Írta: | Forrás: KISZó | 2026. szeptember 04.
Az ukrán parlament hivatalosan is elítélte a Kárpátalján 1944 és 1946 között végrehajtott szovjet megtorlásokat. A Legfelső Tanács csütörtökön egyhangúlag, 261 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az erről szóló határozatot. A Jevropejszka Pravda szerint Ukrajna az első ország, amely állami szinten bűncselekménynek minősítette a kárpátaljai magyar és német nemzetiségű civil lakosság elleni tömeges megtorlásokat, deportálásokat és bírósági ítélet nélküli kivégzéseket.
Több ezer civilt hurcoltak el
Az elfogadott dokumentum felidézi, hogy 1944 őszén, a magyar és német csapatok visszavonulása után Kárpátalja a szovjet katonai közigazgatás ellenőrzése alá került. Ezt követően a szovjet katonai közigazgatás (NKVD) és a szovjet katonai elhárítás (SZMERS) megkezdte a polgári lakosság tömeges őrizetbe vételét.
A 18 és 50 év közötti férfiak jelentős részét azzal az ürüggyel gyűjtötték össze, hogy mindössze néhány napos munkára, az úgynevezett „málenkij robotra” viszik őket. A kifejezés az orosz „маленькая работа”, vagyis „kis munka” eltorzult változatából terjedt el.
A valóságban azonban kárpátaljai civilek ezreit hurcolták el bírósági ítélet nélkül szovjet kényszermunkatáborokba és a Gulág táboraiba. Az elhurcolások különösen súlyosan érintették a kárpátaljai magyar közösséget, és sokan soha nem tértek haza.
A kommunista totalitárius rendszer bűncselekményeinek minősítették a megtorlásokat
A parlamenti nyilatkozat szerint Ukrajna demokratikus, a jogállamiságot tiszteletben tartó és a totalitárius rendszereket elítélő államként erkölcsi kötelességének tekinti, hogy hivatalosan is kimondja: a szovjet katonai közigazgatás által Kárpátalján végrehajtott tömeges megtorlások, köztük a magyar lakosságot sújtó „málenkij robot”, a kommunista totalitárius rendszer által elkövetett bűncselekmények voltak.
Az ukrán parlament egyúttal elítélte az NKVD és a SZMERS által végrehajtott kényszerdeportálásokat, bírósági ítélet nélküli kivégzéseket, valamint a nemzetiségi, vallási és társadalmi alapon folytatott üldöztetéseket.
Emlékhelyeket, kutatásokat és oktatási programokat szorgalmaznak
A határozat szerint a történelmi igazságtételnek nem szabad megállnia a politikai elismerésnél. A határozat ezért több konkrét feladatot is megfogalmaz.
Az ukrán állam támogatná a szovjet megtorlások áldozatainak emléket állító emlékhelyek létrehozását, a történtekkel kapcsolatos tudományos kutatásokat, valamint az 1944–1946 közötti eseményekhez kapcsolódó levéltári dokumentumok szélesebb körű nyilvánosságra hozatalát.
A dokumentum szorgalmazza azt is, hogy a korszak eseményei bekerüljenek az oktatási programokba, elősegítve a totalitárius múlt tárgyilagosabb megismerését és annak megértését, milyen következményekkel járhat az állami terror.
Az ukrán parlament emellett támogatná a kommunista totalitárius rendszer Kárpátalján és Ukrajna más területein elkövetett bűncselekményeinek további tudományos feltárását és dokumentálását.
Nemzetközi együttműködést is kezdeményeznek
A Legfelsőbb Tanács a nemzetközi közösséget, valamint a demokratikus országok tudományos és levéltári intézményeit is együttműködésre szólította fel a szovjet totalitárius rendszer bűncselekményeinek feltárása érdekében.
A határozat párhuzamot von a történelmi szovjet megtorlások és Oroszország jelenlegi ukrajnai fellépése között is. Az ukrán parlament álláspontja szerint Oroszország a megszállt ukrán területeken olyan, a polgári lakosságot érintő tömeges megtorlásokat hajt végre, amelyek több tekintetben a kommunista totalitárius rendszer korábbi módszereire emlékeztetnek.
Berecz Vilmos festő- és grafikusművész, pedagógus és restaurátor alkotásaiból nyílt kiállítás a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban. A Szülőföldem című tárlat annak az alkotónak állít emléket, aki nemcsak művészként, hanem múzeumi szakemberként is fontos szerepet töltött be Kárp...
Ungvár napja alkalmából a hagyományos kárpátaljai esküvői szokásokat, népdalokat és táncokat elevenítettek fel a megyeszékhely központjában.
Hogyan lesz a vesszőből használati tárgy, a csuhéból virág, a fonalból szőttes? Ezekre a kérdésekre saját munkájuk közben kaphattak választ azok az iskolások, akik részt vettek a Nagyberegi Tájház nyárzáró foglalkozásain. A szeptember 14–18. között megrendezett Nyári élmények a Nagyberegi Tájházban ...
Az Év olvasója verseny eredményhirdetését a Beregszászi Központi Könyvtárban tartották. A rendezvényt Komáromi Andrea gyerekkönyvtáros nyitotta meg, majd Varga Éva igazgató köszöntötte a versenyzőket és a könyvtárosokat.
