A Kárpátalján élő magyarok kevés jelét mutatják a nyelvi asszimilálódásnak: 1959-ben 98,5, 1970-ben 98,8, 1979-ben 96,6 1989-ben 97,0, 2001-ben 97,1 százalékuk vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Több mint százezer magyar él falusi környezetben. Az egyes településeken az életfeltételek nem egyformák. A magyar nemzetiségűek száma jelentősen csak ott gyarapodik, ahol a magyar lakosság gazdasági foglalkoztatottságát helyben oldották meg. Ahol a lakosság gazdasági és szociális fölemelkedése megtorpant, ott elöregszik a falu, illetve stagnál.
Kárpátalján a magyar nyelv őrzője továbbra is a falu, ugyanakkor előnyös gazdasági és emberi kapcsolatok alakultak ki a közösségek és a városok lakói közt. A nyelvhatáron belül e települések továbbra is megőrzik kizárólagos magyar jellegüket. A négy nagyobb városban — Ungvár, Munkács, Beregszász és Nagyszőlős — azonban asszimilációs folyamatoknak is tanúi lehetünk: növekszik a kivándorlás. Az utóbbi időben különösen az Ungvári járásban csökkent a magyarok száma.
Az eddig stagnáló, gazdasági fejlődésben megtorpanó, valamint a nemzetiségi arculatát elvesztő magyar falvak esetében jelentős fordulatot hozhat az új gazdaságpolitika, a magánvállalkozás, a termőföldek magántulajdonba való vétele, a háztáji gazdálkodás fellendítése, szociális és kulturális intézmények létesítése, az anyanyelvi intézmények, valamint a hagyományőrző törekvések támogatása.
A kárpátaljai magyarság számának csökkenése az 1989-es népszámlálás után kezdődött el. A magyarok aránya 1989 és 2001 között 12,5-ről 12,1 százalékra csökkent - vagyis 155 700 főről 152 ezerre.
A magyarság száma 1910–2001 között
|
Év
|
A magyar lakosság száma
Kárpátalján (Ukrajnában)
|
A magyarok aránya (%)
|
|
1910
|
173 915
|
29, 2
|
|
1930
|
115 805
|
16, 0
|
|
1959
|
146 000 (149 000)
|
15, 0
|
|
1969
|
163 000 (166 000)
|
15, 6
|
|
1979
|
158 446 (171 000)
|
14, 0
|
|
1989
|
155 711 (163 000)
|
12, 5
|
|
2001
|
151 500 (156 600)
|
12, 1
|
2001-ben Kárpátalján 151,5 ezer magyar élt, ami az ukrajnai magyarság (156,6 ezer fő) 96,8 %-át tette ki. A Kárpátokon túli magyarság nagyobb városokban él szórványként, és túlnyomórészt kárpátaljai gyökerű. Az utolsó két népszámlálás között a kárpátaljai magyarság lélekszáma 4,2 ezerrel (2,7 %-kal) csökkent, a megye összlakosságán belüli aránya pedig 12,5 %-ról 12,1 %-ra módosult.
A természetes szaporulat az elmúlt bő évtizedben a kárpátaljai magyarság körében huzamosan negatív előjelű volt. Ennek átlagos becsült értéke évi - 3 %, ez önmagában közel félezres évi fogyást, vagyis a két összeírás között kb. 5 ezer fős csökkenést kellett, hogy eredményezzen. Egyértelmű volt a kivándorlási többlet is a bevándorlással szemben. A múlt század 90-es éveitől kezdve közel 5 ezer kárpátaljai magyar települt át végleg az anyaországba. Más források az áttelepültek számát 25–30 ezerben adják, de ez túlzónak látszik, inkább az ideiglenesen, munkavállalási és tanulmányi céllal Magyarországon tartózkodók száma lehet ennyi.
