Ünnepség a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban – A honfoglaló ősök emlékezete

Az őseinkre való emlékezés, az ősök tisztelete minden egyes a jövőbe tekintő ember és társadalom fontos feladta, kötelessége. E nélkül nincs jövője egyetlen népnek sem – hangzott el a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban a honfoglaló ősök tiszteletére szervezett ünnepségen. A nemzettudat összeköt, megtart és a jövőbe mutat. Anyanyelve és kultúrája teszi nemzetté a sokaságot, ezek megélése formálja közösséggé minden egyes település lakóit.

– Nem először ér az az öröm, hogy ezen a településen élhetem át ezt az évente visszatérő ünnepi eseményt. Azon a helyen, ahol a letelepedett, határvidéket védő honfoglaló magyarokat követő generációk hosszú során át a ma itt élő utódok a büszke honfoglaló elődök tiszteletére méltó, Kárpát-medence-szerte ismert történelmi emlékhelyet, modern látogatóközpontot és rendezvényhelyszínt alakítottak ki – kezdte ünnepi köszöntőjét Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja. – Az egyes történelmi korszakokban élő felmenőinknek gyakran jutott osztályrészül az a sors, amikor mindennapos dilemma volt, hogy hogyan érjék meg a veszélyek közepette a másnapot. Sokszor az életben maradás, a hitük, a függetlenségük, a szabadságuk, az egészségük megőrzése volt a tét. Véégső soron a kiélezett helyzetekben a túlélésről, a megmaradásról és a szülőföldön való maradásról kellett dönteniük. És biztos, hogy jól döntöttek, mert több mint 1200 esztendő elteltével is itt vagyunk. A mostani háború kitörése óta olyan éveket élünk, amelyek ismét az egyéni és a közösségi megmaradásról, valamint a túlélésről szólnak. Ez, akárcsak a múltban, összefogással, egymás segítésével, a másokra való odafigyeléssel lehetséges.

Magyarország ebben az évben az európai választások lezárulta után egy rendkívüli helyzetben – július 1. és december 31-e között – látja el az Európai Unió elnökségi feladatait. A megvalósuló magyar elnökség Európa békéjét, biztonságát, gyarapodását fogja szolgálni. Magyarország támogatja Ukrajna Európi Uniós integrációs törekvéseit. Azt kívánjuk, hogy Ukrajna mielőbb egy olyan prosperáló, gazdaságilag fejlődő, demokratikus európai jogállam legyen, ahol tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait. Célunk a határmenti régiók összekötő szerepének az erősítése és a magyar-ukrán kapcsolatok javítása, hangsúlyozta a diplomata. Mi a honfoglaló őseink örökségét megőrizve, végakaratukat megfogadva a szomszéd és más népekkel békességben, kölcsönös tiszteletben együtt élve és munkálkodva akarjuk családjainkat felnevelni, országainkat gazdaságilag gyarapítani – zárta gondolatait Bacskai József.

– A negyven nemzedékkel ezelőtt itt megtelepedett honfoglaló őseinkre ma hálás szívvel gondolunk, hisz szülőfölddé, kishazává változtatták ezt a tájat – hangsúlyozta beszédében Sin József, a KMKSZ alelnöke. – Csontjaikkal hagytak nekünk üzenetet! A mi ősapáink itt éltek, dolgoztak, küzdöttek, temetkeztek és továbbadták e földet fiaiknak. Mi megtartottuk a földet, s tartsátok meg ti is – régen elhunyt ősapáink, ősanyáink üzenete ez. „Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak” – írta lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor az egyik legismertebb költeményében, a Nemzeti dalban. Mi is leborulunk itt ma, hisz ismerjük múltunkat, megtartottuk anyanyelvünket, iskoláinkat, templomainkat, megéljük hagyományainkat és jövőnk építésére gondolunk. Ahogy Wass Albert írta: „Tiszteld őseidet, mert rajtuk keresztül nyertél életet és örököltél Istent és hazát”. Nincs fontosabb dolog, mint hogy e felismerést átadjuk gyermekeinknek, a jövő nemzedékének. Ne feledjük: a globalizmus leépíti, szétforgácsolja a közösséget, a családokat, és mint szomorúan tapasztaljuk, csakis a pénz s a fegyverek uralmában hisz. Sin József befejezésül Kecskés Béla kárpátaljai költő üzenetét tolmácsolta: „Őseink itt nyugszanak mind, s ők ma sem csupán tetemek. Ide születtük, ez a sors lett a miénk, s munkál velünk, a kozmosz-szél ide sodort, s jobb hazát már nem lelünk”.

Csirpák József salánki görögkatolikus parochus a honfoglaló magyarok bejövetelét a Kárpát-hazába Mózes és az ő népének a Kánaán földjére való érkezéséhez hasonlította. Az áldozópap áldást kért az ünneplőkre, a sok-sok megpróbáltatást átélt kárpátaljai magyarokra.

A megnyitót követően ünnepi műsorra került sor. A tiszacsomai Bokréta Hagyományőrző csoport fiataljai (vezetőjük Reskó-Papp Angéla) szatmári és dobronyi táncot adtak elő. A mezőgecsei Tüzes Liliom hagyományőrző csoport Szatmári Viola vezetésével alkalomhoz illő dalokkal tette emlékezetessé az ünnepséget, a Kék Viola néptáncegyüttes (koreográfus Botos Boglárka) mezőföldi üvegest és szilárdsági táncot mutatott be, Beca Vivien előadásában pedig Jekkelfalusi Eszter „Ha magyar vagy” c. verse hangzott el. 
Az alkalom a honfoglaló ősök emlékművének megkoszorúzásával ért véget.