-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVI. (XXIII.) évfolyam, 8. (334.) szám. 2022. május 1.
Írta: | Forrás: | 2022. május 01.
Ez volt 2022 áprilisában
Meghosszabbították a korábban életbe lépett hadiállapotot május 25-ig. A rendkívüli helyzetre való tekintettel továbbra is elmaradnak a köztéri és a zárt téri rendezvények.
ELISMERÉSEK
* Traski Viktort, a fizika-matematikai tudományok kandidátusát, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézete (UMOTI) Fizika-matematikai Tanszékének docensét a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága Arany János Fiatal Kutatói Díjban részesítette. Jelenleg az Ukrán Fegyveres Erők 128. sz. Kárpátaljai Hegyi Dandárjában teljesít tényleges szolgálatot.
* Docensi címet szereztek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola munkatársai: dr. Bárány Béla, a Filológia Tanszék Angol Tanszéki Csoportjának oktatója, dr. Molnár Ferenc és dr. Szakál Imre, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék oktatói, dr. Szilágyi Iván, a Pedagógia és Pszichológia Tanszék oktatója, valamint dr. Moca Andrij, a Földtudományi és Turizmus Tanszék oktatója. Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának Minősítő Bizottsága 2022. április 7-én odaítélte számukra a docensi címet.
* dr. Lyah Erzsébet a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete (MÁOTE) által adományozott Életmű-díjban részesült.
* Több év kihagyás után ismét megtartották a Versünnep Alapítvány nagyszabású gálaestjét a magyar költészet napján, április 11-én a Magyar Nemzeti Színházban. A versenyre Ferenczi Attila, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színésze két verssel jelentkezett: Czébely Lajos és Nemes Nagy Ágnes versét szavalta el. A szakmai zsűri különdíjjal jutalmazta.
* Saját korosztályának kategóriájában első helyezést ért el Pallagi Fanni, a Kaszonyi Művészeti Iskola tanulója a Stars of Croatia XXXV. nemzetközi többműfajú művészeti versenyen. A hétéves csonkapapi versenyző Johann Krieger Menüettjével indult. Felkészítő tanára: Farkas Vivien.
* Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díjjal tüntették ki Kulin Juditot, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát, az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskola igazgatóját április 25-én. Az elismerést a tehetséggondozás területén nyújtott teljesítményéért kapta.
Gratulálunk!
-
Kárpátaljai Hírmondó 2022. év (letölthető pdf formátum)
Írta: | Forrás: | 2022. április 20.
Kárpátaljai Hírmondó – 2022. év
XVIII. évf. 1. szám
XVIII. évf. 2. szám
XVIII. évf. 3. szám
XVIII. évf. 4. szám
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVI. (XXIII.) évfolyam, 7. (333.) szám. 2022. április 1.
Írta: | Forrás: | 2022. április 01.
Ez lesz 2022 áprilisában
Meghosszabbították a korábban életbe lépett hadiállapotot április 26-ig. A rendkívüli helyzetre való tekintettel továbbra is elmaradnak a köztéri és a zárt téri rendezvények.
Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk!
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVI. (XXIII.) évfolyam, 6. (332.) szám. 2022. április 1.
Írta: | Forrás: | 2022. április 01.
Ez volt 2022 márciusában
Elismerések
* Magyarország Babérkoszorúja díjjal tüntették ki Nagy Zoltán Mihályt. A József Attila- és Márai Sándor-díjas író, költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a március 15. apropóján tartott ünnepségen vehette át az elismerést a Pesti Vigadóban. A rangos elismerést Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) minisztere és Vitályos Eszter, az EMMI európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára adták át.
* Magyarország Kiváló Művésze díjában részesült Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész „a magyar művészet értékeinek gyarapítása érdekében végzett magas szintű, igényes teljesítménye elismeréseként”. A díjat a Pesti Vigadóban március 11-én tartott ünnepségen vehette át a kárpátaljai színművésznő Kásler Miklós minisztertől és Vitályos Eszter államtitkártól.
* Matl Péter kárpátaljai szobrászművész Munkácsy Mihály-díjban részesült. A művészt kiemelkedő képzőművészeti tevékenységéért tüntették ki a március 15. apropóján megtartott ünnepségen a Pesti Vigadóban. A díjat Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára adta át.
* Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas költőt a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetőjévé választották.
* A Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) Gyulai István-díjában részesült Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója, sportrovatvezetője. Az elismerést Szöllősi György elnöktől és a szövetség két alelnökétől Csisztu Zsuzsától és Mravik Gusztávtól vehette át a MSÚSZ kongresszusán.
* Gondoskodó közösségi díjban részesült Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke március 28-án a Várkert Bazárban, a Jövőt építünk pályázat eredményhirdetésén.
* A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta Szabó Konstantin, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye görögkatolikus papja részére Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a magyar nyelv ápolása érdekében az egyházban végzett áldozatos és kitartó tevékenysége, valamint a fiatal papság számára útmutatást nyújtó nevelő munkája elismeréseként. A magas állami kitüntetést Bacskai József főkonzul nyújtotta át március 31-én.
-
Múltunk és jelenünk „lámpás emberei”
Írta: | Forrás: | 2022. március 14.
Ortutay Mária: Múltunk és jelenünk „lámpás emberei”(Interjúk, visszaemlékezések, önéletrajzi írások)
Kárpátaljai Magyar Könyvek 299.
Sorozatszerkesztő és felelős kiadó: Dupka György
Felelős szerkesztő: Szemere Judit
Fedélterv, műszaki szerkesztő: Dupka Zsolt
Megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap
-
Kiút
Írta: | Forrás: | 2022. március 07.
Bartha Gusztáv: KiútKisregényKárpátaljai Magyar Könyvek 268.
Sorozatszerkesztő és felelős kiadó: Dupka GyörgyFelelős szerkesztő: Marcsák GergelyBorító, műszaki szerkesztő: Dupka ZsoltA borító Matl Péter rajza felhasználásával készültTámogatta az MMA Irodalmi TagozataA kiadvány megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogattaIntermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 2022 -
Kárpáti Magyar Krónika – XXVI. (XXIII.) évfolyam, 5. (331.) szám. 2022. március 1.
Írta: | Forrás: | 2022. március 01.
Ez lesz 2022 márciusában
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVI. (XXIII.) évfolyam, 4. (330.) szám. 2022. március 1.
Írta: | Forrás: | 2022. március 01.
Ez volt 2022 februárjában
-
Együtt 2022/1
Írta: | Forrás: | 2022. február 28.
EGYÜTT 2022/1
A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóirata, az 1965–1967 között Ungváron megjelent szamizdat jogutódja, újraindult 2002-ben.Felelős kiadó és lapigazgató: Dupka GyörgySzerkeszti a szerkesztőbizottság:Elnök: Vári Fábián László (szépirodalom)Szerkesztők: Marcsák Gergely (olvasószerkesztő), Csordás László (kritika), Zubánics László (tanulmány), Dupka György (kultúra), Fábián Zoltán (tipográfia).Védnökök: S. Benedek András alapító-főszerkesztő (1966–1967), Pomogáts Béla irodalomtörténészTanácsadók: Botlik József, Finta Éva, Füzesi Magda, Nagy Zoltán MihályMegjelenik kéthavonta a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet támogatásával.
-
Kárpáti Magyar Krónika – XXVI. (XXIII.) évfolyam, 3. (329.) szám. 2022. február 1.
Írta: | Forrás: | 2022. február 01.
FEBRUÁR – BÖJTELŐ HAVA (TÉLUTÓ, JÉGBONTÓ HAVA)
A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm = „tisztulás” szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. Februa, azaz „Engesztelő” volt Mars isten anyjának, Junónak egyik mellékneve. Ahogy Februa adott életet Marsnak, úgy ad helyt február Mars havának, márciusnak.
Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Erre utal a hónap régi magyar neve: Böjtelő hava. Nevezték Halak havának is, mivel február 21-e és március 20-a között a Nap a Halak jegyében jár.
Népi kalendárium
Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony
A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a lupercaliát. A Plútótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak a gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztény egyház azután gyertyaszentelő ünneppé szelídítette az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség-, szerencsevarázsló eszközzé vált.
