Írta: | Forrás: karpatinfo.net | 2026. március 28.
„Magyarságunk bennünk él: szívünkben, kultúránkban, nyelvünkben hordozzuk” – hangzott el a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett Kazinczy szépkiejtési verseny megnyitóján. A rangos megmérettetésnek idén immár huszonharmadik alkalommal adott otthont Kárpátalja legnagyobb magyarlakta településének középiskolája, a Nagydobronyi Líceum. Az esemény mára jóval több, mint verseny: a szép és helyes magyar beszéd ünnepévé nemesedett.
Az ünnepi hangulatot már a kezdetekkor megalapozták a vendéglátó intézmény diákjai. Szívet melengető, zenével és költészettel átszőtt műsorukban a szülőföld iránti szeretetről, a megmaradásról, az összetartozásról és az anyanyelv megtartó erejéről vallottak. Az előadást a hagyományőrzők dobronyi viseletben bemutatott néptánca tette még színesebbé, emelve az alkalom méltóságát.
A rendezvényt Katona-Mironova Berta, a líceum igazgatója nyitotta meg, aki örömét fejezte ki, hogy intézményük évről évre találkozóhelye lehet a legszebben beszélő, legárnyaltabban és legkifejezőbben olvasó kárpátaljai magyar diákoknak. Kiemelte: a magyarság nem pusztán földrajzi hovatartozás vagy állampolgárság kérdése, hanem mélyen megélt belső valóság, amely kultúránkban, hagyományainkban és mindenekelőtt anyanyelvünkben ölthet testet. Beszédében hangsúlyozta a helyes és igényes nyelvhasználat felelősségét, valamint azt, hogy a versenyzők ne csupán megmérettetésként, hanem ünnepként éljék meg ezt a napot, hiszen már a jelenlétük is érték és elismerés.
Köszöntötte a résztvevőket Albertné Simon Edina, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja és Szántó Edit, az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szövetségének elnöke is, felhívva a figyelmet az anyanyelv megtartó erejére, használatának felelősségére.
A versenyre idén harminc tanuló jutott tovább, közülük huszonöten vettek részt a döntőben, két korcsoportban. A diákok előadásait hallgatva nyilvánvalóvá vált: nem kötelességtudat vagy megszokás vezette őket, hanem a magyar nyelv iránti tisztelet és elkötelezettség. Szavaikban ott csengett az a belső igény, amely az anyanyelv ápolását nem feladatként, hanem küldetésként értelmezi.
A versenyzők teljesítményét négytagú szakmai zsűri értékelte, melynek elnöke Györke Magdolna nyelvész, nyugalmazott egyetemi docens volt. A bírálóbizottság tagjaként Braun Éva, a magyar nyelv és irodalom oktatásáért felelős megyei módszerész, Szántó Edit, az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szövetségének elnöke, valamint Orosz Ibolya színművész is közreműködött.
A megmérettetés során a résztvevők először egy szabadon választott szöveget adtak elő, majd egy ismeretlen részlet felolvasásával bizonyították értelmező és kifejező készségüket. A középiskolások számára egy harmadik, írásbeli fordulót is szerveztek, amelyben a Beszélni nehéz! mozgalom jelölésrendszerének alkalmazásával kellett megjelölniük a helyes kiejtést egy adott szövegrészletben.
A szakmai zsűri döntése alapján a 7–9. osztályos korcsoportban az első helyet Bara Sándor (Nagydobronyi Líceum) szerezte meg, második lett Snicer Hanna (Nagygejőci Gimnázium), míg a harmadik helyen Simon Emília (Ungvári Dayka Gábor Líceum) végzett. Különdíjban részesült Pinte Fruzsina (Nagydobronyi Református Líceum), míg Gergely Emília az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szövetségének elismerését vehette át.
A 10–11. osztályosok között Hidi András (Nagydobronyi Líceum) bizonyult a legjobbnak, a második helyet Bálint Fanni (Nagydobronyi Líceum) szerezte meg, a harmadik helyen pedig Ladányi Sára (Ungvári Dayka Gábor Líceum) végzett. Különdíjjal jutalmazták Gogola Máriát (II.RF KME FSZI), Ráti Zsófiát (KML) és Sándor Fruzsinát (Nagydobrony), míg Popovics Piroska (Munkács) az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szövetségének díját érdemelte ki.
A középiskolai kategória legjobbjai áprilisban a győri Kárpát-medencei döntőn képviselik Kárpátalját. Ott már nem csupán saját tudásukat mérik össze, hanem egy egész közösség nyelvi örökségét és elkötelezettségét is magukkal viszik – bizonyítva, hogy a kimondott szó nem csupán hang, hanem identitás, érték és megtartó erő.
A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...
A dicsőítés és az éneklés mindig is fontos szerepet töltött be az egyház és a gyülekezet életében. A közös ének nem csupán az istentiszteletek szerves része: közösséget formál, erősíti az összetartozást, és lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezet tagjai együtt, egy szívvel és egy lélekkel dicsőítsék ...
Az ukrán parlament hivatalosan is elítélte a Kárpátalján 1944 és 1946 között végrehajtott szovjet megtorlásokat. A Legfelső Tanács csütörtökön egyhangúlag, 261 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az erről szóló határozatot. A Jevropejszka Pravda szerint Ukrajna...
Magyar értékek, kultúra és fenntartható környezet témakörökben idén is elkészültek a négyperces portréfilmek a XII. Kulturális Filmek Fesztiváljára. A döntő megrendezésre idén a Békés megyei Szarvason, az elmúlt hétvégén került sor.
