1975-től kezdődően minden október 1-jén a zene nemzetközi világnapját méltatják. Minden esztendőben jelentős koncertsorozatokkal méltatják ezt az ünnepet. Az idén a Kárpátaljai Megyei Filharmónia a világnapi koncertet Zádor Dezső neves zeneszerző, karmester, a filharmónia egykori vezetője születése 100. évfordulójának szentelte.
Zádor Dezső művei a Filharmónia kamaraegyüttese (művészeti vezető: V. Juros, szólista: Tomics Ferenc /klarinét/), a szimfonikus zenekar (karmester: V. Szvaljavcsik-Canyko), a Kárpátaljai Népi Kórus és Csuprik Etelka, Ukrajna érdemes művésze tolmácsolásában hangzottak fel.
Zádor Dezső zongora- és orgonaművész, zeneszerző és népdalkutató, karmester, az Ungvári Zeneművészeti Szakiskola igazgatója, a filharmónia vezetője, a lembergi konzervatórium professzora.
1912. október 20-án született Ungváron. Apja, Zádor Jenő az ungvári római katolikus templom kántora és a városi énekkar vezetője volt. Édesanyja tanítónőként dolgozott. Zádor Dezső már korán, a szülői házban magába szívta a zene szeretetét. Első zongoraóráit Lengyel Zsigmond ismert ungvári zenetanártól kapta. Az elemi iskola elvégzése után tanulmányait az ungvári Drugeth gimnáziumban folytatta. Első sikerét a csehországi Plzenben aratta, ahová mint ügyes talajtornászt a Szokol ifjúsági szervezet vitte magával jutalomkirándulásra. A tornabemutatót követő műsoros esten Dezső zongoristaként is fellépett. A Cesky smer című helyi lap 1925. december 15-i számában külön kiemelte a "13 éves virtuóz" csodálatos játékát, ki Mozart és Beethoven műveinek előadásával bűvölte el a hallgatóságot.
1930-ban jelentkezett a prágai zeneakadémiára, ahol egyidejűleg tanult a zongora, orgona és karmester szakon. Prágai évei alatt aktív előadói és karmesteri tevékenységet folytatott. Gyakran fellépett a főiskola estjein, Karel Houdek csellóművésszel Ungváron is szerepelt. A prágai akadémia három szakát háromszoros kitüntetéssel végezte el 1934-ben. Alois Haba zeneszerző ösztönzésére kezdett Bartók Béla zenéjével és a népzenével foglalkozni. Haba közbenjárására 1936-38 között a prágai művelődésügyi minisztérium hatáskörébe tartozó folklórosztályon Kárpátalja zenei referenseként foglalkozott népdalkutatással és figyelemmel kísérte Bartók Béla népdalgyűjtői munkásságát.
1936-ban Zádor maga is öszszeállított egy népdalgyűjteményt, amelyben 156 kárpátaljai ruszin népdal kapott helyet (64 kolomijka, 7 lakodalmas és alkalmi dal, 14 karácsonyi ének és 68 különböző jellegű dal). A gyűjtemény Molnár Antal neves zenetudós közbenjárásával eljutott Bartók Bélához is, aki igen nagyra értékelte Zádor tevékenységét, és a hozzá írt első levelében arra kérte őt, engedje meg, hogy a parasztoktól származó dalokat lemásoltassa a Magyar Tudományos Akadémia részére. A gyűjteménybe Bartók 155 bejegyzést eszközölt, majd egy meleg hangú levél kíséretében küldte azt vissza.
1936-ban Huszton, Beregszászban, Munkácson és Ungváron lépett fel.
1937-ben a prágai rádiótársaság által szervezett országos zongoraversenyen második helyezést ért el. 1938-ban fellépett a budapesti Zeneakadémia nagytermében, szerepelt a kassai rádióban.
1938-ban visszatért Ungvárra. 1938. február 1-jétől az ungvári tanítóképző intézet helyettes tanárává nevezték ki, majd 1942-től az ungvári női líceum rendes tanára lett. Ekkor jelent meg a Kárpátaljai Tudományos Társaság Hajnal című folyóiratának 3. és 4. számában "A ruszin népdalköltészet kolomijkái" című esszéje.
