Vers a tér(b)en és Szabó Balázs-koncert Beregszászban

Írta: Lőrinc Ingrid | Forrás: karpataljalap.net | 2026. április 11.

A magyar költészet napjához kapcsolódva különleges hangulatú kulturális esemény zajlott Beregszászban április 10-én. A Vers a tér(b)en programnak a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet szervezésében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriuma adott otthont.

Vers a tér(b)en és Szabó Balázs-koncert Beregszászban

Az alkalom kezdetén Marcsák Gergely verséneklő előadásában hallgathatták meg a résztvevők Szalai Borbála versét. Majd Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár mondott beszédet, melyben reflektált a magyar irodalom jelentőségére Kárpát-medence szerte: „A költészet napja, az irodalom – ezek számunkra egyáltalán nem ismeretlen fogalmak, hiszen a magyar nyelv és irodalom oktatása a Kárpát-medence minden magyar iskolájában a nemzeti alaptanterv szerves részét képezi. De miért is olyan fontos mindez? Azért, mert az iskola nem csupán tudást ad át, hanem identitást és gondolkodásmódot is formál. Minden magyar anyanyelvű gyermek számára meghatározó, hogy az irodalmon keresztül egy közös látásmód, egy közös, humánus világkép alakuljon ki benne. Nem véletlen, hogy a Kárpát-medence magyar iskoláiban hasonló irodalmi kánon mentén tanulnak a diákok. Azok a versek, novellák és regények, amelyek a legnagyobb magyar alkotók munkái, nemcsak kötelező vagy ajánlott olvasmányok, hanem közös kulturális élményeink alapjai is. Ez a közös tudás hidat képez a kárpátaljai, budapesti, pozsonyi, kolozsvári vagy újvidéki diákok között. Hiszen bár mindenütt tanulunk matematikát vagy testnevelést, az, hogy ugyanazokat az irodalmi műveket ismerjük, valódi közösséggé formál bennünket. Petőfi Sándor, Arany János vagy József Attila művei mindannyiunk közös kincsei – olyan értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi nyelvhasználaton és a magyar irodalom magasabb szintű megértéséhez vezetnek. Bízom benne, hogy mindannyian szeretjük az irodalmat és az anyanyelvünket. Talán nem mindig a felelést; de az bizonyos, hogy a számonkérés is hozzájárul ahhoz, hogy ezek az ismeretek megmaradjanak, és komolyan vegyük elődeink örökségét – azokét az alkotókét, akik maradandót hoztak létre nyelvünk gazdagításában. Ezért is örömteli ez a rendezvény, amely jól mutatja, hogy a költészet napja nem csupán egy anyaországi esemény, hanem a Kárpát-medence minden magyar közösségének közös ünnepe. Ezekben a napokban szerte a régióban hasonló programok valósulnak meg – mondhatjuk, hogy ilyenkor együtt dobban a szívünk. Külön öröm, hogy ma itt ilyen szép számban együtt lehetünk, és közösen hallgathatunk verseket, megzenésített költeményeket. Az irodalom tesz bennünket igazán emberré, és erősíti identitásunkat – ezért jelentőségét nem szabad alábecsülni, hanem meg kell becsülni és tovább kell vinni.”

Ezt követően Orosz Ildikó, a PCS elnöke szólt a résztvevőkhöz, értelmezve a hármas jubileumi alkalmat: „Valóban különleges alkalomra gyűltünk össze, hiszen hármas ünnepet ülünk. Egyrészt tudjuk, hogy április 11-e József Attila születésnapja és a magyar költészet napja. Nemcsak ő, hanem több jelentős magyar költő is ezen a napon született, mintha valóban lenne valami különös ebben az időpontban. Nem véletlen tehát, hogy ez a nap a költészet ünnepévé vált. A magyar költészet számunkra, magyarok számára kiemelt jelentőségű. Verseinkben ott él a magyar lélek, a gondolkodásunk, a sajátos világlátásunk. Az iskolában sok verset tanulunk, és aki ezekből valóban magával visz valamit, annak egész életében kapaszkodót jelenthetnek. Olyanok ezek, mint a gyökerek: nehéz helyzetekben is vissza tudunk nyúlni egy-egy sorhoz, amely erőt ad vagy választ kínál. A mai nap harmadik ünnepi vonatkozása, hogy itt, a Kárpátok alatt különösen közel áll hozzánk Szalai Borbála munkássága. Az ő gyermekversein generációk nőttek fel, hiszen a kárpátaljai magyar oktatásban – az óvodától kezdve – meghatározó szerepet kaptak művei. Születésének évfordulója tovább gazdagítja ezt az ünnepet. Akik ma itt vannak, bizonyára sokan szeretik a verseket. Ugyanakkor lehetnek olyanok is, akik még csak most kezdenek ismerkedni velük. Érdemes tudni, hogy a vers és az ének szorosan összetartozik: a költészet eredetileg dallamhoz kapcsolódott, és így adták tovább a történeteket, gondolatokat – ahogyan ma a modern kommunikációs eszközök teszik.”

A rendezvény középpontjában a közös szavalás állt: a résztvevők Szalai Borbála A Kárpátok című versét hallgathatták meg először Vass Magdolna, a beregszászi színház színésznőjének előadásában, majd a begyakorlást követően közösen szavalta a költeményt a több mint 500 kárpátaljai iskolás. A Vers a tér(b)en esemény különlegességét mutatja az is, hogy minden kárpátaljai magyar iskola képviseltette magát az alkalmon. A közös szavalás után ismét Marcsák Gergely előadását láthatták a résztvevők. Majd Szabó Balázs gospelénekes lépett színpadra, aki ezúttal egy bensőséges hangvételű szólókoncerttel készült. Előadásában megzenésített versek csendültek fel, a magyar irodalom klasszikus és kortárs alkotóit egyaránt megszólaltatva. A műsor egyszerű hangszerelése – egy szál gitár kíséretében – még inkább közel hozta a dalokat a közönséghez.

Hírek

  • 135 éve született Erdélyi Béla festőművész

    135 évvel ezelőtt, 1891. május 25-én született Erdélyi Béla festőművész a huszti járási Kelemenfalván (Klimovica). Tanulmányait Máramarosszigeten kezdte. 1911–1915 között Budapesten elvégezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, itteni mesterei: Ferenczy Károly, Révész Imre, Zemplén...

  • A lélek ünnepe és az élő hagyomány – Mit jelent ma a pünkösd?

    A keresztény világ egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely egyszerre hordoz mély vallási üzenetet és gazdag néphagyományt. A húsvétot követő ötvenedik napon a keresztények arra a bibliai eseményre emlékeznek, amikor a Szentlélek kiáradt az apostolokra, és ezzel megszületett az Egyház. Az ünnep az...

  • Idén is fellobban az összetartozásunk tüze

    Hatodik alkalommal hirdették meg az Összetartozásunk Tüze kezdeményezést, amely mára összmagyar eseménnyé nőtte ki magát. A hagyománnyá vált program keretében minden évben a világ számos országában, több száz helyszínen gyúlnak meg a lángok a nemzeti összetartozás napján.

  • Az alkotás csendje és a közösség ereje

    Petrusevics Vivien–Nikolett fiatal kora ellenére már számos területen kipróbálta magát. A művészet számára soha nem egyszerű hobbi volt, hanem az életének természetes része. Már gyermekként ceruzával a kezében fedezte fel a világot, később pedig a hagyományos festészettől a digitális illusztrációig ...

Események

Copyright © 2026 KMMI