Írta: M.B | Forrás: Beregi Hírlap Online | 2011. február 13.
A Sion Rádió szervezésében február 4-én sor került a szekszárdi Bartina zenekar népzenei koncertjére. A rendezvénynek a beregszászi Illyés Gyula színház nagyterme adott otthont. A népzenei együttes, amelynek tagjai Kovács Gábor, Szabó József, Szabó László és Vén Attila, 1990-ben alakult, bár zenei, népzenei pályafutásukat mindannyian a 70-es évek végétől számítják. A beregszászi koncertjükön a zenekart és munkásságát Kovács Gábor mutatta be.
Mint mondta, városunkba elsősorban saját örömeiket, érzéseiket hozták el, muzsikában, dalban.
A koncerten a zenekar a meglehetősen gazdag népzenei repertoárjából először a Kárpát-haza borvidékeit bemutató, Bartók Béla által gyűjtött szőlőművelő- és mulatónóták, majd magyar dudán előadott észak-somogyi dallamok csendültek fel. Ezt követően Medináról származó, tamburán játszott, szerb mulatónóták, lakodalmas dalok fokozták a jókedvet. A műsor további részében a négytagú férfizenekar Szabóné Gáncs Tünde énekesnővel közösen egyebek mellett a felvidéki magyar, majd a bukovinai székely népdalkincsből énekeltek el egy csokorra valót.
A produkciók között Kovács Gábor kisebb ismertetőt tartott az általuk megszólaltatott hangszerek történetéről. Mint mondta, a hegedűk alapanyagai jávor- és fenyőfák, amelyek közel egy évszázada a Kelemen-havasokban nőttek, és Bakos Géza szászrégeni hangszerkészítő mester keze nyomán váltak hegedűvé, brácsává. Érdekességként említette, hogy az egyik hegedű fedőlapja egykor a szászrégeni huszárlaktanya mestergerendája volt. A hangszereket a zenekar ajándékba kapta a mestertől, hogy népszerűsítsék a magyar népzenét mindenütt a világon.
A magyarországi zenészek a kárpátaljai Credo együttes tiszteletére és mintájára, megzenésített verseket is előadtak. Elhangzott Kovács Gábor Nemzeti dal című verse, valamint Juhász Ferenc Himnusztöredék című költeménye, amelyet Dinnyés József zenésített meg.
A szép számban megjelent közönségnek igazán felemelő élményben lehetett része.
A következő napon a zenekar Nagyberegen és Váriban lépett fel.
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
Sokak által ismert a Viski Folkműhely tevékenysége, ahol jelenleg is közel hetven gyermekkel foglalkoznak a pedagógusok, akik azt is fontosnak tartották, hogy az ifjú zenészeknek legyen lehetőségük a tanultakat – ének, zene, tánc – kamatoztatni. Többek mellett ezért hívták életre 2017-ben a Viski Fr...
Az advent csendes várakozása és a karácsony közeledtének örömteli izgalma meghitt és igazán lélekemelő hangulattal töltötte meg a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermét december 21-én, amikor a Latorca-parti város magyarsága újra összegyűlt, hogy az összetartozás jegyében együtt élje át a szere...
A karácsonyt minden évben december 25-én tartjuk, miközben a történészek és teológusok szerint Jézus születése aligha esett a téli hónapokra. A kereszténység második legnagyobb ünnepe az év legsötétebb időszakára került, amelynek szimbolikája egészen a pogány hagyományokig nyúlik vissza.
