Zelei Miklós-emlékművet avattak Kisszelmencen

November 8-án lett volna 76 éves Zelei Miklós magyar költő, író, újságíró, akinek neve az évek során egybeforrt „a kettézárt falu” ügyével, munkásságával hozzájárult a szelmenci határnyitáshoz. Születésének napján rá emlékezve leplezték le a Szürtei Kistérségi Tanács által felállított emlékművét, Kisszelmencnek a 2022-ben Zelei Miklós utcára átkeresztelt főutcáján.

A gránitból készült emlékművön a félbevágott székelykapu és az író időskori portréja látható, valamint magyar és ukrán nyelven a következő felirat: „Zelei Miklós (1948–2021) emlékének adózik Kisszelmenc lakossága, hogy kitartó és lelkiismeretes munkájával hozzájárult a kettézárt falu történetének megismertetéséhez. Fejet hajt és köszönetet mond a falu minden lakója. Emlékét megőrizzük.”

Az avatóünnepségen méltatta Zelei Miklós szerepét Szkoropádszky Péter görögkatolikus parochus, Kovács Attila református lelkész, valamint a Nagyszelmenci Polgármesteri Hivatal képviseletében Matyi Dóra és Puskár Árpád, a Kisszelmencet is magába foglaló Szürtei Kistérségi Tanács polgármestere.

Zelei Miklós 1948. november 8-án született Kiskunhalason. Postamester édesapját gyakran áthelyezték, így gyermekkorában több helyen élt Magyarországon. Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett magyar–orosz szakos tanári diplomát 1973-ban. Alkotói pályáját a hetvenes években kezdte, kiemelkedő újságíró-szerkesztői tevékenysége elsősorban a Magyar Hírlaphoz, a Látóhatárhoz és a Délmagyarországhoz kötötte. Dolgozott a szovjet APN hírügynökségnek is, ahol műfordítói szintre fejlesztette orosz nyelvtudását. Irodalmi munkásságából 17 kötet született. A rendszerváltás idején szerzőtársával, Gazsó L. Ferenccel közös tényfeltáró riportregényben mutatta be az államszocializmus valódi arcát. A politikai pszichiátriáról szóló Őrjítő mandragóra című könyvük máig hivatkozási alapmű.

Gazsó L. Ferenc írta róla: „Talán kevesen tudják, hogy Zelei lírikusként kezdte az írói pályafutását, amit három verseskötet igazol. Tizennégy drámája többnyire ledobja magáról a hagyományos dramaturgia kötőfékjét. A cselekmény nála általában egy bizonyos szituációt jár körbe. Példa erre a Situs Inversus. Mi történt volna, ha Ady Endre nem hal meg 1919 januárjában Budapesten, hanem a trianoni határok kijelölése után Romániában ragad? Pazar dramaturgiai ötlet, főként, hogy az összes szerepet egyetlen színész játssza. Bécsben is értették a mondanivalót, nagy sikert aratott. […] Zelei írásművészetét a pontos, adatolt valóságábrázolás és az abszurdba áthajló egyedi humor jellemzi leginkább.”

Nagyszelmencen, majd a határ túloldalán 1994-ben járt először az akkor már Magyarországon jelentős írói és újságírói múlttal rendelkező Zelei Miklós, akit magával ragadott a falu főutcáját kettévágó határkerítés abszurditása. A szelmenciek temetője Szlovákiába, a római katolikus hívek temploma meg Ukrajnában került. Bár egészen közel éltek egymáshoz, de a kerítés két oldalára került falubeliek évtizedekig nem juthattak át a másik oldalra. Mint Pestről jött újságíró az ikerfalu mindkét oldalán házról házra járt, interjúkat készített, lassan a helyiek bizalmukba fogadták és megszerették őt. Évekig tartó kutatómunkája eredményeként Szelmencről 2000-ben jelent meg első szociográfiai dokumentumregénye A kettézárt falu címmel. 2006-ban újabb kötetet adott ki a témában A 342-es határkő – Negyedszázad Kárpátalján címmel. A kettézárt falu történetéből színdarabot is írt Zoltán újratemetve címmel. A darabot Vidnyánszky Attila rendezésében a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata mutatta be 2013-ban Zsámbékon, majd a budapesti Nemzeti Színházban. Nagy sikerrel játszották az anyaországban és Kárpátalján is, a Nemzeti Színház a mai napig műsorán tartja. Neki is köszönhető, hogy 2003. október 18-án felállítottak a határon egy kettévágott székelykaput, egyik felét Szlovákiában, a másikat Ukrajnában, amely azóta Szelmenc jelképévé vált. Zelei Miklós a két Szelmenc polgármesterével együtt ott volt Washingtonban 2004. április 21-én, ahol az USA Kongresszusának Emberi Jogi Frakciója meghallgatást tartott a Nagy- és Kisszelmenc között tervezett gyalogos és biciklis határátkelő ügyében, amelyet végül 2005. december 23-án nyitottak meg. Zelei Miklós a két Szelmenc ügyének megismertetése mellett felvállalta a kezdetben reménytelennek tűnő harcot a határátkelőhely megnyitásáért, közben a kárpátaljai magyar közösség igaz barátjává vált. A múlt század kilencvenes éveinek közepétől ott volt szinte minden, a kárpátaljai magyarság életét befolyásoló, fontos eseményen. Nagyon sok barátra tett szert vidékünkön.

Zelei Miklós életének 73. évében, 2021. október 28-án hunyt el. Halála minden kárpátaljai magyar számára veszteség. Emlékét őrizve Kisszelmec határhoz vezető főutcáját róla nevezték el még 2022-ben, ahol most az emlékművet Puskár Árpád polgármesternek köszönhetően felállították. Egykori budapesti lakóhelyén sem feledkeztek meg róla: az újbudai Őrmezőn, a Költők Parkjában 2023 áprilisában előbb emléktáblával ellátott padot, idén áprilisban pedig ugyanott kőposztamensen Zelei Miklós arcát ábrázoló domborművet avattak tiszteletére.