Összességében tehát, még ha jelentős asszimilációs vesztességgel nem is számoltunk, a magyarság számának kb. 10 ezerrel való csökkenése volt prognosztizálható. Elmondható, hogy a Kárpát-medencében a kárpátaljai magyar nemzetközösség korfája a legfiatalabb, magyarság számának szinten tartásához egyébként több tényező is hozzájárult: az ukránok-ruszinok, szlovákok, németek és főleg a cigányok közül többen újra magyarként lettek számba véve. A kedvezménytörvény megszületésével „érdemes” lett magyarnak lenni, ennek következtében a bizonytalan, vagy kettős (olykor hármas identitású: magyar, szlovák, ukrán-ruszin) etnikai identitású népesség nagyobb részben vallotta magát magyarnak. Megjegyzendő az is, hogy a Nagyszőlősi járásban és Munkács városban regisztrált 10 %-ot meghaladó magyarsággyarapodása részben az ottani magasabb természetes szaporulatnak, részben a korábban nyomás hatására magukat ukránnak vallók visszatérésének, részben a magyar anyanyelvű cigányság magyar nemzetiségűként való számbavételének köszönhető.
Kárpátalján az a különleges helyzet alakult ki, hogy az asszimiláció hatására nem csökkent, hanem hatezerrel nőtt a magyarság létszáma, miközben a természetes fogyás és a migráció egyenként ötezer fős csökkenést eredményezett. Ez a folyamat a kivándorlás erősödésével tovább tart.
A 2001-es ukrajnai népszámlálási adatokat elemezve, megtudhatjuk, hogy Kárpátalján az ukránok létszáma átlépte a bűvös egymilliós küszöböt, de nőtt a románok és németek száma is. Az erdélyi és felvidéki létszámcsökkenés ismeretében kisebb csodának nevezhető a kárpátaljai magyarság négyezres apadása.
A 2011-re vonatkozó becslések szerint a magyarság létszáma összesen 9000 fővel csökken a tíz évvel korábbi adatokhoz képest, ebből 5000 a természetes fogyás, 2000 a migráció és szintén 2000 az asszimiláció hatására bekövetkezett csökkenés.
Kárpátalján szintén kérdőjeleket vet fel a cigányság helyzete. 2001-ben 14 ezren vallották magukat romának, cigányszervezetek becslése szerint valós lélekszámuk ekkor 32 ezer volt, 2011-re pedig 40 ezren lesznek. Természetesen kérdés, hogy milyen nemzetiségűnek vallják majd magukat, és itt akár az egyszerűsített honosításnak is szerepe lehet, tekintetbe véve, hogy ezzel uniós állampolgárokká válhatnak.
Az alábbiakban Dupka György összeállításában a statisztikai hivatalok anyagai alapján közreadjuk a 2001. december 5-ei népszámlálás általunk kibővített adatait.
1.sz. táblázat
Ukrajna nemzetiségi összetétele
Összes népesség: 48.457.000 fő (-2.995.000)
51.452.000 (1989)
41.869.000 (1959)
|
Etnikai összetétel
|
Mennyiség (ezer főben)
|
Százalékban
|
|
ukrán
|
37.541,700 (+122.700)
(1959:32.158.000;1989:37.419.000)
|
77,8
|
|
Orosz
|
8.384.100 (-2.971.900)
(1959:7.091.000;1989:11.356.000)
|
17,3
|
|
Belorusz (fehérorosz)
|
275,800 (-164.200)
(1959:291.000;1989:440.000)
|
0,6
|
|
moldován
|
258,600 (-66.400)
(1959:242.000;1989:325.000)
|
0,5
|
|
krími tatár
|
248,200 (+201.393)
(1959:000.000;1989: 46.807)
