Festő, grafikus, tudományos gyakorlati színkutató
1951. augusztus 24-én született az Ungvári járás Csap városában.
A helyi alapiskolák elvégzése után felvételt nyert a Kijevi Ivan Fedorov Poligráfiai Főiskola grafikus művész karára.
1980–1991 között a kijevi Pecserszka Lavra múzeumának vezető restaurátora.
1991–2005 között a kijevi „Poligrafknyiga” nyomdai egyesülés művészeti vezetője, grafikusa, több száz könyv, kiadvány művészgrafikai szerkesztője és tervezője. Az általa tervezett könyvek nagy részét különböző könyvkiállításokon díjazták.
Az AIC színszakembereinek 1993-ban Budapesten tartott világkongresszusa után Nemcsics Antal professzor felügyelete alatt behatóan tanulmányozta kezdte a színdinamika tudomány világát, ennek a területnek elismert szakembere lett.
Európában ismertté váltak színdinamikai táblaképei. Ezek közül kiemelkedik A színek energiája – az energiák színe című sorozata. Számos országos és nemzetközi kiállítás résztvevője.
1996-ban Franciaországban színismereti képzésen vett részt, amelynek keretében színterápiával és az ún. BIOCOLOR gyógyítás módszertani kidolgozásával is foglalkozott.
2000-ben közös tudományos kutató projektet kezdeményezett Nemcsics Antal professzorral szoros együttműködésben a Kijevi Antarktiszi Kutatóközpont orvosbiológiai részlegével, Jevgenyij Mojszejenko professzorral és a Krími Tavrijai Egyetem biofizikai tanszékével, Vlagyimir Berzsanszkij és Vlagyimir Pavlenko professzorokkal. A kutatás célja a Vernadszkij akadémikus nevét viselő ukrán antarktiszi kutatóállomáson dolgozók pszichofizikai és pszichofiziológiai állapotának korrekciója színezetek segítségével extrém körülmények között. A kutatási program 18 éven keresztül tartott, amelynek eredménye négy bejegyzett szabadalom és több mint 90 tudományos publikáció lett. A téma továbbfejlesztése 3 módszertani javaslatot, 4 nagydoktori és 7 kandidátusi disszertációt eredményezett.
2006-ban irodalmi és művészeti szerkesztésében megjelent a Petőfi–Sevcsenko kétnyelvű verseskötet.
2009-ben Budapesten Nemcsics Antal közreműködésével kiadták a Szinpreferencia viszonyok című monográfiáját.
2019-ben irodalmi és művészi szerkesztésében magyar és ukrán nyelven megjelent Magyarok Kijevben című történelmi tudományos ismeretterjesztő kötet, amely a magyarok kijevi jelenlétét mutatja be a IX századtól napjainkig.
Egyéni (válogatott) kiállítások: Magyarország (1990), Ausztria (1991), Németország (1992), Svájc (1999), Kijev (2000, 2001, 2015, 2017, 2018, 2019), Hmelnyickij (2021), Ternopol (2021, 2022), Csernyivci (2021), Lemberg (2021).
Művek közgyűjteményekben: Magyarország, USA, Izrael, Norvégia, Luxemburg, Olaszország, Franciaország, Kína, Argentína, Németország, Oroszország, Kijev múzeumaiban, galériáiban, továbbá magángyűjteményekben.
Kitüntetések, díjak, elismerések:
– a Magyar Érdemkereszt Ezüst és Arany fokozata,
– az Ukrán Érdemrend III. fokozata,
– Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának érdemi oklevele és érdemrendje,
– Ukrajna Miniszterkabinetjének érdemi oklevele és érdemrendje,
– az Oktatásügyi Minisztérium érdemrendje,
– a Szociálpolitikai Minisztérium érdemrendje,
– a Hadügyminisztérium érdemrendje,
– a Belügyminisztérium érdemrendje,
– a Kijevi Magyarok Egyesületének Etelköz-díja,
– a Szent Krisztus Nagykereszt,
– a Szent Vladimir érdemrend I., II., III. fokozata
– a Csodatevő Szent Miklós érdemrend,
– a Szent Alipij és a Szent Agapit érdemrendek,
– Ukrajna Kulturális Minisztériumának elismerő díszoklevele,
– a római pápa díszoklevele,
– a görögkatolikus egyház díszok
