Az amerikai Képviselőház több odafigyelést kér a washingtoni külügytől a romániai ingatlanrestitúció késlekedése miatt. Az erdélyi magyarságot érintő kérdésekben is tájékoztatást vár az amerikai képviselőház Külügyi Bizottságának Európával és Eurázsiával foglalkozó albizottsága az amerikai Külügyminisztériumtól. Az albizottság által kedd délután rendezett nyilvános meghallgatáson Jean Schmidt Ohio állambeli republikánus képviselő által feltett kérdésekre Thomas O. Melia külügyi helyettes államtitkár írásban ígért választ.
A "Kelet-Európa: A demokrácia és a szabadság helyzete" címmel tartott meghallgatáson a jelentős számú magyar szavazóval rendelkező körzetből érkezett képviselőnő értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy 22 évvel a kommunizmus bukása után a 7 568 elkobzott egyházi és közösségi ingatlannak csupán egyharmadát szolgáltatta vissza a román állam jogos tulajdonosaiknak, köztük az erdélyi magyar egyházaknak. A képviselőnő emellett arra a visszás helyzetre is felhívta a figyelmet, hogy a román hatóságok nemrég eljárást indítottak a restitúció végrehajtása miatt. Markó Attila, a restitúciós bizottság magyar tagja, valamint Marosán Tamás és Silviu Clim azért állnak majd bíróság elé, mert 2002-ben hatályba léptették azt a rendeletet és kormányhatározatot, amely révén az Erdélyi Református Egyházkerület ismét birtokba vehette a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium évszázados épületét.
"Felkészült-e arra a bukaresti nagykövetségünk, hogy megfigyelőt küldjön Markó Attila szeptember 6-án, Buzăuban kezdődő perére?" – tette fel a kérdést Jean Schmidt.
Gregory W. Meeks demokrata képviselő, az albizottság rangidős tagja beszédében kiemelte: a térségben valós probléma a kisebbségeket érő hátrányos megkülönböztetés. Mivel a demokrácia mértéke a többség akaratán múlik, fokozott gondot kell fordítani a kisebbségekkel szembeni méltányos, jogszerű bánásmódra.
A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) három munkatársa (Hámos László elnök, Latkóczy Emese igazgató és Mészáros Dóra gyakornok) az albizottságnak mind a 11 tagját felkereste a hét elején, hogy áttekintést nyújtson a külhoni magyarságot érintő aktuális kérdésekről. A személyes találkozók során átadott tájékoztató dokumentumcsomag három kérdéskörre terjedt ki: a romániai elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok elakadt visszaszolgáltatása, a nyelvi jogok szlovákiai korlátozása, valamint a térségben tapasztalt, a helyi magyar közösségek ellen irányuló erőszakos és megfélemlítő bűncselekmények (a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektorának megverése, a temerini uszító falfirkák, a szlovákiai népszámlálás során történt, valamint a magyar állampolgársági kérelmekkel összefüggésbe hozható kárpátaljai megfélemlítő akciók).
Az amerikai képviselőház már korábban is határozottan állást foglalt az ingatlanrestitúció mellett. 2005-ben kétharmados többséggel, ellenvetés nélkül elfogadta azt a határozati javaslatot (HRes 191), amely a kommunizmus alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását sürgette. A kemény hangvételű politikai üzenetnek szánt 191-es határozatot Tom Lantos, a képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagja terjesztette be Tom Tancredo republikánus párti képviselőtársával együtt, áll a HHRF közleményében.
A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation - HHRF) 35 éve dolgozik a Kárpát-medencében kisebbségben élő 2,5 milliós magyarság helyzetének javításán, érdekeik nemzetközi érvényesítésén.
