-
A mezőgecsei Kajdy-kúria
Írta: kb | Forrás: karpataljalap.net | 2021. április 27.
Mezőgecse Kárpátalja egyik magyar többségű települése, ahol ruszin nemzetiségűek is élnek. Beregszásztól mindössze tíz kilométerre található. Az ezerfős lakosságának 900 lelke vallja magát magyarnak. A település neve a Gecse személynévből keletkezett. A megnevezés második tagja a Gergely személynév becéző változata, első tagja pedig – a Mező- – a tájnak mezőségi jellegéből ered. 1327-ben említették első ízben a krónikák. Évszázadokon át a Gecsey család ősi birtoka volt.
-
Könyvajánló: Csernobil
Írta: | Forrás: moly.hu | 2021. április 26.
Csernobil. Ez az ukrán kisváros lassan húsz éve fogalom, amelyről szakemberek, politikusok és maga a bizonytalanságnak kitett nagyközönség vitatkozik. Az ott történtek valószínűleg örökre a világtörténelem részévé váltak, akárcsak Pompei vagy Hirosima tragédiája.
-
Vastaps a beregszászi színház előadásán a Munkácsy Mihály Magyar Házban
Írta: PS | Forrás: karpataljalap.net | 2021. április 26.
„Úgy hiányzott már ez a mai est a munkácsi magyar közönségnek, mint a friss levegő, mint egy korty víz, mint egy falat kenyér!” – olvasható a KMKSZ Munkácsi Alapszervezetének Facebook-bejegyzésében a beregszászi színház Köszi, köszi…! című előadása kapcsán.
-
Felhangolva: Szabó Imre színész
Írta: Bunda Fehér Rita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. április 26.
Nincsen színház zene nélkül, így hát nincsen színész zene nélkül sem. A Felhangolva című rovatban ezért ismét a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház egyik színészét kértem meg, hogy beszélgessünk egy kicsit a muzsikus énjéről is, sok más egyéb mellett.
-
35 éve történt a csernobili atomkatasztrófa
Írta: | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. április 26.
35 éve, 1986. április 26-án bekövetkezett a világ egyik legnagyobb technikai balesete, a csernobili atomkatasztrófa.
-
Április 25: Márk napja – A búzaszentelés napja.
Írta: KMMI | Forrás: | 2021. április 25.
Az életnek is nevezett búza a magyarság egyik legfontosabb gabonanövénye volt. A vele kapcsolatos munkákhoz különös hiedelmek kötődtek. Minden év április 25-én, Márk napján szentelték meg a földből éppen kikelő búzát, hogy nyárra bő termést hozzon. Kevés olyan nép van Európában, amely ennyire gazdag néphagyománnyal rendelkezik. A magyarság bámulatos módon megőrizte ősi szokásait és nagy tisztelettel adózott az életet adó gabonanövényeknek és a jószágoknak. A néphit, mint minden más szentelménynek, a megszentelt búzaszálaknak is különös erőt tulajdonított.
-
Négy kárpátaljai vár talált gazdára
Írta: | Forrás: KISZó | 2021. április 25.
Négy kárpátaljai – a szerednyei, a nagyszőlősi, a királyházai és a kovászói – vár került a Kárpátaljai Megyei Tanács mérlegére – tette közzé közösségi oldalán Andrij Seketa, a megyei tanács első elnökhelyettese.
-
Amit eddig nem tudtál a fényképezésről
Írta: Simon Rita | Forrás: KISZó | 2021. április 25.
A nagyváradi Euro Foto Art Nemzetközi Egyesület a Magyar Házak támogatásával kéthetes, intenzív, magyar nyelvű technikai és fotóművészeti tanfolyamot szervezett.
-
375 esztendeje fogadták el az ungvári uniót
Írta: KMMI | Forrás: | 2021. április 24.
1646. április 24-én Ungváron, a vár Szent György templomában zajlott le az az esemény, amit az utókor az ungvári unióként ismer.
-
ÁPRILIS 24. – SZENT GYÖRGY NAPJA
Írta: KMMI | Forrás: | 2021. április 24.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Az ókori Rómában Paliliát ünnepelték, mely pásztorünnep volt. E hagyomány továbbélése mutatható ki a hazai állattartás szokásaiban is Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.
