Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) útnak indította szombaton a Lucy űrszondát, amely csaknem hat év repülés után éri el a Jupiter bolygót kísérő aszteroidákat, de 6,5 milliárd kilométeres útja során is rekordszámú aszteroidát fog tanulmányozni.
Írta: | Forrás: mti.hu | 2021. október 18.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) útnak indította szombaton a Lucy űrszondát, amely csaknem hat év repülés után éri el a Jupiter bolygót kísérő aszteroidákat, de 6,5 milliárd kilométeres útja során is rekordszámú aszteroidát fog tanulmányozni.
A Lockheed Martin cég által épített, egyenként több mint hét méter átmérőjű napelemekkel felszerelt – napenergiával működő – űrszondát az előzetes terveknek megfelelően közép-európai idő szerint szombat délelőtt 11 óra 34 perckor bocsátották föl a floridai Cape Canaveral Űrállomásról.
A Lucy a tervek szerint 2025 áprilisában a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv egyik aszteroidája mellett halad el, 2027 augusztusában pedig eljut a Jupiter titokzatos hét trójai kisbolygójához.
A görög mitológia nyomán elnevezett trójai aszteroidák két rajban ugyanazon a pályán keringenek a Nap körül, mint a Jupiter, az egyik csoport a bolygó előtt jár, a másik pedig mögötte.
A 981 millió dollár összköltségű űrmisszió célja, hogy új információt gyűjtsön a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti formálódásáról.
Az Ukrán Nemzeti Bank ezüst emlékérmét mutatott be az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének kikiáltása 250. évfordulója alkalmából. A 10 hrivnya névértékű érme bemutatójára az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetségének ünnepségén került sor.
A Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága idén is folytatta azt a szép hagyományát, amelynek keretében a Beregszászhoz és a Beregvidékhez kötődő, példamutató életutat bejárt nőalakok előtt tiszteleg. A beregszászi Budapest parkban kialakított emlékkertben minden évben egy-egy újabb rózsatő és emléktábla ...
A régi szép aratóünnep liturgikus neve: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél”, latinul: Visitatio Beatae Mariae Virginis.
1818. július 1-jén jött a világra Semmelweis Ignác, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapozója. Nem érte már meg, hogy az antiszepszis elve előbb Londonban az elsőségét elismerő Lister, majd Pasteur révén Párizsban és a végén a bécsi orvosok között is...