Vári Fábián László találkozása Köttön Vezérrel

Április 26-án Kunszentmártonban, a Kaszinó épületében, a magyar költészet napja előtt tisztelegtek a „Köttön Vezér” Egyesület irodalomkedvelő tagjai. Ennek alkalmából Barna Gábor etnográfus, az egyesület vezetője meghívásának eleget téve, Vári Fábián László Kossuth-díjas kárpátaljai költő, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője látogatott el a Körös-parti városba.

A rendezvény 15 órától kezdődött, hogy az egyesület azon tagjai is részt tudjanak venni rajta, akik a környező településeken élnek. A budapesti busz tizenöt perccel 15 óra előtt gurult be a városba, kollégánk, Mártonfi Benke Márta jött ki értünk az állomásra, így Hilda és én időben érkeztünk a Kaszinó épületébe, a program kezdetére. Márta újságíró és festő, az egyesület második embere.

A rendezvény moderátora Barna Gábor volt, aki láthatóan felkészült Vári Fábián László életéből, költészetéből, sőt még Kárpátalja történelméből is. A Kossuth-díjas költő a gyerekkorával kezdte, felidézte a szüleit és a nagyszüleit. Elmesélte, hogyan és mikor kezdett el írni, hogyan került kapcsolatba az ungvári egyetemen megalakult Forrás Stúdió tagjaival, külön kiemelte közülük Stumpf Benedek Andrást és Fodor Gézát. Kitért a Kovács Vilmos és Balla László közötti ellentétre, amely végül tragikus véget ért. A közönség, Vári Fábián László szavai által, belekóstolhatott a szovjeturalta Kárpátalja fojtogató légkörébe. Beszélt Kárpátalja, mint földrajzi fogalom kialakulásáról, szót ejtett a magyarüldözésről, a légerekről stb. Megemlítette Kovács Vilmos Holnap is élünk című könyvét, ami mindmáig a kárpátaljai magyarság sorsregénye. Hasonló jelentőséggel bír a József Attila-díjas Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya című regénye is.

Elmesélte, hogyan került kapcsolatba a magyar irodalom nagyjaival, beszélt a Tiszatájban való publikálásáról, ami végül azt eredményezte, hogy eltanácsolták az egyetemről. Arról is mesélt, hogyan tanulta meg a néprajzi gyűjtés fortélyait. Ennek a sokéves munkának lett a végeredménye a Vannak ringó bölcsők című kötet. Barna Gábor kérésére bemutatta néhány könyvét, a verses kötetek mellett elmesélte a Vásártér és a Tábori posta című regények történetét is. Vári Fábián Lászlóról tudni kell, hogy amíg egyes pályatársai különböző okokból engedtek a rendszernek, ő annak bukásáig rendíthetetlen maradt. Első kötete csak 1991-ben jelent meg Ungváron Széphistóriák címmel.

A jeles vendég szót ejtett Ukrajna és Kárpátalja jelenlegi nehéz helyzetéről is. Röviden bemutatta a térség egyetlen magyar nyelvű folyóiratát, a huszonhárom éve megjelenő Együtt-öt. Az előadást színesítendő, számos Vári Fábián verset hallottunk a szerző értő tolmácsolásában, aki azon kevés irodalmár közé tartozik, akik nem csupán kiváló előadók, de a verseik zömét fejből szavalják el. A saját versei mellett előadta Kovács Vilmos Verecke című költeményét és részleteket mondott Fodor Géza és Stumpf Benedek András verseiből.

A rendezvény végén megnézhettük Mártonfi Benke Márta nemrég megnyílt tárlatát és a szomszéd teremben kialakított múzeumot, amely a kitelepítettek és a kuláknak bélyegzett gazdák együttélését mutatja be.

Búcsúzóul Barna Gábor megemlítette, hogy Dalmay Árpád révén az egyesület könyvtárában számos kárpátaljai kötet található, köztük az én könyveim is.