|
0,5
|
|
bolgár
|
204,600 (-29.400)
(1959:219.000;1989:234.000)
|
0,4
|
|
magyar
|
156,600 (-6.400)
(1959:149.000;1989:163.000)
|
0,3
|
|
román
|
151,000 (+ 16.000)
(1959:101.000;1989:135.000)
|
0,3
|
|
lengyel
|
144,100 (-74900)
(1959:363.000;1989:219.000)
|
0,3
|
|
zsidó
|
103,600 (-382400)
(1959:839.000;1989:486.000)
|
0,2
|
|
örmény
|
99,900 (+45.700)
(1959:00.000;1989:54.200)
|
0,2
|
|
görög
|
91,500 (-7.500)
(1959:104.000;1989:99.000)
|
0,2
|
|
tatár
|
73,300 (+++)
(1959:000.000;1989:000.000)
|
0,2
|
|
cigány
|
47,600 (-317)
(1959:000.000;1989:47.917)
|
0,1
|
|
azerbajdzsán
|
45,200 (+8.239)
(1959:00.000;1989:36.961)
|
0,1
|
|
grúz
|
34,200 (+10.660)
(1959:00.000;1989:23.540)
|
0,1
|
|
német
|
33,300 (-4549)
(1959:00.000;1989:37.849)
|
0,1
|
|
gagauz
|
31,900 (-67)
(1959:00.000;1989:31.967)
|
0,1
|
|
egyéb
|
177,100 (-398900)
(1959:312.000;1989:576.000)
|
0,4
|
2. sz. táblázat
Kárpátalja nemzetiségi összetétele
Összes népesség: 1.254.600 (2001) (+8.982)
1.245.618 (1989)
1.155.759 (1979)
|
Etnikai összetétel
|
Mennyiség (ezer főben)
|
Százalékban
|
|
ukrán
|
1.010.100 ( +33.351)
(1979:898.606; 1989:976.749)
|
80,5
|
|
magyar
|
151.500 (-4211)
(1979:158.446;1989:155.711)
|
12,1
|
|
román
|
32.100 (+3.136)
(1979:27155; 89/28.964)
|
2,6
|
|
orosz
|
31.000 (-18.456)
(1979:41.713; 1989:49.456)
|
2,5
|
|
cigány
|
14.000 (+1869)
(1979:5.586; 1989:12.131)
|
1,1
|
|
szlovák
|
5.600 (-1729)
(1979:18.245; 1989:7.329)
|
0,5
|
|
Német
Zsidó
|
3.500 (+22)
(1979:3.746; 1989:3.478)
-----(-)
(1979:3.848; 1989:2.639)
|
0,3
------
|
3. sz. táblázat
Ukrajna nemzetiségi összetétele
Összes népesség: 48.457.000 fő
|
Etnikai összetétel
|
Mennyiség (ezer főben)
|
Százalékban
|
|
ukrán
|
37541,7
|
77,8
|
|
orosz
|
8384,1
|
17,3
|
|
belorusz (fehérorosz)
|
275,8
|
0,6
|
|
moldován
|
258,6
|
0,5
|
|
Krími tatár
|
248,2
|
0,5
|
|
bolgár
|
204,6
|
0,4
|
|
magyar
|
156,6
|
0,3
|
|
román
|
151,0
|
0,3
|
|
lengyel
|
144,1
|
0,3
|
|
zsidó
|
103,6
|
0,2
|
|
örmény
|
99,9
|
0,2
|
|
görög
|
91,5
|
0,2
|
|
tatár
|
73,3
|
0,2
|
|
cigány
|
47,6
|
0,1
|
|
azerbajdzsán
|
45,2
|
0,1
|
|
grúz
|
34,2
|
0,1
|
|
német
|
33,3
|
0,1
|
|
gagauz
|
31,9
|
0,1
|
|
egyéb
|
177,1
|
0,4
|
4. sz. táblázat
Kárpátalja nemzetiségi összetétele
Összes népesség: 1.254.600
|
Etnikai összetétel
|
Mennyiség (ezer főben)
|
Százalékban
|
|
ukrán
|
1010,1
|
80,5
|
|
magyar
|
151,5
|
12,1
|
|
román
|
32,1
|
2,6
|
|
orosz
|
31
|
2,5
|
|
cigány
|
14
|
1,1
|
|
szlovák
|
5,6
|
0,5
|
|
német
|
3,5
|
0,3
|
5. sz. táblázat
A lakosság számának megoszlása a megyében az 1989. évi népszámlálási adatokhoz viszonyítva :
|
|
A lakosság számaránya, ezer főben
|
2001 év adatai
százalékban
1989 évhez viszonyítva
|
|
2001-ben
|
1989-ben
|
|
|
|
A megyében
|
1,258,300
|
1252,3
|
100,5
|
|
|
Ungvár
|
117,300 (+200)
|
117,100
|
100,2
|
|
Beregszász
|
27,200 (-3500)
|
30,700
|
88,6
|
|
Munkács
|
82.300
(-2,200)
|
84,500
|
97,4
|
|
Huszt
|
32,400
(-1,900)
|
34,300
|
94,5
|
|
Beregszászi j.
