszerű könyvtári szolgáltatás fogalmával, alkalmazásának módszertanával, az anyanyelvű írott kultúra és olvasás iránti igény megtartásával. Fazakas Csongor A határon túli magyar könyvtárak támogatásának alakulása a rendszerváltozás óta eltelt időben című tanulmányában kifejtett elemző megfigyelése ma sem vesztett aktualitásából. „Kárpátalja a magyarság számára anyagi és kulturális értelemben egyaránt a Kárpát-medence legelhagyatottabb régiói közé tartozik. Az itteniek olvasási szokásai morálisan az erdélyi magyarságéhoz állnak közel, a választás minősége azonban alacsonyabb szintű. Egy 1999-ben végzett felmérés szerint Szilvási Lajos, Alexandre Dumas, Margaret Mitchell és Berkesi András reprezentálja a népszerű lektűrt; Jókai, Mikszáth, Gárdonyi az értékes irodalmat. Fontos felismerés, hogy a szórványban élő magyarság hátrányos helyzete ellenére (vagy éppen ezért) erősebb anyanyelvi identitással rendelkezik a tömbmagyarságnál: többet áldoznak házi könyvtáruk gyarapítására, többet olvasnak, olvasásuk elmélyültebb, választásuk igényesebb és konzervatívabb. Ezek az ismeretek eligazító jellegű információt nyújtanak akár az olvasási igények kielégítése, akár az igényesebb olvasási kultúra kialakítása céljára szánt támogatásoknak.” (Könyvtári Figyelő, 46. évfolyam, 2000. 4. szám.)
Egyet kell értenünk Katsányi Sándor Magyar olvasáskultúra túl a határokon című tanulmányának megállapításaival is amelyek szintén Kárpátaljára, az itteni magyar olvasási kultúrára vonatkoznak. Mint írja: „Az ellátottság – a könyvvel való ellátottság is – szegényes. Itt a legalacsonyabb a vásárolt könyvek száma, a könyvtárak szolgáltatásai ugyancsak gyengék (beleértve az iskolaiakat is: a középiskolások fele semmilyen könyvtárat nem látogat), következésképp nem meglepő, hogy itt olvasnak a legkevesebben rendszeresen. A haza fogalmát a kulturális értelemben vett nemzet pótolja. Az olvasmányok nyelve 83%-nál kizárólag magyar. Olvasmányválasztásuk hagyományőrző (bár korántsem olyan érték centrikus, mint az erdélyieké) kommersz elemekkel vegyítve (bár távolról sem olyan mértékben, mint Dél-Szlovákiában.) A friss irodalom lassan ér el ide, a népszerű lektűrök is tegnapiak-tegnapelőttiek: Szilvási, Dumas, Mitchell, Berkesi szerepelnek az 1999-ben legolvasottabb írók listáján. Az érték még régebbi: Jókai, Mikszáth, Gárdonyi.” Észrevételek (Könyvtári Figyelő, 2001/03/21)
