Fizikatanár, helytörténész, modellező (Szakáll Mihály)
(Munkács, 1950. augusztus 27. – Barkaszó, 2011. április 20.)
Szülővárosában szerezte meg az érettségit, tanulmányait az Ungvári Állami Egyetem fizika karán folytatta tanulmányait, noha asztrofizikusnak készült, mégis fizikatanár lett, hírnevet azonban helytörténészként szerzett. Az egyetem elvégzése után Barkaszón alapított családot, itt telepedett le, két helyen tanított fizikát: a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában, valamint a Bátyúi Középiskolában. Vezette a fényképészszakkört, diákokat készített fel történelem vetélkedőkre, kirándulásokat szervezett a magyar emlékhelyekre.
A 80-as években mélyedt el a helytörténeti kutatásokban, azóta publikál a helyi magyar és anyaországi periodikákban (Kárpáti Kalendárium, Együtt, Honismeret, Haditechnika, stb.) A bátyúi tanintézetben Bagu Balázs magyar szakos tanárral közösen dolgozták fel az 1848–1849-es kárpátaljai eseményeket, amelynek anyaga könyv alakban is megjelent A szabadságharc nemzetőrei címmel. Újabban fiával, Fakász Jánossal dolgozott együtt, ő volt a társszerzője az Északkelet-Magyarország a szabadságharc viharában címmű gyűjteménynek is. A kezdetektől napjainkig megírta a munkácsi vár történetét, az ungvári és a huszti erődítmény történetével, valamint a Rákóczi szabadságharc, illetve a kuruc mozgalom időszakával is foglalkozott, inkább csak a szabadsága idején böngészte a Kárpátaljai Területi Megyei Levéltár, az ungvári vár-könyvtár, a magyarországi Hadtörténeti Intézet Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár, az Akadémiai Könyvtár mostani Kárpátaljával kapcsolatos eredeti forrásmunkákat és régi kiadványok anyagait. Az említett tárgykörökből tartott előadásokat a kárpátaljai és magyarországi honismereti konferenciákon. Hobby szinten érdekelte a fényképészet, a hegymászás, természetjárás, a haditechnika modellezése, közel száz, különböző típusú repülőgép és páncélos makettje volt. A Haditechnika című magyarországi folyóiratban az első világháború francia páncélosairól jelent meg cikke. Éveken keresztül szakmai vezetője volt a MÉKK által működtetett Kárpátaljai Magyar Történelmi Jurtatábornak. Életének 61. esztendejében elhunyt Barkaszón, családi otthonában.
Elismerései: a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága -- Anyanyelvi Konferencia elismerő oklevele (2005). Magyarországon és Erdélyben tartott előadásaiért többször is oklevéllel tüntették ki.
Legfontosabb művei: A szabadságharc nemzetőrei.(Megjegyzés: álnéven jegyzi a kiadványt: Szakáll Mihály). Vidékünk nemzetőrségének történetéből (1848-1849). (Társszerző: Bagu Balázs), Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1994., Tanulmányok az 1848/49-es szabadságharcról Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyékben. (Társszerzők: Bagu Balázs, dr. Deák Ferenc), Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1999., Északkelet-Magyarország a szabadságharc viharában. (Társszerző: Fakász János). Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, Munkács, 2002., Sasfészek a Latorca völgyében. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 2006.
Irodalom, forrás: Dupka György: A magyar irodalom Kárpátaljai Lexikona 1918- 2007 [Fakász Mihály], In: Ukrajnai Magyar Krónika.- 2007. június 6. 12. old.
Elektronikus irodalom: Ferenczi Katalin: Fakász Mihály: egy fizikus, akit érdekel a történelem. In: Kárpátalja online (2003. augusztus 22..): http://www.karpataljalap.net/2003/08/22/fakasz-mihaly-egy-fizikus-akit-erdekel-tortenelem, In memoriam Fakász Mihály. In: Kárpátalja online (2011. április 28.): http://www.karpatalja.ma/karpatalja/kozelet/1850-in-memoriam-fakasz-mihaly
