Visszatekintés a „Hálózatépítés, közösségi kezdeményezések” konferenciára

Június 11-én a rekkenő hőség ellenére is több mint háromszáz szakember részvételével zajlott le a Nemzeti Művelődési Intézet „Hálózatépítés – közösségi kezdeményezések” című IV. Stratégiai Konferenciája a Budai Vigadóban. A fórum hívószavai – hálózatépítés és közösségi kezdeményezések – utalnak az elmúlt években jelentős átalakuláson átment, újfajta közösségi művelődés sikereiben kulcsszerepet játszó energiákra és szakmai irányvonalakra.

A tanácskozás komoly tanulságokkal szolgált mindazok számára, akik a közösségi művelődés területén zajló folyamatokat és jó gyakorlatokat, a szakmát alakító-formáló kezdeményezéseket, valamint a cselekvés lehetséges irányait szeretnék megismerni.

A nagy létszámú hallgatóságot Halász János kulturális államtitkár köszöntötte és kifejezte személyes kötődését a közösségekkel való foglalkozáshoz, melyet hivatásának tekint. Halász János rámutatott a közösségi művelődés pótolhatatlan szerepére a társadalomfejlesztésben: a szakma küldetésének tartja az együttműködés kultúrájának meghonosítását az országban. A kultúra és művelődés tartalékai abban rejlenek, mennyire tudnak egymással együttműködni a szervezetek: a kialakult szerkezet működését az állam biztosítja, de tartalma és jövője a helyi közösségek aktivitásán, végső soron az együttműködések sikerességén múlik – hívta fel a jelenlevők figyelmét zárszavában az államtitkár.

Ezt követően a konferencia ünnepi nyitányaként a hálózati együttműködés jegyében a határon túli magyarság tárgyi és szellemi értékeit féltve őrző Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal intézményeivel, valamint a Kárpát-medencei magyar identitástudatot a színművészet sajátos eszközeivel támogató Magyar Teátrumi Társasággal kötött stratégiai megállapodást a Nemzeti Művelődési Intézet.

Závogyán Magdolna a stratégiai megállapodások megkötését követően röviden ismertette az elmúlt két évben megkötött partneri egyezségeket: eddig 14 stratégiai megállapodást írt alá különböző szakmai szervezetekkel az intézmény. A Magyar Teátrumi Társasággal kötött megállapodás kapcsán a közösségi művelődés fontos szeletének számító színjátszás, amatőr és hagyományőrző színjátszás közösségmegtartó erejét emelte ki. A közösségeket dinamizáló színjátszás módszertani támogatása az egyik kiemelt terület lesz a Nemzeti Művelődési Intézet megyei irodahálózata feladatai között.

A több mint 50 tagszervezetet számláló, nagy hagyományokkal rendelkező Magyar Teátrumi Társaság részéről Vidnyánszky Attila elnök köszöntötte a megjelenteket. A színjátszásra azért is kell különösen nagy figyelmet fordítani – mondta az elnök úr - mert a színház híven reprezentálja a társadalom lelkiállapotát. Magyarországon különösen nagy a színházhoz való kedv, ezért minden olyan együttműködés, amitől új lendületet kaphat a színjátszás, komoly társadalmi szerepvállalás is egyben.

A köszöntéseket és a protokoll-eseményeket követően a konferencia első előadásában Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Közművelődési Főosztályának vezetője az ágazati fejlesztéspolitika hosszú távú – 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó – terveit ismertette. Az elérhető fejlesztési források igazodnak a közösségi művelődés megváltozott szerkezetéhez, fő célként pedig a közművelődési szolgáltatáshiányos területek felzárkóztatását, közösségfejlesztő hálózatok kiépítését, a hagyományos alkotók és a kreatív ipar gazdaságfejlesztő közelítését, valamint a közösségi tudás megerősítését nevezte meg.