|
53,800
(-1200)
|
55,000
|
97,8
|
|
Nagybereznai
|
28,000
(-2,800)
|
30,800
|
90,9
|
|
Nagyszőlősi
|
117,900
(+4,900)
|
113,000
|
104,3
|
|
Volóci
|
25,300
|
27,600
|
91,7
|
|
Ilosvai
|
100,900
(+3,700)
|
97,200
|
103,8
|
|
Ökörmezői
|
50,100
(-400)
|
50,500
|
99,2
|
|
Munkácsi
|
101,600
(-3900)
|
105,500
|
96,3
|
|
Perecsenyi
|
31,600
(-1000)
|
32,600
|
97,5
|
|
Rahói
|
90,800
(+4 600)
|
86,200
|
105,3
|
|
Szolyvai
|
55,500
(-800)
|
56,300
|
98,6
|
|
Técsői
|
172,400
(+7 400)
|
165,000
|
104,5
|
|
Ungvári
|
74,400
(+800)
|
73,600
|
101,1
|
|
Huszti
|
96,600
(+4 200)
|
92,400
|
104,5
|
|
|
|
|
|
|
6. sz. táblázat
Kárpátalja lakosságának megoszlása településtípusonként:
|
Járás, illetve település
|
Ezer fő
|
Százalék
|
1989-es adatok
|
|
városi
|
falusi
|
városi
|
falusi
|
városi
|
falusi
|
|
A megyében
|
466,0
|
792,3
|
37,0
|
63,0
|
41,1
|
58,9
|
|
Ungvár
|
117,3
|
-
|
100,0
|
-
|
100,0
|
-
|
|
Beregszász
|
26,7
|
0,5
|
98,2
|
1,8
|
98,2
|
1,8
|
|
Munkács
|
82,3
|
-
|
100,0
|
-
|
100,0
|
-
|
|
Huszt
|
29,1
|
3,3
|
89,8
|
10,2
|
91,2
|
8,8
|
|
Beregszászi
|
3,0
|
50,8
|
5,6
|
94,4
|
5,3
|
94,7
|
|
Nagybereznai
|
6,8
|
21,2
|
24,3
|
75,7
|
23,1
|
76,9
|
|
Nagyszőlősi
|
37,3
|
80,6
|
31,6
|
68,4
|
32,6
|
67,4
|
|
Volóci
|
6,3
|
19,0
|
24,9
|
75,1
|
39,5
|
60,5
|
|
Ilosvai
|
9,5
|
91,4
|
9,4
|
90,6
|
26,2
|
73,8
|
|
Ökörmezői
|
9,7
|
40,4
|
19,4
|
80,6
|
33,3
|
66,7
|
|
Munkácsi
|
11,2
|
90,4
|
11,0
|
89,0
|
11,3
|
88,7
|
|
Perecsenyi
|
7,1
|
24,7
|
22,3
|
77,7
|
33,1
|
66,9
|
|
Rahói
|
36,1
|
54,7
|
39,8
|
60,2
|
42,5
|
54,8
|
|
Szolyvai
|
17,2
|
38,3
|
31,0
|
69,0
|
39,0
|
61,0
|
|
Técsői
|
45,8
|
126,6
|
26,6
|
73,4
|
28,7
|
71,3
|
|
Ungvári
|
12,4
|
62,0
|
16,7
|
83,3
|
17,8
|
82,2
|
|
Huszti
|
8,2
|
88,4
|
8,5
|
91,5
|
8,7
|
91,3
|
7. sz. táblázat
Kárpátalja lakosságának nemek szerinti megoszlása településtípusonként:
|
Járás, illetve település