Ezen a napon a római katolikus egyház Szűz Mária megtisztulására emlékezik. A templomok körül körmenetet tartanak, és közben zsoltárokat énekelnek. Nagyon fontos dolog a gyertyaszentelés. A szentelt gyertya Krisztus jelképe: a gyertya méhviasza Jézus tiszta teste, a viasz alatt lévő bél az ő ártatlan, szent lelke, a tűz pedig a világosság, az ő istensége. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Úgy tartották, a gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat.
Ehhez a naphoz kapcsolódik az a hiedelem is, miszerint ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a tél.
Február 3. – Balázs napja
Balázs napja az egészség- és termésvarázslás, gonoszűzés, madárűzés, időjárásjóslás és főként a gyermekek balázsjárásának napja.
Szent Balázs püspök és vértanú eredetileg orvoslással foglalkozott, nevéhez sok csodás beteggyógyítás fűződik. Legtöbbet emlegetett tette egy özvegyasszony halszálkától fulladozó gyermekének megmentése. Az asszony hálából ételt és gyertyát vitt a szent életű püspöknek. Ennek emlékére van a Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a pap két gyertyát tart a hívők álla alá, és e szavak kíséretében — „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől” — megáldja őket.
Szent Balázs a középkorban a diákoknak egyik kedvelt védőszentje volt, napját fényesen megünnepelték. Innen ered a balázsjárás, az iskolás gyermekek házról házra járó, adománygyűjtő, iskolába toborzó, köszöntő szokása. A perselybe összegyűjtött pénzt az iskola vagy a templom céljaira fordították, az ajándékképpen kapott tojást eladták, a szalonnát megették.
Február 5. – Ágota napja
E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a háziférgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.
Február 6. – Dorottya napja
Időjárásjósló-nap: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”; vagy „Ha Dorottya locsog, Julianna kopog”.
Február 10. – Skolasztika napja
Skolasztika vagy középkori alakjában Kolos napja termőnap. Általános szokás, hogy ezen a napon szedik, gyűjtik az oltóágat. A most szedett és gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor.
Február 14. – Bálint napja
Bálint napján, ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz. Bálintot főleg a nyavalyatörősök és a lelkibetegek tisztelik.
Az ünnep modern formája Angliából indult a XV. században, és a XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon. Belgiumban, Angliában, Észak-Amerikában a szerelmesek napja (Valentin), Németországban viszont szerencsétlen napnak számít.
Február 16. – Julianna napja
Julianna ókeresztény vértanú volt. A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor „bolondoznak a Julisok”, vagy megrázzák a dunyhájukat.
Február 19. – Zsuzsanna napja
A népi hiedelem szerint, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad.
Február 22. – Üszögös Szent Péter napja
Ezen a napon nem végeznek semmilyen munkát, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden, amibe belefognak üszkös lesz. Azt tartják, hogy amilyen ezen a napon az idő, olyan lesz József napkor is. A félreértés alapja az üszögös szó. Az ü székössége változott üszögössé. A név keletkezését Csefkó Gyula próbálta megfejteni. Az egyházi használatban lévő „Pétörnek ü székössége” = Péter székfoglalása, püspökké választása szószerkezetből vált a népnyelvben Üszögös Szent Péter. A Winkler-kódexben (1506) szerepel először Üszögös Szent Péter.
Február 24. – Mátyás napja
Február 24-én van Mátyás apostol ünnepe. Érdekes az ehhez a névhez fűződő Jégtörő jelző magyarázata. A középkorban szokásos volt a szenteket jellemző tárgyakkal ábrázolni, hogy az egyszerű, írástudatlan hívek is rájuk ismerjenek. Így ábrázolták Szent Mátyást vértanúságának eszközével, a bárddal. (Az apostolt Jeruzsálemben lefejezték.) A néphit az idő lassú enyhülését, a hó olvadását kapcsolatba hozta az apostollal, aki megkönyörül az embereken, és bárdjával megtöri a jeget, elűzi a hideget. Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál”.
Jeles napok februárban
Február 1. – a Tisza élővilágának emléknapja.Február 2. – a szerzetesek világnapja, a vizes élőhelyek napja.Február 3. – a rejtvényfejtők napja.Február 4. – rákellenes világnap.Február 11. – a betegek világnapja.Február 13. – a házasság világnapja.Február 20. – a társadalmi igazságosság világnapja.Február 21. – az anyanyelv nemzetközi napja.Február 25. – a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.Február 27. – az idegenvezetők napja.