Závogyán Magdolna főigazgató „A Nemzeti Művelődési Intézet hálózatépítő folyamatai a megyei integrációtól a Kulturális Közfoglalkoztatás Programig” című előadását egyfajta számvetésként, számadásként határozta meg. A Művelődési Intézet kezdeményező szerepet vállalt fel a közösségi művelődés folyamataiban, és ennek megvalósításában a gyökerekhez való visszatérés és a társadalmi beágyazottság elvének követése volt szükséges. A főigazgató asszony egy videóbejátszás segítségével felelevenítette Beke Pál gondolatait a közösségi művelődés és lokális társadalom fontosságáról. Závogyán Magdolna az intézmény partneri együttműködésben megvalósult mintaprojektjei közül az „Újra öltünk és örökítünk” projektet, a Kapunyitogató programsorozatot, valamint a Kulturális Közfoglalkoztatási Programot emelte ki és ismertette részletesebben. Utóbbiról szólva bemutatta a program számszerű eredményeit: a Kulturális Közfoglalkoztatási Programban részt vevő 4000 közfoglalkoztatottból közel ezren helyezkedtek el az elsődleges munkaerőpiacon; túlnyomó többségüket a partnerszervezetek alkalmazták tovább.

„Még számos innováció van a tarsolyunkban, az intézmény jelenlegi fő céljai azonban sokkal inkább a stabilitás erősítése, valamint a hálózati együttműködések fejlesztése, kiépítése.” – összegezte a főigazgató asszony.

A kávészünetet követően a konferencia „Hálózatépítés a Nemzeti Művelődési Intézet rendszerében” szekciójában a Művelődési Intézet szakmai vezetői ismertették az elmúlt év eredményeit, valamint a jövőre vonatkozó cselekvési terveket, stratégiákat.

Dr. Németh János István „Stratégiai partneri kapcsolatok kiépítése a Művelődési Intézetben” című előadásában a Stratégiai Főosztály munkájának rendező elveként azt a hálózatszerűséget jelölte meg, melynek modelljét a világegyetemben és a természetben egyaránt megtalálhatjuk. A beágyazottság a hálózatos stratégiai algoritmusok alapja, de energia és dinamika nélkül nem működik még a legígéretesebb együttműködés sem.

Dombi Ildikó, a Szakmai Módszertani Főosztály vezetője az intézmény által megvalósított kistelepülési, innovatív fejlesztő mintaprogramokat mutatta be. Ismertette a jelenleg is folyó, 2014-ben 177 magyarországi és 26 határon túli települést érintő Kapunyitogató programsorozatot; a 70 fős lélekszámú Kovácsszénáján megvalósult, kismesterségeket bemutató Bőségkosár projektet; a munkanélkülieket gazdálkodni tanító Tanyasuli programot; a halmozottan hátrányos roma gyermekek integrációját kreatív tevékenységgel segítő Pepita programot, valamint a hagyományokat kortárs kreatív iparba beépítő „Dédszüleim mintáit hordom” pályázatot.

A Nemzeti Művelődési Intézet Kulturális Közfoglalkoztatási Programjának konkrét, számokban kifejezhető, megfogható eredményeit Kárpáti Árpád, a Kiemelt Programok Főosztálya főosztályvezető-helyettese ismertette. Előadásából többek között kiderült, hogy a programban a fluktuációt is beszámítva 4423 közfoglalkoztatott dolgozott 1895 partnerszervezetnél, a résztvevők 11%-ának már a program ideje alatt sikerült elhelyezkedni, 64%-uk pedig nyitott a kulturális önkéntesség iránt. A program során felvett kérdőívek feldolgozását követően egyfajta kulturális látképet kaphatunk az ország állapotáról. A program folytatására a kérelem elbírálás alatt van, néhány, a hatékonyságot szolgáló újítás bevezetésével várhatóan még a 2014-es évben elindulhat.

