Ünnepi megemlékezés a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetben – Értelmiségi fórum, koncert, kiállítás, elismerő oklevelek átadása

Színes és változatos programmal készültek a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) irányítói a magyar kultúra napja megünneplésére. Képzőművészeti kiállítás, koncert és értelmisági fórum várta az érdeklődőket, akik mindemellett gratulálhattak az idei díjazottaknak is, akik a kárpátaljai magyarság identitása, valamint kultúrájának megőrzése és továbbadása érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként nívódíjat és okleveleket vehettek át.

Megnyitó beszédében Zubánics László, a KMMI elnöke annak az örömének adott hangot, hogy továbbra is van igény a magyar kultúra napjának megünneplésére Kárpátalján, s hogy igen sokan munkálkodnak a hétköznapok során azért, hogy a kárpátaljai magyarság közösségként továbbra is fennmaradjon.

Mintegy ráhangolódásképpen az alkalom kezdetén a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola tanárainak és növendékeinek koncertjére került sor, melynek során galgamenti és szatmári népdalcsokor, Brahms Magyar táncok c. műve, illetve viski csárdások hangzottak el.

Régi hagyomány, hogy ilyenkor kerül sor az Együtt-nívódíj átadására. Az elismerésben ezúttal Kovács Sándor Magyar Örökség-díjas honismereti szakíró, számos nagyobb lélegzetű honismereti könyv szerzője részesült. Laudációjában Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas költő rámutatott: Kovács Sándor évtizedek óta sikeresen munkálkodik a kárpátaljai magyar művelődéstörténeti kutatások elmélyítésén, ezzel példát mutat másoknak is.

A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet oklevelét kapta Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színésze az 1944-es elhurcolások elszenvedőinek emléket állító darab színreviteléért, Marosi Anita a Bendász-hagyaték feldolgozásáért, Magyar Árpád István festőművész (Kijev), a Modus Coloris Nemzetközi Civil Akadémia vezetője Petőfi életművének az ukrán olvasók körében történt népszerűsítéséért, Babják Edit, a Beregszászi kistérség oktatási vezetője pedig a magyar tannyelvű oktatási-nevelési intézmények érdekében tett erőfeszítéseiért részesült elismerésben.

Pomozi Péter alelnök az Anyanyelvápolók Szövetsége nevében nyújtott át elismerő oklevelet Maha Lászlónak, a Csapi 2. Számú Széchenyi István Líceum igazgatójának, Mihalovics Attilának, a Munkácsi Szent István Líceum igazgatójának, Schink Istvánnak, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának, Sz. Kárpáthy Kata írónak, a Kárpátalja.ma hírportál munkatársának, Becske Adrienn zenepedagógusnak, kultúraszervezőnek, a Viski Fricskák Zenekar művészeti vezetőjének.

Az Ukrajnában élő nemzetiségek közötti kapcsolatok erősítése érdekében végzett sokirányú tevékenységük elismeréséért Ljáh Sándor, a megyei katonai adminisztráció nemzetiségi, vallási és migrációs osztályának vezetője oklevelet nyújtott át Dupka György történésznek, a MÉKK elnökének, Tóth Mihály nemzetközi jogásznak és Tarpai Józsefnek, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete elnökének.

A Kárpátalján működő magyar külképviseletek munkatársai nevében Bacskai József ungvári magyar főkonzul köszöntötte a fórum résztvevőit. „Ezekben a napokban különböző rendezvények erősítik nemzettudatunkat, emlékeztetnek mindannyiunkat évezredes hagyományainkra, gyökereinkre, egyszóval múltunkra, nyelvi értékeinkre, sokszínű és izgalmas közös kultúránkra, amelyet sikerült a viharos és vérzivataros évezredeken át megőrizni. A magyar kultúra az, ami megkülönböztet minket más népektől” – hangsúlyozta a diplomata. „A magyar kultúra népünk által ősidők óta, nemzedékeken át megőrzött, ápolt és teremtetett, ezer és ezer névtelen ember, valamint kiemelkedő művészeink, íróink, költőink, zeneszerzőink, színészeink, festőink, szobrászaink, lelkészeink, tanítóink és tudósaink munkássága által gyarapodott, gazdagodott, fejlődött, történelmünk és mindennapi cselekedeteink, tetteink révén fejlődik és marad fenn ma, és remélhetően a jövőben is.” 

Ezt követően Pomozi Péternek az egyetemes felelősségünkről szóló vitaindító előadása következett. A „minden magyar felelős minden magyarért” alapelvnek máig ható üzenete van. Ezek közül az egyik legfontosabb: mivel tudok hozzájárulni szűkebb közösségem fennmaradásához, anyagi, szellemi gyarapodásához. Pomozi Péter a továbbiakban az anyaország szerepének fontosságát ecsetelte, s arra is rámutatott, hogy milyen nagy bátorítást nyerhet a háború árnyékában élő kárpátaljai magyarság a feléje áradó megkülönböztetett figyelemből. Kulturális, művelődési intézményeink immár hálózatszerűen működnek szerte a Kárpát-medencében, egységes értékrendet képviselnek, s jelentős részük van abban, hogy a detrianonizáció továbbra is sikeresen folytatódjon.

Hozzászólásában Zubánics László az utóbbi másfél-két hónapban megtartott országos tanácskozások kapcsán kifejtette: óvatos optimizmusra ad okot, hogy már az állami vezetés legmagasabb szintjén is figyelmet fordítanak arra, hogy miként képzelik el az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek a jövőjüket, s céljaik megvalósításához milyen segítséget várnak a hatalmi szervektől. A kisebbségben élők közérzete sok apró dolgon múlik, s ezekre érdemes odafigyelni, vonta le a következtetést Zubánics László.

Az Ukrajna függetlenné válása óta eltelt bő három évtized alatt két egymástól jelentős mértékben eltérő korszakot élt át a kárpátaljai magyar nemzetrész, fogalmazott elemzésében Dupka György, a MÉKK elnöke. Az 1992 és a 2014 közötti időszakot a demokratikus jogszabályoknak köszönhetően az építkezés, a fejlődés, kisebbségi intézményeink megerősödése, hatékony működése jellemezte. Ezzel szemben a 2014-től máig tartó periódusra a jogszűkítő magatartás, az ukránosítás nyomta rá a bélyegét. Az elvándorlás felgyorsulása, a civil és szakmai szervezeteink egy része működésének megszűnése, különösen az utóbbi három, háborúval terhelt esztendőben érhető tetten. Ezzel együtt példamutató az is, hogy a megmaradt intézményeink – a kárpátaljai magyar média, a színház, civil közösségeink – milyen áldozatos tevékenységet folytatnak a kárpátaljai magyarság szülőföldjén való boldogulása érdekében. Amely elképzelhetetlen a világ magyarságának ránk irányuló kitüntetett figyelme, az anyaország támogatása nélkül.

Az alkalomra szervezett kiállításon a jelenlevők megtekinthették Turák Angéla nemrég elhunyt ungvári művésznő magyar és ukrán népdalok által ihletett, selyemre álmodott festményeit, valamint Kutasi Csaba grafikus könyvillusztrációit. 

A fórum eseményei visszanézhetők a KMMI Facebook-oldalán.