A kárpátaljai megyeszékhelyen tovább tart egyes közterületek átnevezése.
Az ungvári önkormányzat legutóbb öt utca átnevezéséről döntött, aminek magyar érdekeltsége is van.
Írta: | Forrás: KISZó | 2023. január 29.
A kárpátaljai megyeszékhelyen tovább tart egyes közterületek átnevezése.
Az ungvári önkormányzat legutóbb öt utca átnevezéséről döntött, aminek magyar érdekeltsége is van.
Az eddig Ivan Szecsenov nevét viselő utca ezentúl Szemán Ferenc festőművész nevét viseli majd. Egy másik kortársa, Habda László művész munkássága előtt is utcanévadással tisztelegnek. A korábbi Micsurin utcát keresztelték át Habda László utcává.
Szemán Ferenc – vagy ahogy sokan ismerték, “Öcsi” – 1937. március 27-én született a kárpátaljai székvárosban. 1953-ban az ungvári magyar középiskolában érettségizett. 1953–1958 között az Ungvári Iparművészeti Szakiskolában tanult, amelyet kitüntetéssel fejezett be. Tanárai a kárpátaljai képzőművészet legnagyobb alakjai voltak, mint Erdélyi Béla, Manajló Fedor, Sepa Antal. 1958–1960 között magánhallgatóként elvégezte a Tallinni Képzőművészeti Főiskolát is. 1962-ben már több megyei tárlaton is bemutatkozott. Első tárlatát 1968-ban Ungváron nyitotta meg, azonban ezt pár nap múlva bezárták. Ezután az ukrajnai kiállítótermek hosszú ideig, egészen a 90-es évek elejéig zárva maradtak előtte. Csak a szovjet birodalom széthullása és az ideológiai inkvizíció pusztulása hozta meg “Öcsi” számára a megérdemelt elismerést és hírnevet, olvasható a Wikipédián fellelhető életrajzában.
1989-ben az Egyesült Államokba látogatott, ahol a New York-i múzeumok gyűjteményeivel ismerkedett. 1990-ben részt vett a kárpátaljai festőművészek budapesti nagy közös tárlatán. 1991-ben egyik alapítója lett a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának, és még ez évben megkapta a határon túli magyar képzőművészek számára alapított nemzetközi Hollósy Simon-díjat. 2004-ben a Kárpátaljai Magyar Nívódíjak Hollósy Simon Képzőművészeti Díját vette át. Szemán „Öcsi” Ferenc 2004-ben Ungváron, életének hatvanhetedik évében, váratlanul hunyt el.
Habda László 1925-ben látta meg a napvilágot. Az Ungvári Drugeth Gimnáziumban képezte magát Endrédy György irányításával. Tájképeket festett a posztnagybányaiak, majd Erdélyi Béla és Boksay József hatására. Életművét a kárpátaljai művészet legnagyobb eredményei közé számítják. Idősebb Habda László 2003-ban távozott az élők sorából. Fia, ifjabb Habda László is ismert festőművész Ungváron.
A költészet és az Anyák napja különleges találkozásának lehettek tanúi mindazok, akik részt vettek a „Szülőföldem szép határa” szavalóversenyen, amelyet idén immár harmadik alkalommal rendeztek meg a Mezővári II. Rákóczi Ferenc Líceumban. A rendezvényen 29 tanuló vett részt, összesen 6 iskola képvis...
A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark és Látogatóközpont a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kezdeményezésére jött létre egy feltárt honfoglalás kori magyar temető helyén. Tiszacsoma egyre több turistát vonz, illetve meghatározó szerepet játszik a térség kulturális életében is. Az emlék...
A 75. születésnapját ünneplő Angyalossy Sándor „A hely, ahol élünk” című kiállításának megnyitójára került sor a Munkácsy Mihály Magyar Házban. Egy rendkívül sokoldalú és tehetséges művészt ünneplünk ma, aki építészként, grafikusként, festőként és zenészként is maradandó értékeket hozott létre, hang...
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjában különleges, elgondolkodtató estre invitálták Vári Fábián László, Kossuth- és József Attila-díjas költőt, aki őszintén mesélt életútjáról, munkásságáról, s közben kedvenc verseiből is felolvasott néhányat.