|
Ezer fő
|
Százalék
|
1989-es adatok
|
|
férfi
|
nő
|
férfi
|
nő
|
férfi
|
nő
|
|
A megyében
|
605,5
|
652,8
|
48,1
|
51,9
|
48,2
|
51,8
|
|
Ungvár
|
55,0
|
62,3
|
46,9
|
53,1
|
47,2
|
52,8
|
|
Beregszász
|
12,8
|
14,4
|
47,1
|
52,9
|
46,7
|
53,3
|
|
Munkács
|
39,2
|
43,1
|
47,6
|
52,4
|
46,6
|
53,4
|
|
Huszt
|
15,3
|
17,1
|
47,2
|
52,8
|
48,1
|
51,9
|
|
Beregszász
|
25,5
|
28,3
|
47,4
|
52,6
|
47,6
|
52,4
|
|
Nagybereznai
|
13,4
|
14,6
|
47,9
|
52,1
|
48,4
|
51,6
|
|
Nagyszőlősi
|
56,9
|
61,0
|
48,3
|
51,7
|
48,4
|
51,6
|
|
Volóci
|
12,3
|
13,0
|
48,6
|
51,4
|
49,6
|
50,4
|
|
Ilosvai
|
48,7
|
52,2
|
48,3
|
51,7
|
48,4
|
51,6
|
|
Ökörmezői
|
24,7
|
25,4
|
49,3
|
50,7
|
48,5
|
51,5
|
|
Munkácsi
|
48,2
|
53,4
|
47,4
|
52,6
|
48,2
|
51,8
|
|
Perecsenyi
|
15,3
|
16,5
|
48,1
|
51,9
|
48,8
|
51,2
|
|
Rahói
|
43,9
|
46,9
|
48,3
|
51,7
|
47,8
|
52,2
|
|
Szolyvai
|
26,7
|
28,8
|
48,1
|
51,9
|
48,3
|
51,7
|
|
Técsői
|
84,9
|
87,5
|
49,2
|
50,8
|
49,4
|
50,6
|
|
Ungvári
|
35,6
|
38,8
|
47,8
|
52,2
|
48,6
|
51,4
|
|
Huszti
|
47,1
|
49,5
|
48,7
|
51,2
|
48,5
|
51,5
|
8. sz. táblázat
Kárpátalja nemzetiségeinek megoszlása:
|
Nemzetiség
|
Ezer fő
|
Százalék
|
1989-es évhez viszonyított
2001-es
adatok
százalékban
|
|
2001
|
1989
|
|
A megyében
|
1254,6
|
100,0
|
100,0
|
100,7
|
|
Ukrán
|
1010,1
|
80,5
|
78,4
|
103,4
|
|
Magyar
|
151,5
|
12,1
|
12,5
|
97,3
|
|
Román
|
32,1
|
2,6
|
2,4
|
109,0
|
|
Orosz
|
31,0
|
2,5
|
4,0
|
62,7
|
|
Cigány
|
14,0
|
1,1
|
1,0
|
115,4
|
|
Szlovák
|
5,6
|
0,5
|
0,6
|
77,7
|
|
Német
|
3,5
|
0,3
|
0,3
|
103,0
|
9. sz. táblázat
Kárpátalja nemzetiségeinek megoszlása településtípusonként és a járásokban:
|
Járás, illetve település,
nemzetiség
|
Ezer fő
|
Százalék
|
1989-es évhez
viszonyított 2001-es adatok százalékban
|
|
2001
|
1989
|
|
Ungvár
|
115,6
|
100,0
|
100,0
|
99,6
|
|
Ukrán
|
89,9
|
77,8
|
69,8
|
111,0
|
|
Magyar
|
8,0
|
