Ungváron utcát neveztek el Szemán Ferencről és Habda Lászlóról

Írta: | Forrás: KISZó | 2023. január 29.

A kárpátaljai megyeszékhelyen tovább tart egyes közterületek átnevezése.

Az ungvári önkormányzat legutóbb öt utca átnevezéséről döntött, aminek magyar érdekeltsége is van.

Ungváron utcát neveztek el Szemán Ferencről és Habda Lászlóról

Az eddig Ivan Szecsenov nevét viselő utca ezentúl Szemán Ferenc festőművész nevét viseli majd. Egy másik kortársa, Habda László művész munkássága előtt is utcanévadással tisztelegnek. A korábbi Micsurin utcát keresztelték át Habda László utcává.

Szemán Ferenc – vagy ahogy sokan ismerték, “Öcsi” – 1937. március 27-én született a kárpátaljai székvárosban. 1953-ban az ungvári magyar középiskolában érettségizett. 1953–1958 között az Ungvári Iparművészeti Szakiskolában tanult, amelyet kitüntetéssel fejezett be. Tanárai a kárpátaljai képzőművészet legnagyobb alakjai voltak, mint Erdélyi Béla, Manajló Fedor, Sepa Antal. 1958–1960 között magánhallgatóként elvégezte a Tallinni Képzőművészeti Főiskolát is. 1962-ben már több megyei tárlaton is bemutatkozott. Első tárlatát 1968-ban Ungváron nyitotta meg, azonban ezt pár nap múlva bezárták. Ezután az ukrajnai kiállítótermek hosszú ideig, egészen a 90-es évek elejéig zárva maradtak előtte. Csak a szovjet birodalom széthullása és az ideológiai inkvizíció pusztulása hozta meg “Öcsi” számára a megérdemelt elismerést és hírnevet, olvasható a Wikipédián fellelhető életrajzában.

1989-ben az Egyesült Államokba látogatott, ahol a New York-i múzeumok gyűjteményeivel ismerkedett. 1990-ben részt vett a kárpátaljai festőművészek budapesti nagy közös tárlatán. 1991-ben egyik alapítója lett a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának, és még ez évben megkapta a határon túli magyar képzőművészek számára alapított nemzetközi Hollósy Simon-díjat. 2004-ben a Kárpátaljai Magyar Nívódíjak Hollósy Simon Képzőművészeti Díját vette át. Szemán „Öcsi” Ferenc 2004-ben Ungváron, életének hatvanhetedik évében, váratlanul hunyt el.

Habda László 1925-ben látta meg a napvilágot. Az Ungvári Drugeth Gimnáziumban képezte magát Endrédy György irányításával. Tájképeket festett a posztnagybányaiak, majd Erdélyi Béla és Boksay József hatására. Életművét a kárpátaljai művészet legnagyobb eredményei közé számítják. Idősebb Habda László 2003-ban távozott az élők sorából. Fia, ifjabb Habda László is ismert festőművész Ungváron.

Hírek

  • „Megjövendölve volt régen” – Ünnepi koncert a Munkácsi Magyar Egylet szervezésében

    A több mint két évtizeddel ezelőtt alakult, s némi kihagyás után tavaly újraindult Munkácsi Magyar Egylet rendszeresen szervez igényes, tartalmas alkalmakat. A korábbi évtizedekben olyan neves emberekkel szerveztek találkozót, mint Erőss Zsolt, Balczó András, Katona Tamás, Dévay Nagy Kamilla, hogy c...

  • Jókai Mór-emlékév a közmédia csatornáin

    A 2025-ös évet Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából emlékévvé nyilvánította a magyar országgyűlés. Az emlékév felvezetéseként Jókai művei alapján készült filmeket és rádiószínházi előadásokat tűz műsorára január első napjain a közmédia több csatornája.

  • Furcsa szilveszteri hagyományok a világ minden tájáról

    Szilveszter és újév megünnepléséhez kapcsolódik a legtöbb babona és szokás, melyek közös célja a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. A szilveszter a Gergely-naptár szerinti naptári év utolsó napja, újév előestéje, a karácsonyi időszak hetedik napja. Sok o...

  • A regölésről

    A regölés a téli ünnepkör egyik legarchaikusabb népszokása. „A regölés a télközépi szerencsekívánó köszöntés Kelet-Európában – mindenütt ismert szokásának magyar változata” írja Dömötör Tekla a népszokásról. Természetvarázslás jellegű, köszöntő népszokás, mely leginkább a Dunántúlon fordult elő. A s...

Események

Copyright © 2025 KMMI