Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Festőművész
(1921. március 16. – 2009. április 20.)
Bár Bátyúban született, igazi beregszászinak tartja magát, mivel még kis gyerekként – 4 éves korában költözött családjával városunkba. A Beregszászi Gimnázium tanulójaként tanulmányi versenyeken vett részt, az 1938-39-es tanévben elnyerte a gimnázium legjobb rajzolója díjat.
Elmondása szerint építészmérnöknek készült, ám a háborús idők – mint oly sok más honfitársunk életébe, – az ő sorsába is beleszóltak, így csak 25-26 éves korától kezdett rendszeresen festeni – teljesen autodidakta módon. Ma már messze földön híresek és keresettek a Beregszász és környéke, Kárpátalja szépségeit bemutató tájképei, önarcképei és portréi, szebbnél szebb csendéletei, vagy a krími nyaralása során készült tengerparti képei. De városunkban ő volt az első, aki gyönyörű aktképekkel is elkápráztatta a művészetszerető nagyérdeműt.
– Fiatal koromban gyorsan ment a munka, rengeteget festettem – mondta. – Mikor a Krímen voltam, volt olyan nap, hogy öt képet is megfestettem. Emellett még rengeteg rendelés jött a párttól, különböző lózungokat kellett pingálnom oroszul, ukránul, magyarul. Ma már négy-öt nap is szükséges, hogy elkészüljek egy képpel. Hamar elfárad a szemem.
Ezzel arra utalt a mester, hogy 1986-ban komoly betegségen esett át, majdnem teljesen elveszítette szeme világát. Végeredményben csak a jobb szemére lát – gyengén. De még így, gyenge látással, félig lebénult jobb lábbal, nehezen mozogva (húsz éve nem mozdult ki házából, csak egyszer, a sajnálatos módon fiatalon elhunyt kisebbik fia temetésekor), 85 évesen is alkotott Garanyi József, az Életmű-díjjal is kitüntetett képzőművész.
– Most már nemigen tudok kimenni a természetbe – folytatta. – Fiatal koromban rengeteg vázlatot készítettem. Most ezek alapján festegetek, vagy ha a feleségem behoz a kertből egy szép virágcsokrot, azt megfestem, télen pedig, ha van elég fény – gyümölcs-csendéleteket. A gyenge látásom miatt portrékat sajnos már nem tudok festeni.
Garanyi József egy 33 képéből álló kollekciót adományozott Beregszász városnak, amelyből a Beregvidéki Múzeumban állandó kiállítás nyílt, s amelyet mindenki, így az ide látogató turisták is, bármikor megtekinthetnek.
Miniszobrot avattak a sódar tiszteletére Perecsenyben február 21-én.
Vidám farsangi hangulat, elegancia és közösségi összetartozás jellemezte a Hóvár Egyesület Kárpátaljai Álarcosbálját, ahol a kultúra, a zene és a jótékonyság kéz a kézben jártak.
Idén február 15-én ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a tiszabökényi Tisza Csillag Kórus. Az együttes az elmúlt évtizedben nemcsak a helyi kulturális élet meghatározó szereplőjévé vált, hanem Kárpátalja-szerte és Magyarországon is öregbítette a tiszaháti népdalkincs hírnevét. A járvány idő...
A Beregszászi Zrínyi Ilona Líceum fontos mérföldkőhöz érkezett február 19-én: az iskola immár nemcsak nevében és szellemiségében, hanem látványos formában is őrzi Zrínyi Ilona emlékét egy mellszobor által, amely az épület előterében kapott helyet. A szobrot Gerhárt Péter szobrászművész készítette, é...