6,9
|
7,9
|
86,9
|
|
Orosz
|
11,1
|
9,6
|
14,9
|
66,8
|
|
Cigány
|
1,7
|
1,5
|
1,7
|
85,6
|
|
Szlovák
|
2,5
|
2,2
|
3,3
|
66,2
|
|
Beregszász
|
26,6
|
100,0
|
100,0
|
89,3
|
|
Ukrán
|
10,3
|
38,9
|
36,2
|
95,8
|
|
Magyar
|
12,8
|
48,1
|
50,8
|
84,5
|
|
Orosz
|
1,5
|
5,4
|
7,5
|
65,1
|
|
Cigány
|
1,7
|
6,4
|
3,2
|
176,4
|
|
Munkács
|
81,6
|
100,0
|
100,0
|
98,0
|
|
Ukrán
|
63,0
|
77,1
|
70,2
|
107,7
|
|
Magyar
|
7,0
|
8,5
|
8,5
|
103,9
|
|
Orosz
|
7,3
|
9,0
|
14,9
|
58,9
|
|
Cigány
|
1,4
|
1,4
|
2,5
|
53,9
|
|
Német
|
1,6
|
1,9
|
1,0
|
195,3
|
|
Huszt
|
31,9
|
100,0
|
100,0
|
94,4
|
|
Ukrán
|
28,4
|
89,3
|
85,1
|
99,0
|
|
Magyar
|
1,7
|
5,4
|
5,2
|
98,1
|
|
Orosz
|
1,2
|
3,7
|
6,0
|
57,0
|
|
Cigány
|
0,1
|
0,4
|
0,4
|
96,1
|
|
Beregszászi
|
54,0
|
100,0
|
100,0
|
97,5
|
|
Ukrán
|
10,2
|
18,8
|
19,5
|
94,2
|
|
Magyar
|
41,2
|
76,1
|
75,6
|
98,4
|
|
Orosz
|
0,4
|
0,7
|
1,2
|
54,6
|
|
Cigány
|
2,2
|
4,1
|
3,2
|
126,8
|
|
Nagybereznai
|
28,2
|
100,0
|
100,0
|
92,5
|
|
Ukrán
|
27,2
|
96,3
|
95,8
|
93,1
|
|
Orosz
|
0,2
|
0,7
|
1,0
|
67,5
|
|
Cigány
|
0,5
|
1,6
|
1,9
|
77,7
|
|
Szlovák
|
0,3
|
1.0
|
0,7
|
122,2
|
|
Nagyszőlősi
|
118,0
|
100,0
|
100,0
|
104,8
|
|
Ukrán
|
84,3
|
71,4
|
71,5
|
104,6
|
|
Magyar
|
30,9
|
26,2
|
24,8
|
110,7
|
|
Orosz
|
1,4
|
1,2
|
2,1
|
60,0
|
|
Cigány
|
0,9
|
0,8
|
0,8
|
99,1
|
|
Volóci
|
25,5
|
100,0
|
100,0
|
94,1
|
|
Ukrán
|
25,2
|
98,8
|
97,8
|
94,8
|
|
Orosz
|
0,2
|
0,6
|
1,3
|
48,4
|
|
Ilosvai
|
100,9
|
100,0
|
100,0
|
103,9
|
|
Ukrán
|
99,3
|
98,6
|
98,1
|
104,4
|
|
Magyar
|
0,1
|
0,1
|
0,3
|
43,0
|
|
Orosz
|
0,6
|
0,6
|
1,0
|
69,4
|
|
Szlovák
|
0,3
|
0,3
|
0,3
|
100,8
|
|
Ökörmezői
|
49,9
|
100,0
|
100,0
|
99,2
|
|
Ukrán
|
49,5
|
99,1
|
98,6
|
99,7
|
|
Orosz
|
0,2
|
0,5
|
0,9
|
57,2
|
|
Munkácsi
|
101,4
|
100,0
|
100,0
|
96,8
|
|
Ukrán
|
85,2
|
84,0
|
83,3
|
97,5
|
|
Magyar
|
12,9
|
12,7
|
12,3
|
99,8
|
|
Orosz
|
