Matl Péter és fia monumentális szobra Bretagne-ban őrzi Szent Erzsébet emlékét
„Az a megtiszteltetés ért engem és kisebbik fiamat, Szilárdot, hogy Franciaországban, ebben a gyönyörű környezetben kifaraghattuk korai magyar kereszténységünk egyik legfontosabb szentjének, Szent Erzsébetnek a szobrát” – fogalmazott Matl Péter Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész a franciaországi Szentek Völgye (La Vallée des Saints) szoborparkban, ahol május elején ünnepélyes keretek között avatták fel Árpád-házi Szent Erzsébet monumentális gránitszobrát.
Különleges magyar vonatkozású esemény helyszíne volt május elején Bretagne: a Carnoët település mellett található híres La Vallée des Saints, vagyis a Szentek Völgye monumentális szoborparkjában felavatták Árpád-házi Szent Erzsébet gránitszobrát. A négy méter magas rózsaszín gránitszobrot Matl Péter fiával, Szilárddal közösen készítette el rendkívüli gyorsasággal, mindössze másfél hónap alatt. Az alkotás nemcsak művészeti, hanem kulturális és nemzeti szempontból is jelentős mérföldkő: Szent Erzsébet az első magyar szent, akinek szobra helyet kapott a breton identitás egyik legfontosabb spirituális központjában.
A Bretagne-félszigeten található, alig több mint 650 lakosú Carnoët mellett fekvő 38 hektáros terület Európa egyik legkülönlegesebb és leglenyűgözőbb szoborparkja. A breton nép saját szentjeinek állít itt monumentális gránitszobrokat – olyan személyiségeknek, akik hitükkel, önfeláldozásukkal és emberségükkel mélyen beépültek a breton népi emlékezetbe.
A térségben ma is közel negyedmillió ember beszéli az ősi breton nyelvet, a helyiek pedig különösen fontosnak tartják kulturális gyökereik megőrzését. Nem véletlen, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet alakja is közel áll hozzájuk: Bretagne-ban mintegy húsz templom és kápolna viseli a nevét. A most felavatott szobor így egyszerre lett a magyar és a breton kultúra találkozásának jelképe.
Az avatási ünnepségen mintegy száz vendég vett részt, köztük magyar diplomaták, breton kulturális vezetők és számos magyar érdeklődő. A szobrot Kálmán Imre soproni plébános áldotta meg.
Jean-René Cougard, a Vallée des Saints egyesület elnöke beszédében méltatta Matl Péter munkáját: „Az első szó, amely eszembe jut, amikor Szent Erzsébet szobrát nézem: az érzelem. Önök ma egy csodálatos alkotást ajándékoznak nekünk, tele alázattal, eleganciával és kegyelemmel” – fogalmazott, majd hozzátette: a munkácsi szobrász „párbeszédet folytatott a kővel”, és sikerült egyszerre megmutatnia Szent Erzsébet királynői méltóságát és mély emberségét.
Matl Péter az elmúlt évtizedekben a nemzetközi szobrásztársadalom egyik ismert alkotójává vált. Rendszeresen szervez nemzetközi alkotótáborokat, kiemelkedő a magyar kultúra és a kárpátaljai magyar közösség érdekében végzett tevékenysége, miközben a híd szerepét tölti be a magyar és az ukrán kultúra között. Munkásságát több rangos kitüntetéssel ismerték el.
Az ünnepség legmeghatóbb pillanatait Matl Péter beszéde jelentette. A művész nyíltan beszélt kárpátaljai magyarként megélt identitásáról és a háború árnyékában végzett alkotómunkáról. „Kárpátaljáról jöttem, egy háborúban álló országból, kisebbségi magyar vagyok Ukrajnában, s mindkét nemzet kultúráját képviselem” – fogalmazott. A művész hangsúlyozta: célja, hogy alkotásaival jobbá tegye a világot „az emberek javára és Isten dicsőségére”. Szavai különös súlyt kaptak egy olyan történelmi időszakban, amikor Kárpátalja magyar közössége egyszerre próbálja megőrizni identitását, kulturális értékeit és lelki erejét.
Matl Péter beszédében a szobrászat fizikai és szellemi oldaláról is beszélt. Mint mondta, a kemény gránit megmunkálása „embert próbáló feladat”, amely nemcsak tehetséget, hanem rendkívüli fizikai állóképességet is igényel.
A breton szoborparkban dolgozó művészeket az alpinistákhoz hasonlította: „Úgy érzem, hogy az itt alkotó művészek egy bajtársi közösséget alkotnak, mint az alpinisták, akik egymásra vannak utalva.” A munkafolyamatot meditációként írta le, amely a művészt és az anyagot egyszerre formálja.
Az avatáson Tromler Miklós, Magyarország franciaországi nagykövete arról beszélt, hogy a szobor egyszerre kapcsolja össze az emlékezetet, a hitet, a kultúrát és a művészetet. Az esemény a magyar és a francia kultúra találkozását jelképezte, és a szolidaritás, valamint az együttérzés egyetemes értékeit állította középpontba.
A rendezvény végén magyar nyelven elénekelték Szent Erzsébet himnuszát, majd felcsendült a magyar himnusz, melyet breton dudazene követett.
Az esemény egyszerre volt ünnepélyes és meghitt: Bretagne szívében, egy ősi kelta kultúrát őrző vidéken felavatták egy kárpátaljai magyar művész alkotását, amely mostantól Árpád-házi Szent Erzsébet emlékét is őrzi a Szentek Völgyében.
A völgy vezetősége már újabb megbízást is adott Matl Péternek: a tervek szerint jövőre Szent István király monumentális szobra is elkészülhet Bretagne-ban.