1943-ban Farkas Ferenc, a kolozsvári konzervatórium akkori igazgatója zongoratanári állást ajánlott fel neki, de 1944 júniusában katonai szolgálatra Nyíregyházára rendelték. Az I. huszárhadosztály ének- és táncegyüttesének karmestere lett. 1945 februárjában az egész alakulatot és az együttest is feloszlatták. Zádor Dezsőt munkaszolgálatosként Linzbe szállították. A kapituláció után a kerületet, amelyben ő dolgozott, az amerikai hadsereg katonái foglalták el, de neki sikerült visszatérnie szülővárosába, Ungvárra.
1945 után az Ungvári Állami Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója lett. Ekkortól foglalkozott zenepedagógiával és zeneszerzéssel. Vérbeli pedagógus volt. Bemutató hangversenyeket rendezett, önálló zongoraesteket adott. Kitűnő kollégákat, zeneértő közönséget nevelt.
Négyéves igazgatói munka után leváltották, vagyis úgy magyarázták, hogy ő maga adta be a felmondását, hogy több ideje legyen alkotói munkával foglalkozni. Zádor megmaradt zongoratanárnak, és csakugyan áttért az alkotói munkára, komponált.
1946-ban Ungváron megnyitotta kapuit az Ukrán Zenei-Drámai Színház. A bemutatásra kerülő darabok kísérőzenéjének a megírására Zádor Dezsőt kérték fel. Közben felvették a Szovjet Zeneszerző Szövetség tagjai közé, és így lett Zádor Dezső Kárpátalja első és egyelőre egyedüli hivatásos, hivatalosan is elismert zeneszerzője. Megírta a Kárpátalja című szvitjét zongorára, melynek négy tételében először ötvözte a klasszikusat a népivel.
1951-ben a Tisztelet jele érdemrenddel tüntették ki. Megírta J. Hojda és M. Saporin szövegére a Moszkva köszöntése című dalát, megszületik a Dal Ladányi Hannáról, a szocialista munka hőséről.
Egy népi fogantatású vers szövegére írta az "Ó, megyen a nap már lefelé" című dalt..
1953-ban eleget téve a területi kultúrügyosztály felkérésének, elvállalta a filharmónia művészeti vezetését. Ekkor született meg a "Verhovina a mi világunk" című vegyes karra komponált a capella műve, amely több más darabjával együtt 1959-ben jelent meg nyomtatásban. Jurij Hojda elbeszélő költeményét véve alapul, megírta a Kárpátok című kantátát. A zenekarra, vegyes karra és magánének-szólamokra írt nagyigényű kompozícióban kulminált Zádor Dezső alkotói tevékenységének első, kárpátaljai szakasza.
1963-ban a Lembergi Zeneművészeti Főiskola tanára lett. Megvalósította régen dédelgetett álmát, megírta a Zongoraversenyt. A háromtételes akadémikus stílusban készült mű 1966-ban a kijevi rádióban Igor Szimovics karmesterrel a szerző előadásában hangzott fel. 1969-ben a Zongoraversenyt Moszkvában a zeneszerzők össz-szövetségi kongresszusán Sevcsenko-díjra terjesztették fel. 1968-ban Zádor megkapta a docensi tudományos fokozatot.
1970-ben súlyos infarktus érte, ezért az orvosok eltiltották a pedagógusi tevékenységtől. Ettől kezdve csak a zeneszerzésnek élt.
1972-ben Érdemes művész címet kapott, s megalkotta egyik legjelentősebb darabját, a Cimbalomversenyt.
1978-ban kinevezték a lembergi konzervatórium zeneszerző szakának professzorává.
Zádor Dezső 1985-ben hunyt el. Munkásságával igen sokat tett Kárpátalja zenei életének felvirágoztatásáért.
1991-ben az Ungvári Zeneművészeti Szakközépiskola felvette Zádor Dezső nevét, s ugyanebben az évben Ungváron megalakult a Zádor Dezső Zenei Társaság.
Boniszlavszky Tibor Magyar zenei élet Kárpátalján c. könyve alapján összeállította:
