Írta: Tudósítónk | Forrás: Kárpáti Igaz Szó | 2011. március 18.
Nagy örömnek, de egyben óriási felelősségnek tartja a Kossuth-díjat Vidnyánszky Attila rendező, aki a Parlamentben vehette át az elismerést. A debreceni Csokonai Színház igazgatója a magyar színjátszás legnemesebb hagyományait ápoló, a költészetet középpontba állító, társulatépítő, iskolateremtő munkásságáért, emlékezetes, méltán népszerű rendezéseiért részesült Kossuth-díjban.
A rendező szerint az elismerés nem hasonlítható a pályája során eddig elnyert kitüntetésekhez, s azt életútja betetőzésének tartja. „Az utóbbi időszak egyik kulcsfogalma számomra a szolgálat, annak a közösségnek a szolgálata, amelyben létezem. Úgy érzem, ez a díj most még odaadóbb, még önzetlenebb és még tisztább szolgálatra kötelez. Ilyen nagy szavak jutnak eszembe és lehet, hogy ez kívülről nézve pátosznak látszik, de én így élem meg” – fogalmazott az alkotó.
Vidnyánszky Attila hozzátette, a beregszászi magyar színház megalapításakor, csaknem húsz éve még sok mindennel nem volt tisztában.
– Az ember elkezdi újraértékelni az eddig történteket, megérteni a folyamatokat. Semmi sem volt véletlen: hogy éppen oda születtem, onnan indultam, nekem dolgom van a beregszászi színházzal, az ott élő emberekkel.
Az egyre nagyobb ütemben fogyó kárpátaljai magyarság számára az a színház megtartó, ott-tartó erő – hangsúlyozta a teátrum művészeti vezetői teendőit ma is ellátó rendező.
Vidnyánszky Attila bölcsészkaron végzett, magyar nyelv- és irodalom szakon. Mint felidézte: már ekkor rendezőnek készült, de a Szovjetunióban csak diploma birtokában lehetett jelentkezni a Kijevi Színművészeti Főiskolán . „Visszanézve szükségesnek érzem az Ungváron eltöltött öt évet, amit ott akkor megtanultam, elolvastam, az az elkövetkezőkben nagyon hasznosnak bizonyult. Most már azt is tudom, hogy volt abban valami sorsszerűség, hogy a határok zártsága miatt csak Kijevben tudtam felvételizni a színművészeti főiskolára” – tekintett vissza.
Az alkotó ma is küldetésének tekinti, hogy egyfajta hídszerepet töltsön be a keleti és a nyugati színházi világok között. „Az utóbbi évtizedekben a magyar színház a német hatása alatt formálódott. Úgy gondolom, hogy jó, ha az orosz, a francia költői színház gondolatai beépülnek a hazai színjátszásba, miközben természetesen a magyar színháznak a saját útját kell keresnie, járnia” – vallja Vidnyánszky Attila, aki szerint ezt a törekvést segítik a Debrecenbe meghívott orosz, ukrán, lengyel, román, francia vendégművészek is, akik aztán többnyire más magyar társulatoktól is felkéréseket kapnak.
Vidnyánszky Attila 1964. március 8-án született Beregszászon. 1985-ben az Ungvári Állami Egyetemen diplomázott, 1992-ben elvégezte a Kijevi Színművészeti Főiskolát. 1992-től a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapító igazgatója, 1994-től főrendező-művészeti vezetője. Rendez a kijevi Orosz Nemzeti Színházban, a budapesti Nemzeti Színházban, Jugoszláviában és Szlovákiában is. 2004-től egy évig a Magyar Állami Operaház főrendezője volt. 2006-tól a debreceni Csokonai Színház művészeti igazgatója, 2007-től a színház igazgató-rendezője. Több mint hatvan színpadi rendezés áll mögötte. 1997-ben elnyerte a toruni fesztivál rendezői díját, 2000-ben Ukrajna érdemes művésze elismerésben részesült. 2002-ben Jászai Mari-díjat, majd fővárosi színházi díjat, 2004-ben színikritikusi díjat, 2006-ban Magyar Művészetért Díjat kapott. 2005-ben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki. 2005-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Levendulás limonádé és palacsinta várta az iskolásokat csütörtökön a Nagyberegi Tájházban. A Pro Cultura Subcarpathica nyár eleji kézműves foglalkozást szervezett, ahol a jókedv és a felhőtlen szórakozás garantált volt. A június 1-én tartott program a megszokottakhoz híven tárlatvezetéssel indult...
Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeummal együttműködve új kiállítás-sorozatot indított a kárpátaljai művészdinasztiák munkásságának bemutatására. Ennek első eseményeként Boksay József, a kárpátaljai festőiskola alapítója, kiemelkedő képviselője és...
109 éve, 1914. június 1-én hunyt el Feszty Árpád festő, a magyarok bejövetelét ábrázoló híres körkép alkotója. A korabeli sajtó így írt róla: „Feszty a körképpel konkurenciát csinált saját magának. Őt most a körkép festőjének ismerik és csak annak. Pedig mielőtt ezt a populáris képet megalkotta voln...
Az összetartozás iránti vágy mindig is bennünk volt, három éve azonban látható formát öltött. Az Összetartozásunk Tüze kezdeményezés keretében fellobbant láng azóta is ég mindannyiunk szívében, melegséggel tölt el, erőt ad, és immár elolthatatlan.