A program a Nemzeti Művelődési Intézet decentralizációs törekvéseinek eredményeképpen létrejött Országos Szakmai Központok bemutatkozásával folytatódott.

A Művelődési Intézet Országos Felnőttképzési Szakmai Központjának céljait a központ vezetője, Dr. Tóthné Bodor Anita ismertette. A szervezet a közművelődési szakemberek kompetenciáinak minél hatékonyabb fejlesztésére, valamint képzésfejlesztési folyamatok támogatására törekszik a tanuló társadalom eszményképét szem előtt tartva.

A Közösségi Kezdeményezések Országos Szakmai Központ vezetője, Jantyik Zsolt a társadalmi hasznosság elvét hangsúlyozta a szervezet tevékenységében, mely a kultúra eszközrendszerével egyfajta társadalmi rehabilitációt, valamint elsősorban a helyi közösségek megerősítését kívánja ellátni.

Varga Sipos Andrea az Önkéntességi Országos Szakmai Központ vezetőjeként rámutatott arra, hogy az önkéntesség – különösen annak törvényi keretek között folytatott, tudatos formája – fontos és sokoldalú szerepet játszik a társadalmi kérdésekre adott válaszok megtalálásában, ezért az intézmény 2014-ben prioritásként kezeli a témát. Az iskolai közösségi szolgálat lehetőségeit kiaknázandó az év elején indult központ eddig közel száz együttműködési megállapodást kötött oktatási intézményekkel, hogy a diákokat be lehessen vonni a megyei közművelődési feladatellátásba, kedvet ébresztve a közösségi aktivitáshoz.

Kary József a Minőségfejlesztési Országos Szakmai Központ feladataként a meglévő szakmai folyamatok és rendszerek felülvizsgálatát és fejlesztését, valamint új struktúrák kialakítását és bevezetését jelölte meg, különös tekintettel a Közművelődés Minőségfejlesztési Rendszerének működtetésére, fejlesztésére.

A konferencia két előadása is a Nemzeti Művelődési Intézet hálózatos kommunikációjával foglalkozott.Hegedűs Katalin, a Művelődési Intézet Kommunikációs Osztályának vezetője elmondta, az intézet és közművelődés sokoldalú tevékenységet csak úgy lehet jól bemutatni, ha mindenkihez, akit el akarunk érni – döntéshozót, szakmabelit, közösségeket, látogatókat, civil szervezetek – azon a kommunikációs csatornán közelítünk meg, amelyik a célcsoport számára a legjobban használható.

A program I. szekciójának fénypontjaként Dr. Juhász Erika, a Debreceni Egyetem Andragógia Tanszékének vezetője mutatta be a Nemzeti Művelődési Intézet új online, interdiszciplináris szemléletű tudományos folyóiratát, a Kulturális Szemlét (kultszemle.nmi.hu), melynek főszerkesztői feladatait ő látja el. A Kulturális Szemle azt a hiányt igyekszik pótolni, ami a kulturális kutatások nyilvánosságának megteremtésében, azok láthatóságában mutatkozott az elmúlt évtizedekben.

A délutáni program a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal intézményeinek bemutatkozásával, az együttműködés lehetséges kereteinek feltárásával kezdődött. A Kerekasztal történetét és általános céljait Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója ismertette. Az együttműködést az intézmények 2013-ban újították meg, de az igazi fordulópontot és az érdemi közös cselekvés lehetőségét a mai stratégiai megállapodás jelenti.

Dr. Széman Péter a nagy múltú – 1885-ben alapított – Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet mutatta be. A Magyarország területénél nagyobb földrajzi régiót felölelő közművelődési hálózat ma 17 fiókszervezettel és 67 társszervezettel bír, s tevékenységének minden szintjén vannak és lesznek együttműködések. Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet a társulás legfiatalabb – 2008-ban alakult – szerveződésének elnökeként arról a munkáról beszélt, amivel a 48 milliós lélekszámú Ukrajnában élő 151.000 magyar kultúráját és hagyományait gondozza az elhivatott, civil szervezetként működő beregszászi intézet. Tevékenységük három pillére a közgyűjteményi részleg, a közművelődési részleg, valamint a tudományos kisebbségkutatás.

