Váradi-Sternberg János történész születésének 100. évfordulójára

Írta: KMMI | Forrás: | 2024. január 10.

Váradi-Sternberg János (eredeti neve: Sternberg Jákob), a történelemtudományok doktora, egyetemi professzor, szakíró 1924. január 10-én született Nagyváradon, zsidó családban.

Váradi-Sternberg János történész születésének 100. évfordulójára

1930–40-ben szülővárosában tanult. A 10. osztályt 1940–41-ben már a besszarábiai Benderiben végezte. 1941–42-ben a Kubány-vidéken (Észak-Kaukázus), 1942–43-ban Kirgíziában traktoros. 1943–46-ban a kisinyovi főiskolán (amely ekkor Szibériában működött) tanult. 1949-ben elvégezte a leningrádi egye­tem történelem szakát. Kandidátus (1956), a történelemtudomány doktora (1970). 1949-től az ungvári egyetemen tanított, a magyar szakosoknak magyar történelemből tartott előadásokat. 1989–90-ben nyugdíjasként az ungvári Hungarológiai Központ főmunkatársa. A Kárpátaljai Területi Pedagógus-Továbbképző Intézet felkérésére felelős szerkesztőként 1989-től részt vett Magyarország története című három részből álló segédkönyv szerkesztésében, összeállításában. Sok forrásfeltáró tanulmányt és népszerűsítő tudományos cikket közölt az orosz-magyar és az ukrán-magyar irodalmi és kulturális kapcsolatokról, a kárpátaljai helytörténetről. Helytörténeti írásai a Kárpáti Kalendáriumban, a Kárpáti Igaz Szóban, Évgyűrűk 88-ban, a Hatodik Sípban, az Extra Hungariamban, a Kárpátaljában jelentek meg.

Tanítványával, Dupka Györggyel összeállították a két világháború közti kárpátaljai magyar írók antológiáját. Támogatta Bíró Andor páterfalvai kolhozelnököt a turulmadaras emlékmű újrafelállításában. Részt vett a megyei tanács mellett létrehozott rehabilitációs bizottság munkájában. Mint a KMKSZ történelmi-hagyományőrző munkabizottság elnöke szervezője és kezdeményezője volt a helytörténeti rendezvényeknek, a II. Rákóczi-konferencia sorozatnak, közöttük a salánki Mikes-kútnál megtartott összejövetelnek, tudományos tanácskozásnak. Saját gyűjtésű könyvei, dokumentumai egy jelentős részét az általa alapított Ungvári Petőfi Múzeumnak ajándékozta.

Elismerések, díjak: A Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1989), 1991-ben Lotz János-emlékérmet kapott.

Fontosabb magyar nyelvű művei: Utak és találkozások. Tanulmányok. Kárpáti Kiadó, Ungvár, 1971; Utak, találkozások, emberek. Tanulmányok. Budapest–Ungvár, 1974; Századok öröksége. Tanulmányok. Budapest–Ungvár, 1981.

Szerkesztett, összeállított könyv: Kisebbségi ének a beregi rónán (Kárpátaljai írók antológiája 1919–1944). Összeállította: Dupka György, Váradi-Sternberg János. Kárpátaljai Magyar Könyvek – 4. Ungvár–Budapest, 1992.

Emlékezete: 1999-ben Balla D. Károly, az UngBereg Alapítvány elnöke – a névadó születésének 75. évfordulója alkalmából, családjával egyetértésben – megalapította a Váradi-Sternberg János Díjat, amellyel méltó emléket kívánt állítani a tudós professzornak. Díjazottak: Fedinec Csilla (1999), Kobály József (1999), Orosz Ildikó (1999), Botlik József (2000), Varga Béla (2001), Vári Fábián László (2001). Ungváron utcát neveztek el róla. Lakóháza falára emléktáblát helyeztek el. 2023 novemberében a KMMI kezdeményezésére felavatták emléktábláját az ungvári Hungarológiai Központban.

Hírek

  • Kárpátalja anno: Méhes Samu, Beregszász építésze

    Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.

  • Elvesztett Ungvár: Laudon István háza

    Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...

  • Karády Katalin dalai csendültek fel a beregszászi színház évadnyitóján

    A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...

  • Minőségi előadások, maradandó élmények – Folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján

    A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...

Események

Copyright © 2026 KMMI