Váradi-Sternberg János történész születésének 100. évfordulójára

Írta: KMMI | Forrás: | 2024. január 10.

Váradi-Sternberg János (eredeti neve: Sternberg Jákob), a történelemtudományok doktora, egyetemi professzor, szakíró 1924. január 10-én született Nagyváradon, zsidó családban.

Váradi-Sternberg János történész születésének 100. évfordulójára

1930–40-ben szülővárosában tanult. A 10. osztályt 1940–41-ben már a besszarábiai Benderiben végezte. 1941–42-ben a Kubány-vidéken (Észak-Kaukázus), 1942–43-ban Kirgíziában traktoros. 1943–46-ban a kisinyovi főiskolán (amely ekkor Szibériában működött) tanult. 1949-ben elvégezte a leningrádi egye­tem történelem szakát. Kandidátus (1956), a történelemtudomány doktora (1970). 1949-től az ungvári egyetemen tanított, a magyar szakosoknak magyar történelemből tartott előadásokat. 1989–90-ben nyugdíjasként az ungvári Hungarológiai Központ főmunkatársa. A Kárpátaljai Területi Pedagógus-Továbbképző Intézet felkérésére felelős szerkesztőként 1989-től részt vett Magyarország története című három részből álló segédkönyv szerkesztésében, összeállításában. Sok forrásfeltáró tanulmányt és népszerűsítő tudományos cikket közölt az orosz-magyar és az ukrán-magyar irodalmi és kulturális kapcsolatokról, a kárpátaljai helytörténetről. Helytörténeti írásai a Kárpáti Kalendáriumban, a Kárpáti Igaz Szóban, Évgyűrűk 88-ban, a Hatodik Sípban, az Extra Hungariamban, a Kárpátaljában jelentek meg.

Tanítványával, Dupka Györggyel összeállították a két világháború közti kárpátaljai magyar írók antológiáját. Támogatta Bíró Andor páterfalvai kolhozelnököt a turulmadaras emlékmű újrafelállításában. Részt vett a megyei tanács mellett létrehozott rehabilitációs bizottság munkájában. Mint a KMKSZ történelmi-hagyományőrző munkabizottság elnöke szervezője és kezdeményezője volt a helytörténeti rendezvényeknek, a II. Rákóczi-konferencia sorozatnak, közöttük a salánki Mikes-kútnál megtartott összejövetelnek, tudományos tanácskozásnak. Saját gyűjtésű könyvei, dokumentumai egy jelentős részét az általa alapított Ungvári Petőfi Múzeumnak ajándékozta.

Elismerések, díjak: A Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1989), 1991-ben Lotz János-emlékérmet kapott.

Fontosabb magyar nyelvű művei: Utak és találkozások. Tanulmányok. Kárpáti Kiadó, Ungvár, 1971; Utak, találkozások, emberek. Tanulmányok. Budapest–Ungvár, 1974; Századok öröksége. Tanulmányok. Budapest–Ungvár, 1981.

Szerkesztett, összeállított könyv: Kisebbségi ének a beregi rónán (Kárpátaljai írók antológiája 1919–1944). Összeállította: Dupka György, Váradi-Sternberg János. Kárpátaljai Magyar Könyvek – 4. Ungvár–Budapest, 1992.

Emlékezete: 1999-ben Balla D. Károly, az UngBereg Alapítvány elnöke – a névadó születésének 75. évfordulója alkalmából, családjával egyetértésben – megalapította a Váradi-Sternberg János Díjat, amellyel méltó emléket kívánt állítani a tudós professzornak. Díjazottak: Fedinec Csilla (1999), Kobály József (1999), Orosz Ildikó (1999), Botlik József (2000), Varga Béla (2001), Vári Fábián László (2001). Ungváron utcát neveztek el róla. Lakóháza falára emléktáblát helyeztek el. 2023 novemberében a KMMI kezdeményezésére felavatták emléktábláját az ungvári Hungarológiai Központban.

Hírek

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

  • Ikonikus mesefigurák miniszobrok formájában (2. rész)

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

Események

Copyright © 2024 KMMI