A Kepe Lili igazgató által vezetett, lendvai Muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet több határon túli magyar közművelődési intézet számára jelentett követendő példát, mintát. Az intézmény húszéves jubileumát ünnepelte januárban – „Húsz éve tanulunk egymástól” – fogalmazta meg Kepe Lili, aki előadásában hangsúlyozta az anyaországi, különös tekintettel a zalai és vasi kapcsolatok fontosságát: „Az egymásba kapaszkodás és az egymástól tanulás jelenti számunkra a jövőt.”

Hajnal Jenő igazgató a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetről szóló prezentációval zárta a Kerekasztal intézményeinek bemutatkozását. Az intézet létrejöttét szomorú apropó sürgette: a balkáni háború szorosabb összefogásra késztette a vajdasági magyarokat, s ennek az összefogásnak az alappillére a délvidéki magyarság kulturális javainak megőrzése.

A konferencia záró szekciója a „Hálózatok működése a szakterületeken” címet viselte. Molnár Lajos Milán az Aba-Novák Kulturális Központ Nonprofit és Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatójaként az ország legfiatalabb – még megnyitásra váró – agorájának vezetője Szolnokon. Előadásában azt a tanulási és fejlődési folyamatot mutatta be, mellyel – a hálózatban végzett egymástól tanulás eszközével, szervezett intézménylátogatásokkal – egy megyei jogú város közművelődési intézménye agorává válik.

Tóth Viktor a kiskunmajsai Konecsnyi György Kulturális Központ igazgatója a járási szinten megvalósuló művelődési együttműködésekbe engedett betekintést. A sokoldalú intézmény tucatnyi közművelődési tevékenység ellátása mellett rádiót, tourinform irodát, mozit, külterületi művelődési házakat, helytörténeti gyűjteményt és tájházat is működtet az ország egyik legkisebb, mindössze 6 települést és 20000 lakost számláló járásában.

Dóri Éva a Nemzeti Művelődési Intézet Szakmai Módszertani Főosztály osztályvezetője „Több funkció egy fedél alatt” címet viselő előadásában az intézmény uniós támogatással (a TÁMOP 3.2.3 – Építő közösségek program keretében) megvalósuló országos IKSZT-fejlesztő projektjét mutatta be. A projekt országszerte 103 szolgáltató faluházat érint 5000 fő alatti településeken, melyeknek az intézmény módszertani támogatást és fejlesztő hátteret biztosít.

A konferencia tanulságait Polyák Albert, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai igazgatója összegezte záró előadásában. „Huszonegy előadás tematizálta eddig a partnerséget más-más szempontok szerint” – mutatott rá – „elmondhatjuk, hogy a közművelődés intézményrendszerének legfontosabb felismerése: egyedül nem megy.” Szövetségesekre mindig szükség van: egymásra találásukban, a hálózatos rendszerek támogatásában és kezdeményezésében a Nemzeti Művelődési Intézet továbbra is példát kíván mutatni. Polyák Albert szerint az egymástól tanulás teszi egyenrangúvá az együttműködő feleket – a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztalra utalva hozzátette, hogy a határon túli magyaroktól tartást és elkötelezettséget tanulhatunk. A szakma feladatát abban látja, hogy az elmélet és a gyakorlat ne külön, hanem egymás mellett haladjon inspiráló együttlétben, segítve az együttműködés tudományának elterjesztését, és az együtt cselekvés elsajátítását.

A nagyszabású szakmai tanácskozás témáját az elmúlt éveket reprezentáló fejlődést bemutató „Emberek – Közösségek – Terek” című vándorkiállítás illusztrálta a Budai Vigadó földszinti aulájában.