Szemán Ferenc "Öcsi"

Festőművész

(1937. március 27. – 2004.)

1937. március 27-én született Ungváron. 1953-ben érettségizett az Ungvári 10. sz. középiskolában. 1953–1958-ben végezte képzőművészeti tanulmányait az Ungvári Iparművészeti Szakiskolában, amelyet kitüntetéssel fejezett be. Tanárai között ott voltak a kárpátaljai képzőművészet legnagyobb alakjai, mint Erdélyi Béla, Manajló Fedor, Sepa Antal. 1958–1960 között a Tallinni Képzőművészeti Főiskola magánhallgatója.

1962-ben már több megyei tárlaton is bemutatkozott. Első személyi tárlatát 1968-ban nyitotta meg Ungváron, azonban ezt pár nap múlva bezárták. Ezután az ukrajnai kiállítótermek hosszú ideig, egészen a 90-es évek elejéig zárva maradtak előtte. Csak a szovjet birodalom széthullása és az ideológiai inkvizíció pusztulása hozta meg Öcsi számára a megérdemelt elismerést és hírnevet.

1972–1974 között az Ungvári Művészeti Alap munkatársa. 1989-ban az Egyesült Államokba látogatott, ahol a new-yorki múzeumok gyűjteményeivel ismerkedett. 1990-ben részt vett a kárpátaljai festőművészek budapesti nagy közös tárlatán. 1991-ben egyik alapítója lett a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának.

1991-ben megkapta a határon túli magyar képzőművészek számára alapított nemŹzetközi Hollósy Simon-díjat. 2004-ben a Kárpátaljai Magyar Nívódíjak Hollósy Simon Képzőművészeti Díját vette át.

Szemán „Öcsi” 2004-ben hunyt el Ungváron.

Festőművészként, ezen belül portréfestőként, a zsánerkéŹpek mestereként írta be nevét a képzőművészet történetébe. Az elmúlt század 60-80 évei under-ground irányzatának jeles képviselője, a 60-as évek ukrán avangardjának egyik legkiemelkedőbb, lázadó szellemű művelője. Maradandót alkotott a modern művészetben is.

Öcsi képzeletgazdaságsága határtalan. Kreativitása a témák és műfajok, a hangulatok és érzések, a stílusok és kifejezésmódok lenyűgöző ötvözete. A hangulatok és érzelmek teljes skáláját felvonultató képein elegyedik a szomorúság és az öröm, a nyugalom és a riadtság, az intrika és a szelíd bölcsesség, a provokáció és az összpontosítás. Öcsi stílusa sajátosan eklektikus. Ecsetje nyomán a látszólag összeegyeztethetetlen formák esztétikailag egységes világgá forrnak össze.

Alkotásai megtalálhatók a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban, illetve Ukrajna, Oroszország, Észtország, Örményország, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Iz-rael, Németország, Kanada és az Egyesült Államok magángyűjteményeiben.

Alkotótáborok:

1965 – Részt vesz a szednyivi alkotótábor munkájában.
1992 – Részt vesz a mezőkövesdi (Magyarország) nemzetközi alkotótáborban.
1996 – A lakiteleki (Magyarország) alkotótáborban dolgozik.
1997 – Meghívást kap a mezőkövesdi (Magyarország) alkotótáborba.
1999–2000 – Romániai alkotótáborok résztvevője.
2001 – Részt vesz a monoki (Magyarország) alkotótábor munkájában.

Önálló kiállításai:

1968 – Az írószövetség székháza (Ungvár)
1997 – A biológiai tudományos kutatóközpont épülete (Puscsino, Moszkvai terület)
1990 – Kárpátaljai Képzőművészeti Múzeum (Ungvár), (Szemán-portrék)
1992 – Kárpátaljai Képzőművészeti Múzeum (Ungvár) (Szemán Ferenc alkotásainak retrospektív tárlata)
1993 – Kárpátaljai Képzőművészeti Múzeum (Ungvár) (Magyar rapszódia)
1996 – Kárpátaljai Képzőművészeti Múzeum (Ungvár)
1998 – Szent Martin művészkávézó (Munkács)
2002 – Az egykori megyei kommunális vállalat konferenciaterme (Ungvár)
2003 – Népművészeti Múzeum (Ungvár) (Virágok Ungvár nőinek - akvarellek)
2004 – a Kijev-Pecserszki Lavra Nef-galériája.
2009, 2012 – Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum (Ungvár)

Forrás: Szemén Ferenc 2009-ben kiadott katalógusa

• Szemán Ferenc "Öcsi" festményei