Kisgejőcön ma is találkozni lehet Egry Ferenc emlékével: az iskola, a templomok harangjai és az egykori öntöde nyomai mind az egykori harangöntő mester örökségét és mesterségét őrzik.
Írta: Simon Eszter | Forrás: KISZó | 2026. szeptember 20.
Kisgejőcön ma is találkozni lehet Egry Ferenc emlékével: az iskola, a templomok harangjai és az egykori öntöde nyomai mind az egykori harangöntő mester örökségét és mesterségét őrzik.
Kevesen tudják, hogy Kárpátalja egyik kis települése, Kisgejőc két neves harangöntő-dinasztia, a László és az Egry család bölcsője. A harangöntő műhelyt a László család alapította az 1800-as évek elején, és rövid idő alatt virágzó öntödévé fejlesztette. Az igazi fellendülést azonban Egry Ferenc (1864–1946) érkezése hozta. Kezdetben segédként dolgozott a műhelyben, majd a családba házasodva átvette annak irányítását. Bár az öntöde egy kis faluban működött és technológiai szempontból elmaradt a nagyobb műhelyektől, Egry Ferenc kiváló minőségű harangokat készített, amelyek messze földön is elismerést szereztek.
A Kisgejőci Egry Ferenc Líceum, az egyik legfontosabb hely, ahol Egry Ferenc emléke ma is jelen van. De vajon miért éppen az ő nevét választották, és mit jelent ma az intézmény számára?
– Azért Egry Ferenc nevét vette fel az iskola 2014. július 15-én, mert kisgejőcnek az egyik leghíresebb szülötte, aki világszerte ismert és olyan hagyatékot hagyott maga után, amit úgy gondoltunk, fontos, hogy szem előtt tartsuk, megemlékezzünk róla és ápoljuk – hangsúlyozta Bogáthy Eleonóra, az intézmény igazgatója.
Az épületben Egry Ferenc Emlékmúzeumot alakítottak ki, amelynek különlegessége, hogy a kiállításnak helyet adó terem egykor az Egry család konyhája volt. A régi falak között ma már a harangöntő mesterhez kapcsolódó tárgyak, fényképek és dokumentumok idézik fel a múltat. Ezekről a tárgyakról mesélt Vágner Katalin, a líceum szervező pedagógusa.
– A tárgyak közül a bölcső különösen kiemelkedő, Egry gyerekeit ringatták benne. A harangkar a katolikus templom alapjának ásása során került elő a földből. Illetve vannak levelezések, harangmegrendelésről szóló dokumentumok. Van, amelyik eredeti, és van másolat – mondta.
Egry története nemcsak a régi fényképeken és tárgyakon keresztül jelenik meg, hanem az iskola életében is.
– Múzeumlátogatások és megemlékezések során ismerkedhetnek meg a diákok a harangöntő életével, illetve az egyházon belül is vannak megemlékezések – fogalmazott.
Munkásságának legfontosabb emléke maga a harang, amelynek hangja ma is összeköti a múltat a jelennel. Az egykori öntöde helyén épült fel a görögkatolikus templom. A helyi egyházi közösségek számára különösen fontos az egykori harangöntő öröksége.
– Az egyházközség főgondnoka volt. Fennmaradt hagyományként, hogy a Mózes-szék melletti első szék volt az Egry családé. Ő adományozta a gyülekezetnek a nagy orgonát. Őrizzük a hagyományt és az orgona ajándékot – hangsúlyozta Nagy István helyi református lelkész.
A református és a görögkatolikus templomban egyaránt Egry által öntött harang található. A harangok mellett azonban az egykori öntödéhez és az ott folyó munkához is számos történet és emlék kapcsolódik.
– A legérdekesebb történet, amit meséltek, az volt, hogy amikor az érc olvasztása során elértek egy bizonyos hőfokot, Egry mindenkit kiküldött az öntödéből, a kemence mellől. Ekkor a folyékony fémhez hozzáadott egy általa ismert adalékot, amely eldöntötte, milyen hangja lesz a harangnak. Így lett minden Egry harangnak más a hangzása, függetlenül attól, hogy kicsi vagy nagy. Ám ezt a titkot, a mester magával vitte a sírba – fogalmazott a lelkipásztor.
A mester emléke ma is több formában jelen van Kisgejőcön, ugyanakkor az idő múlásával egyre több részlet merülhet feledésbe.

– Sajnos már azok az emberek nem élnek, akik még Egryt ismerték vagy ismerhették gyerekkorukban. Mikor ide kerültem a gyülekezetbe, az akkori harangozó volt Egry Ferencnek a kocsisa. Ő még nagyon sok történetet mesélt, csak hát az az idő során feledésbe merült. Ők laktak a régi Egry szolgalakban és ők őrizték meg az Egry gyerekek bölcsőjét ami most is megtalálható a múzeumban – mesélte.
A településen, 2014-ben egykori lakóhelyének udvarán mellszobrot állítottak tiszteletére, tovább erősítve azt a közösségi emlékezetet, amelyben Egry Ferenc örökségét az utókor is őrzi. Az egykori öntöde helye és a családokban tovább élő történetek pedig mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a híres harangöntő emléke ma is szerves része legyen Kisgejőc történetének.
Kisgejőcön ma is találkozni lehet Egry Ferenc emlékével: az iskola, a templomok harangjai és az egykori öntöde nyomai mind az egykori harangöntő mester örökségét és mesterségét őrzik.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház évek óta rendszeresen ad otthont kárpátaljai művészek kiállításainak. Számos ismert és kezdő festőművész is bemutathatta már itt alkotásait az érdeklődő közönségnek. Szeptember 10-én Petrusevics Vivien Nikolett, az Irka gyermeklap illusztrátorának műveiből nyílt kiállítá...
Első alkalommal rendezték meg a helyi hagyományok napját a Szinevéri kistérségben. A szeptember 12-i rendezvénynek egy tanya adott otthont, ahol helyi mesterek, termelők, lakosok és turisták találkoztak.
Most, amikor ilyen nehéz helyzet uralkodik az országban, még fontosabbá válik az itthon maradt gyerekek figyelmét a kultúrára, örökségünk felé fordítani, és a programok talán egy picit hozzásegítik őket a szülőföldön való maradáshoz. Az is fontos, hogy a kulturális programok ne csak a nagyobb telepü...