Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Festő
(1937. december 16. – 2014. április 30.)
Ugocsa megye tájfestője, Harangozó Miklós 1937. december 16-án született a nagyszőlősi járási Salánkon községben gazdálkodó családjában. Festeni nem gyermekkorától kezdett, mint sok kortársa, hanem ifjúként, a katonai szolgálat letöltése után. Talán ennek tudható be, hogy szunnyadó alkotói és művészi tehetsége hirtelen lobbant fel és gyorsan fejlődött. 1961-ben állította ki első alkotásait, amelyekre azonnal felfigyeltek a művészetkedvelők.
1961-től rendszeresen vesz részt járási, megyei, köztársasági, országos és nemzetközi kiállításokon. Több ízben mutatkozott be Magyarországon is.
1968-ban sikeresen befejezte a Moszkvai Krupszkaja Képzőművészeti Népi Egyetemet.
1978-ban Ungváron megrendezi első önálló kiállítását.
1983-ban A huszti betongyár című festményéért megkapta a legmagasabb kitüntetést: „A Munkásalkotók Összövetségi Fesztiváljának Győztese" címet.
1986-ban önálló kiállításon mutatkozott be Magyarországon, Aszódon. 1987-től rendszeresen részt vesz Hajóson a Nemzetközi Alkotótáborban.
1987-ben a Moszkvai Összövetségi Fesztivál szervezőbizottsága „A Munkásalkotók II. Összövetségi Fesztiváljának Győztese" érmet ítéli oda kiváló munkája elismeréséül.
Nagy hatással volt a leendő festőre első mestere, Kutlán István, a fancsikai pedagógus és festőművész, aki azonnal felfedezte az ifjú festő őstehetségét, tudásszomját, kitartását. Irányította, csiszolta azt, majd ajánlotta, hogy felvételizzen a Moszkvai Krupszkaja Képzőművészeti Népi Egyetemre.
Sok segítséget nyújtottak neki a kárpátaljai festőművészek: Glück Gábor, Boksay József, Kassay Antal, Koczka András, Soltész Zoltán, Petky Sándor, Horváth Anna. Az ő ösztönzésükre kezdte el ábrázolni szülőföldjének tájait, dolgozó embereit. Mélyen érzékeli a színeket, képeinek témái a kárpátaljai falvak, szülőföldjének szép tájai.
2008-ban tagja lett Ukrajna Képzőművészeti Szövetségének, illetve megkapta a Kárpátaljai Magyar Nívódíj– Hollósy Simon Képzőművészeti Díjat.
Kiállítások
Képei megtalálhatók Ukrajna és Magyarország képtáraiban, valamint számos magángyűjteményben Ausztriában, Kanadában, Izraelben, Romániában, Németországban, Szlovéniában, Olaszországban és Amerikai Egyesült Államokban.
Rendszeresen részt vesz külföldi alkotótáborokban: Hajóson, Vaján, Szolnokon, Kőteleken, Balatonlellén, Dömsödön, Tiborszálláson és Kecskeméten.
Az ő alkotásairól és képkiállításairól több alkalommal megemlékezett a sajtó, a Kárpáti Igaz Szó, Kárpáti Kalendárium, Nagyszőlős-Vidéki Hírek, valamint a külföldi újságok: Kelet-Magyarország, a Petőfi Népe, a Kalocsi Hírek, a Szabad Föld.
Egyéni kiállítások
1988 Beregszász
1976, 1982, 1987, 1988 Nagyszőlős
1978, 1987, 1997 Ungvár
1986 Aszód (Magyarország)
1987 Beregszász
1988 Verbőc, Salánk
1992 Békéscsaba
1994 Vaja, Baktalórántháza
1995 Bécs
1996 Wiener-Neudorf (Ausztria)
1997 Nagyszőlős, Ungvár
1998 Fehérgyarmat, Vaja
1999 Budapest, Székesfehérvár, Szeged, Kiskunhalas HEK, Szolnok HEK, Tata HEK
2000 Budapest-ZMNE Hadtudományi Kar, Jánoshalma HEK, Cegléd HEK, Eger HEK
2001 Nyíregyháza, Nyírbátor, Vaja, Mátészalka, Nagykálló, Balkány, Újfehértó
2002 Máriapócs
2003 Nyírbátor, Szolnok
2004 II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kölcsey Ferenc Szakkollégiumának Révész Imre Kiállítóterme, Beregszász
Kollektív kiállítások
1961 Nagyszőlős
1963 Ungvár
1967 Kijev
1968 Ungvár
1972 Kijev
1977 Moszkva
1980 Ungvár
1981 Moszkva
1985 Ungvár
1986 Kijev, Moszkva
1987, 1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 2000 Hajós (Magyarország)
2001 Vaja, Hajós, Balatonlelle, Kijev
2007-2012 Beregszász, Európa –Magyar Ház
Ungvári Néprajzi és Népművészeti Múzeum kiállítóterme, Péterfalvai Képtár
Kisgejőcön ma is találkozni lehet Egry Ferenc emlékével: az iskola, a templomok harangjai és az egykori öntöde nyomai mind az egykori harangöntő mester örökségét és mesterségét őrzik.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház évek óta rendszeresen ad otthont kárpátaljai művészek kiállításainak. Számos ismert és kezdő festőművész is bemutathatta már itt alkotásait az érdeklődő közönségnek. Szeptember 10-én Petrusevics Vivien Nikolett, az Irka gyermeklap illusztrátorának műveiből nyílt kiállítá...
Első alkalommal rendezték meg a helyi hagyományok napját a Szinevéri kistérségben. A szeptember 12-i rendezvénynek egy tanya adott otthont, ahol helyi mesterek, termelők, lakosok és turisták találkoztak.
Most, amikor ilyen nehéz helyzet uralkodik az országban, még fontosabbá válik az itthon maradt gyerekek figyelmét a kultúrára, örökségünk felé fordítani, és a programok talán egy picit hozzásegítik őket a szülőföldön való maradáshoz. Az is fontos, hogy a kulturális programok ne csak a nagyobb telepü...
