A kárpátaljai megyeszékhelyen tovább tart egyes közterületek átnevezése.
Az ungvári önkormányzat legutóbb öt utca átnevezéséről döntött, aminek magyar érdekeltsége is van.
Írta: | Forrás: KISZó | 2023. január 29.
A kárpátaljai megyeszékhelyen tovább tart egyes közterületek átnevezése.
Az ungvári önkormányzat legutóbb öt utca átnevezéséről döntött, aminek magyar érdekeltsége is van.
Az eddig Ivan Szecsenov nevét viselő utca ezentúl Szemán Ferenc festőművész nevét viseli majd. Egy másik kortársa, Habda László művész munkássága előtt is utcanévadással tisztelegnek. A korábbi Micsurin utcát keresztelték át Habda László utcává.
Szemán Ferenc – vagy ahogy sokan ismerték, “Öcsi” – 1937. március 27-én született a kárpátaljai székvárosban. 1953-ban az ungvári magyar középiskolában érettségizett. 1953–1958 között az Ungvári Iparművészeti Szakiskolában tanult, amelyet kitüntetéssel fejezett be. Tanárai a kárpátaljai képzőművészet legnagyobb alakjai voltak, mint Erdélyi Béla, Manajló Fedor, Sepa Antal. 1958–1960 között magánhallgatóként elvégezte a Tallinni Képzőművészeti Főiskolát is. 1962-ben már több megyei tárlaton is bemutatkozott. Első tárlatát 1968-ban Ungváron nyitotta meg, azonban ezt pár nap múlva bezárták. Ezután az ukrajnai kiállítótermek hosszú ideig, egészen a 90-es évek elejéig zárva maradtak előtte. Csak a szovjet birodalom széthullása és az ideológiai inkvizíció pusztulása hozta meg “Öcsi” számára a megérdemelt elismerést és hírnevet, olvasható a Wikipédián fellelhető életrajzában.
1989-ben az Egyesült Államokba látogatott, ahol a New York-i múzeumok gyűjteményeivel ismerkedett. 1990-ben részt vett a kárpátaljai festőművészek budapesti nagy közös tárlatán. 1991-ben egyik alapítója lett a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának, és még ez évben megkapta a határon túli magyar képzőművészek számára alapított nemzetközi Hollósy Simon-díjat. 2004-ben a Kárpátaljai Magyar Nívódíjak Hollósy Simon Képzőművészeti Díját vette át. Szemán „Öcsi” Ferenc 2004-ben Ungváron, életének hatvanhetedik évében, váratlanul hunyt el.
Habda László 1925-ben látta meg a napvilágot. Az Ungvári Drugeth Gimnáziumban képezte magát Endrédy György irányításával. Tájképeket festett a posztnagybányaiak, majd Erdélyi Béla és Boksay József hatására. Életművét a kárpátaljai művészet legnagyobb eredményei közé számítják. Idősebb Habda László 2003-ban távozott az élők sorából. Fia, ifjabb Habda László is ismert festőművész Ungváron.
Kárpátaljai gyökerek, a magyar szabadság mártírja „Perényi Zsigmond alakja örök példa a magyarság előtt. Hiszen az ő kitartása, elvhűsége példát mutat mindenkinek” – emelte ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke október 9-én az 1848–1849-es magyar forr...
Szeptember 29-én ért véget a Pro Arte – Munkács civil szervezet XV. Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábora, amelynek ezúttal is a Királyfiszálláson található Kvitka Polonini Szanatórium adott otthont. A szeptember 15. és 29. között megrendezett művésztelepen hét ország nyolc alkotója dolgozott együtt...
2026. október 7-én tartotta meg legújabb rendezvényét Rákospalotán, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Eötvös utcai tagkönyvtárában a Mitracsek Presszó. A Lengyel János beregszászi születésű író-újságíró vezette kulturális programsorozat szeptemberben kezdte meg a hatodik évadát. Ezúttal messzi földről...
Október 6. az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elbukása utáni, Európa-szerte döbbenetet keltő, hihetetlenül brutális Habsburg-megtorlás jelképe. Ezen a napon a honvédsereg tizenhárom főtisztjét: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner Györgyöt...