0,7
|
0,7
|
1,0
|
67,3
|
|
Cigány
|
1,3
|
1,3
|
1,0
|
131,1
|
|
Szlovák
|
0,2
|
0,2
|
0,3
|
74,7
|
|
Német
|
0,9
|
0,8
|
1,7
|
48,5
|
|
Perecsenyi
|
32,0
|
100,0
|
100,0
|
97,6
|
|
Ukrán
|
30,9
|
96,3
|
95,5
|
98,5
|
|
Orosz
|
0,4
|
1,3
|
2,4
|
54,4
|
|
szlovák
|
0,3
|
1,0
|
0,9
|
108,9
|
|
Rahói
|
90,9
|
100,0
|
100,0
|
106,2
|
|
Ukrán
|
76,2
|
83,8
|
82,6
|
107,7
|
|
Magyar
|
2,9
|
3,2
|
4,1
|
83,4
|
|
Román
|
10,5
|
11,6
|
11,2
|
109,2
|
|
Orosz
|
0,8
|
0,8
|
1,4
|
65,0
|
|
Szolyvai
|
54,9
|
100,0
|
100.0
|
98,9
|
|
Ukrán
|
51,9
|
94,5
|
94,3
|
104,9
|
|
Magyar
|
0,4
|
0,7
|
0.8
|
88,5
|
|
Orosz
|
0,9
|
1,5
|
3,0
|
51,4
|
|
Szlovák
|
0,4
|
0,6
|
0,8
|
84,9
|
|
Técsői
|
171,9
|
100,0
|
100,0
|
104,2
|
|
Ukrán
|
143,0
|
83,2
|
81,9
|
105,7
|
|
Magyar
|
5,0
|
2,9
|
3,7
|
81,1
|
|
Román
|
21,3
|
12,4
|
11,7
|
110,4
|
|
Orosz
|
1,8
|
1,0
|
1,8
|
60,3
|
|
Német
|
0,3
|
0,2
|
0,3
|
67,6
|
|
Ungvári
|
74,4
|
100,0
|
100,0
|
101,5
|
|
Ukrán
|
43,5
|
58,4
|
56,3
|
105,5
|
|
Magyar
|
24,8
|
33,4
|
34,8
|
97,2
|
|
Orosz
|
1,5
|
2,0
|
3,1
|
64,7
|
|
Cigány
|
3,0
|
4,1
|
3,6
|
115,1
|
|
Szlovák
|
1,2
|
1,6
|
1,3
|
130,2
|
|
Huszti
|
96,9
|
100,0
|
100,0
|
104,6
|
|
Ukrán
|
92,1
|
95,0
|
94,6
|
110,8
|
|
Magyar
|
3,8
|
3,9
|
4,3
|
94,9
|
|
Orosz
|
0,8
|
0,9
|
1,2
|
77,2
|
10. sz. táblázat
Kárpátalja nemzetiségeinek megoszlása településtípusonként és a járásokban:
|
Járás, illetve település,
nemzetiség
|
Ezer fő
|
Százalék
|
1989-es évhez
viszonyított 2001-es adatok százalékban
|
|
2001
|
1989
|
|
Ungvár
|
115,600
|
100,0
|
100,0
|
99,6
|
|
Magyar
|
8,000
|
6,9
|
7,9
|
86,9
|
|
Beregszász
|
26,600
|
100,0
|
100,0
|
89,3
|
|
Magyar
|
12,800
|
48,1
|
50,8
|
84,5
|
|
Munkács
|
81,600
|
100,0
|
100,0
|
98,0
|
|
Magyar
|
7,000
|
8,5
|
8,5
|
103,9
|
|
Huszt
|
31,900
|
100,0
|
100,0
|
94,4
|
|
Magyar
|
1,700
|
5,4
|
5,2
|
98,1
|
|
Beregszászi
|
54,000
|
100,0
|
