A szentelt gyertya az egyik legrégebb jelkép, magát Jézus Krisztust jelképezi. Mint ahogy a gyertya elfogy, miközben világosságot nyújt, úgy Jézus is fölemészti saját magát, hogy másokat szolgálhasson. Ebből ered a gyertyaszentelés hagyománya.
![„Vigyél világosságot másoknak is” – Gyertyakészítő kézműves foglalkozás Salánkon](/img-cache/6/e/a/6/c/6ea6c1394dedb135888fffe714941a57b9c06b22.jpeg)
Írta: Kósa Eszter | Forrás: Kárpátinfo.net | 2023. február 10.
A szentelt gyertya az egyik legrégebb jelkép, magát Jézus Krisztust jelképezi. Mint ahogy a gyertya elfogy, miközben világosságot nyújt, úgy Jézus is fölemészti saját magát, hogy másokat szolgálhasson. Ebből ered a gyertyaszentelés hagyománya.
Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (február 2.) a pap szentelt vízzel megszenteli a gyertyákat, melyet a hívek mise után hazavisznek és a következő év gyertyaszenteléséig különleges esetekben használnak. A gyertyaszentelés több száz év után is a katolikus egyház ma is élő hagyománya.
A salánki görögkatolikus egyházközség tagjai azonban nem akármilyen gyertyát visznek e napon szentelni: azokat sokan sajátkezűleg készítik el. A gyertyaszentelő ünnepét megelőző héten a helyi görögkatolikus közösségi házban tárgyalkotó hagyományőrző kézműves foglalkozást szerveztek hittanos napok keretében, ahol Csirpák Viktória programszervező vezetésével gyertyaöntés, gyertyamártás, gyertyasodrás módszereivel készültek a szebbnél szebb szentelésre váró alkotások.
Mindkét napot hittanfoglalkozással kezdtük – tájékoztat a hitoktató. – Csirpák József atya az ünnep lényegéről beszélt, volt szentírás-magyarázat, ikonográfia, liturgikus ének, imádság. Játszottunk, énekeltünk, különböző játékos feladatokkal próbáltuk mélyíteni a gyerekek tudását. Egyik nap kétféle sodort gyertyát, másik nap mártott és öntött gyertyát készítettünk. Mindkét nap finomságokkal kedveskedtünk a gyerekeknek: asszonyaink palacsintát, kürtőskalácsot sütöttek. Február másodikán aztán a Szent Liturgia keretein belül az elkészült gyertyák megszentelésére is sor került. A szentelményeket mindenki hazavitte, s a kézművesfoglalkozásra szóló meghívó mottójához – „Vidd el Őt, vidd el Jézust, vigyél világosságot másoknak is” – híven, azoknak is juttattak abból, akik nem voltak jelen a Szent Liturgián.
A program a Csoóri Sándor Alap által támogatott tárgyalkotó hagyományőrző kézműves foglalkozásoknak köszönhetően valósult meg.
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.