100,0
|
97,5
|
|
Magyar
|
41,200
|
76,1
|
75,6
|
98,4
|
|
Nagybereznai
|
28,200
|
100,0
|
100,0
|
92,5
|
|
Nagyszőlősi
|
118,000
|
100,0
|
100,0
|
104,8
|
|
Magyar
|
30,900
|
26,2
|
24,8
|
110,7
|
|
Volóci
|
25,500
|
100,0
|
100,0
|
94,1
|
|
Ilosvai
|
100,900
|
100,0
|
100,0
|
103,9
|
|
Magyar
|
0,100
|
0,1
|
0,3
|
43,0
|
|
Ökörmezői
|
49,900
|
100,0
|
100,0
|
99,2
|
|
Munkácsi
|
101,400
|
100,0
|
100,0
|
96,8
|
|
Magyar
|
12,900
|
12,7
|
12,3
|
99,8
|
|
Perecsenyi
|
32,000
|
100,0
|
100,0
|
97,6
|
|
Rahói
|
90,900
|
100,0
|
100,0
|
106,2
|
|
Magyar
|
2,900
|
3,2
|
4,1
|
83,4
|
|
Szolyvai
|
54,900
|
100,0
|
100.0
|
98,9
|
|
Magyar
|
0,400
|
0,7
|
0.8
|
88,5
|
|
Técsői
|
171,900
|
100,0
|
100,0
|
104,2
|
|
Magyar
|
5,000
|
2,9
|
3,7
|
81,1
|
|
Ungvári
|
74,400
|
100,0
|
100,0
|
101,5
|
|
Magyar
|
24,800
|
33,4
|
34,8
|
97,2
|
|
Huszti
|
96,900
|
100,0
|
100,0
|
104,6
|
|
Magyar
|
3,800
|
3,9
|
4,3
|
94,9
|
|
|
|
|
|
|
11. sz. táblázat
Kárpátalja lakossága anyanyelv szerinti megoszlása:
|
|
Százalék
|
|
Anyanyelv szerint
|
ukrán
|
magyar
|
Más anyanyelv szerint
|
|
Ukrán
|
99,2
|
-
|
0,5
|
0,3
|
|
Magyar
|
97,1
|
2,6
|
0,3
|
0,0
|
|
Román
|
99,1
|
0,6
|
0,0
|
0,3
|
|
Orosz
|
91,6
|
8,1
|
-
|
0,3
|
|
Cigány
|
20,7
|
16,4
|
0,0
|
62,9
|
|
Szlovák
|
43,9
|
42,1
|
1,8
|
12,2
|
|
Német
|
50,0
|
38,9
|
5,6
|
5,5
|
Forrás: Dupka György. Demográfiai jellemzők, társadalmi mutatók, tendenciák (Sokszorosított előadás szövege). - 2003.január 24. Ungvár. Kárpátaljai Nemzetiségiek Kulturális Központja. Nemzetközi konferencia a MÉKK és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia közös szervezésében: A fórum témája: Ukrajna nemzetiségeinek és Kárpátalja magyarságának statisztikája a legutóbbi népszámlálás tükrében, etnikai arányváltozások és a magyar kultúra életterének beszükűlése a határon túli magyarok vonatkozásában Schengen előtt - Schengen után.
